Kritika 24. (1995)

1995 / 4. szám - Sándor L. István: Amibe belehalunk - Kamaraszínházi bemutatókról

BELÜGYMINISZTÉRIUM Vizsgálati osztály Jelentés házkutatásról Budapest 1972. április 15. A kapott utasítás szerint a mai napon házkutatást hajtottunk végre Szalay Miklós és társai ügyében a Btk. 127. §-ának (2­) bekezdésének a) pontjába ütkö­ző izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt Jósika Miklós (...) szám alatti lakásában. A házkutatás során lefoglalásra került 1 db A/2-es méretű műszaki rajzla­pon lévő plakát. A plakát vastag fekete gyászsze­géllyel van keretezve, közepén kb. 8 cm átmérőjű pi­­ros-fehér-zöld színű kokárda, amelynek egyik ága fe­kete betűkkel megrajzolt „1848-ra emlékezünk” feli­ratból áll. A fenti plakáton kívül lefoglalásra került 1 db irredenta sajtókiadvány, valamint a lakáson műkö­dő klub meglétére utaló feliratok. A házkutatás során a verandán (csukott) kialakított klubhelységről, annak falain elhelyezett plakátokról fényképfelvételeket ké­szítettünk. A házkutatás esemény nélkül zajlott le, pa­naszt sem a házkutatás ténye, sem a végrehajtásának módja ellen nem jelentettek be. Jósika Miklós úgy nyilatkozott, hogy a mai napon is tervezve volt a klub­összejövetel, de előtte ismeretlen okból „a klubtagok nem jelentek meg”. A helyszíni intézkedés 20 órától 21 óra 30 percig tartott. rendőr hadnagy BELÜGYMINISZTÉRIUM ■■■■■■■■■■■■■ Vizsgálati osztály Feljegyzés Budapest, 1972. április 15. Jelentem, hogy a mai napon utasításra házkutatást tartottunk Jósika Miklós (...) sz. alatti lakásában. A la­kásban bűncselekmény tárgyi bizonyítékát képező anyagokat foglaltunk le. Tapasztaltam, hogy a lakás­ban a társalgó falán, valamint az előtérben több nagy méretű vadásztrófea van kifüggesztve. A társalgóban az egyik falra a Gordon család koronás nemesi címe­re van kifüggesztve, üveglap alatt. A lakás több pont­ján feliratok vannak kitűzve, például: „Nincs rossz nő, csak kevés pia”, „Ember küzdj, de ne vidd túlzásba. Az élet édes, csak nyalni kell tudni.” rendőr hadnagy BELÜGYMINISZTÉRIUM Vizsgálati osztály Jegyzőkönyv Jósika Miklós kihallgatásáról, 1972. április 17-én, a fenti szerv hivatalos helyiségében, Bp. II., Gyorskocsi u. 31. Kérdés: Nyilatkozzon a gyanúsítás alapjául szolgáló cse­lekményről. Felelet: El kívánom mondani, hogy első éves gimnazista ko­romig, 1967-ig a lakásunkhoz tartozó zárt veranda lomtárként működött. Javaslatomra - szüleim beleegyezésével - kiürítet­tük és fokozatosan házibulikra alkalmas helyiséggé alakítottuk át. Emlékezetem szerint e helyiség mai formáját körülbelül egy éve nyerte el, bár azóta egy-két kisebb változást végrehajtot­tunk. Az általunk kiürített lomtárat, amelyet mint mondtam há­zibulik rendezésére szántunk, már 1967-ben „klubnak” nevez­tük el. Célja ennek a klubnak, hogy hetenként egyszer, szom­baton, baráti társaságnak szórakozási lehetőséget, házibulikat biztosítson. Az általunk létrehozott klubnak megvannak a ma­ga íratlan szabályai, amelyek közül az elsőt már említettem, mi­szerint kizárólag szombat este jövünk ott össze, általában öt­hat órától fél 11-11 óráig. A „klubnak” a lakástól elkülönített he­lyisége van, az előszoba közös, onnan jobbra a zárt verandán található a „klubhelység”, balra pedig a lakás többi helyiségei­be a bejárat. Ahhoz, hogy valaki a „klubhelyiségbe” bejöjjön nem kell átmennie a lakás többi helyiségén. Körülbelül másfél