Hajnal Márton: Az isztiméri német nyelvjárás hangtana - Magyarországi német nyelvjárások 4. (Budapest, 1906)
Előszó
ELŐSZÓ. E tanulmány szerzőjének nem adta meg a sors, hogy öröme teljék első önálló munkája megjelenésében: néhány nappal azután, hogy dolgozatán elvégezte az utolsó javítást, súlyos betegsége végkép kimerítette erejét s ő élete tavaszán sírba szállott. Hajnal Márton 1883 decz. 4-én született Isztiméren, Fejérmegyében. Középiskolai tanulmányait a székesfejérvári, rózsahegyi és lévai főgymnasiumokon végezte s az 1902/3. év második felében a budapesti egyetemen iratkozott be, hogy itt a tanári pályára készüljön. Szaktárgyaiul a magyar és német nyelvet s irodalmat választotta, de a mellett megtanulva horvátul, nagy buzgósággal foglalkozott ezzel a nyelvvel és irodalommal is s a délszláv irodalmaknak a magyar és a német irodalommal való kapcsolatait kutatta. Szorgalmával és tudományszomjával csakhamar magára vonta tanárai figyelmét, állami ösztöndíjban részesült s állam segélylyel töltött egy évet a zágrábi egyetemen is. E közben el kezdett dolgozgatni magyar, német és horvát folyóiratokba s czikkeinek lajstroma, fiatal korát tekintve, már nagyon figyelemreméltó irodalmi munkásságról tanúskodik: a) Magyar nyelven: 1. Karnarutic és a Zrinyiász. Egyet. Philol. Közlöny XXIX., 111—125., 200—213., 279—297. — 2. Y. Dezelic, Maksimilijan Vrhovac (ismertetés), u. o. XXIX., 878. — 3. Melich János, Szláv jövevényszavaink (ismertetés), u. o. XXX., 231. — 4. M. Curcin, Das serbische Volkslied in der deutschen Literatur, és C. Lucerna, Die südslavische Ballade von Asan Agas Gattin und ihre Nachbildung durch Goethe (ismertetés), u. o. XXX., 377. — 5. A Zrinyi-Frangepán-család az irodalomban, u. o. 422—426. — 6. Bojnicic magyar nyelvtana, Magyar Nyelvőr XXXIV., 423. — 7. Gralski Sándor, Magyarországi német nyelvjárások. 4.