évvel ezelőtt a lakás bejárati ajtajára egy külön csengőt szerel­tünk fel, amelyet kizárólag a klubba vezettünk be, hogy aki a „klubba” jön összejövetelre, ne kelljen a szüleimet, és esetleg az ő vendégeiket zavarni a csöngetésével. A „klubba” szóló csengő a bejárati ajtófélfán szemmagasságban, a jobb oldalon van elhelyezve, és egy körülbelül 20 cm hosszúságú és 8 cm szélességű fényes műanyaggal bevont „klub” felirat, valamint egy jobbkéz felé mutató nyíl „csengő” felirata jelzi a klubhoz tar­tozó csengő helyét. E feliratot a nyomozó hatóság lakásunkon tartott házkutatása alkalmával lefoglalta és az a lefoglalási jegyzőkönyv 4. tételszáma alatt szerepel. Arra az esetre, hogy ha számunkra, családunk számára alkalmatlan volt a „klub­­összejövetel”, a „klub” feliratú jelzésre rajzszeggel kitűztünk egy 4 cmx12 cm-es papírlapot, amelyen „Nincs klub!” felirat szerepel. Ez utóbbi papírlapot a nyomozóhatóság a házkutatás során a 3. tételszám alatt lefoglalta. Ragaszkodtunk ahhoz a szabályhoz, illetve szokáshoz, hogy a klubba csak az általunk meghívott személyek járhattak fel rendszeresen, és az volt meg­engedett, hogy legfeljebb egy barátját hozhatja fel valaki. Fel­tételünk volt még az is, hogy a hozzánk járó fiatalok rendezett körülmények között lévők legyenek, lehetőleg irodalommal, művészettel foglalkozóak. Ha mégis nem kívánt magatartású személy került hozzánk, annak vagy én vagy a barátom mond­ta meg, hogy ne jöjjön máskor. Ilyen eset valakivel megtörtént, mert mértéktelenül ivott és nem érdekelte a mi társaságunk, csak az ivás. Egy Nyáry Pál nevezetűt is elküldtünk, aki autó­szerelő tanuló volt és nem tartozott a mi érdeklődési körünkhöz, bár nagyon sokáig feljárt és velünk szórakozott. (...) A „klubéletet demokratikusan oldottuk meg, nem tekintettünk senkit vezető­nek. (...) A „klub” fenntartásával kapcsolatos költségeket, fűtés­világítás, szüleim fedezték. A szombat esti klubnapokon össze­jött fiatalok önként, és nem meghatározott összegű pénzzel já­rultak hozzá, esetenként tíz-húsz forinttal a közösen elfogyasz­tandó ital és cigaretta árához. Kérdésre előadom, hogy egy-két évvel ezelőtt „klubéletünk” hangulatosabb, bensőségesebb volt. Azért, mert jórészt osz­tálytársaim alkották a „klub” többségét és közös problémáinkat tudtuk megbeszélni. (...) Külön kérdésre előadom, hogy a „klub” körülbelül másfél évvel ezelőtt létrehozott egy saját ma­gunk által „klubújságnak” nevezett művet. E klubújság „Csi­­csesz-Bricsesz” nevet viselte, és szerkesztői: Irányi Dániel, Jó­sika Miklós, Pálóczy József, Pollack Mihály voltak. E klubújság borítóján szerepelt is a nevünk kezdőbetűiből összeállított feli­rat. Kijelentem, hogy a klubújság egy példányban, egy szám­ban jelent meg. Terjedelme nyolc lap volt A/4-es méretben. Emlékezetem szerint a „Csicsesz-Bricseszben” a következő cikkek voltak. Irányi Dánielnek egy humoreszkje és egy verse, nekem két illlusztrációm jelent meg és egy grafikám, Pálóci Jó­zsefnek két verse és Pollack nem írt bele. (...) 1972 februárjában a hónap elején az iskolában Ulveczki Gáborral és Heinrich Gusztávval megbeszéltük, hogy a régi Csicsesz-Bricsesz nyomán a még maradék ambícióinkat fel­használva egy újabb klubújságot hozunk össze. A címét - mi­után gondolkoztunk rajta - Heinrich Gusztáv javasolta, hogy le­gyen Legújabb Symposion. Megbeszéltük, hogy a Legújabb Symposion című újságba irodalmi, művészeti vonatkozású cik­keket írunk. Ennek megfelelően Ulveczki írt egy néhány oldal terjedelmű novellát és egy ötsoros, de lehet, hogy több is volt, „Hegyes rész” című epigrammát. Novellája egy lánnyal való kapcsolatának történetét dolgozta fel, az öt-tízsoros epigram­ma Erdéllyel kapcsolatos, a „Hegyes rész” címet viselte. Tartal­mára úgy emlékszem vissza, hogy Erdély elrománosításával kapcsolatos gondolatait írta le. (...) Kérdésre előadom, hogy a Csicsesz-Bricseszből egy néhány grafikát, verset átvettem a Legújabb Symposionba, és ezzel a Csicsesz-Bricsesz meg­semmisült. Maradék darabjai elkallódtak. A Legújabb Sympo­sion sorsáról előadom, hogy elkészülése után egy hétig „amíg újság volt”, többen megnézték, el is vitték, majd azt követően visszahozták a klubba. A magnetofon mellett tartottak és emlé­kezetem szerint utoljára március közepén láttam. Miután bárki a klubtagok közül bármikor, előzetes megkérdezés nélkül elvi­­hette magával a klubújságot meghatározatlan időre, ennek tu­lajdonítom, hogy a lakásomon tartott házkutatás során nem ke­rült elő a Legújabb Symposion. Nem tudok választ adni arra a kérdésre, hogy kinél van jelenleg ez az újság. (...) Külön kérdésre előadom, hogy február vége felé annak ha­tására, hogy közeledett március 15-e, s mint ahogy minden na­gyobb ünnepre készítettem plakáttervet, így erre az alkalomra is készítettem. A plakátot, amelyet a nyomozóhatóság a laká­somon tartott házkutatás során 1. tételszám alatt lefoglalt, én egyedül készítettem. (...) Kérdésre előadom, hogy a plakátot 1972. március 11 -én a kora délutáni órákban négy rajzszöggel kifüggesztettem a klubhelyiség falára. E rajzszögek helyei most is látszanak a plakáton. (...) Felvette: rendőr hadnagy Jósika Miklós gyanúsított KRITIKA BELÜGYMINISZTÉRIUM Vizsgálati osztály LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG POLITIKAI OSZTÁLY Előterjesztés panasz elutasítására Budapest, 1972. április 18. A Btk. 127. §-ának (2.) bekezdés a) pontjába ütkö­ző nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás gya­núja miatt a Be. 108. § alapján gyanúsítottként hall­gatták ki Jósika Miklós (...) sz. alatti lakost, aki gya­núsítottként­ kihallgatása ellen panasszal élt. A ren­delkezésre álló adatok alapján előterjesztést teszek a panasz elutasítására. Indokolás: Jósika Miklós lakásán tartott házkutatás során lefog­laltunk 1 db A/2-es méretű műszaki rajzlapra készített plakátot, amely 1848 márciusára való megemlékezés alkalmából készült. A plakát fekete gyászszegéllyel van keretezve, közepére egy kb. 8 cm átmérőjű nemze­ti színű kokárda van festve, amelynek egyik szalagja fe­kete nyomtatott betűkkel „1848-ra emlékezünk” feli­ratból áll. A plakátot Jósika Miklós készítette. Megál­lapítottuk, hogy Jósika Miklós a fentiekben leírt plaká­tot a lakásán létrehozott klubhelyiség falára kifüggesz­tette. 1972. március 11-én, a szokásos klubösszejövete­len a klubtagok megtekintették e kifüggesztett plakátot. A fentiek alapján megállapítható, hogy Jósika Miklós a Btk. 127. §-ának (2) bekezdés a) pontjába ütköző na­gyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás bűntettével gyanúsítható. Ezért előterjesztést teszek a panasz eluta­sítására. dr. rendőr ezredes, alosztályvezető készült, 2 példányban, LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG POLITIKAI OSZTÁLY Határozat Izgatás miatt Ulveczki Gábor és társai bűnügyben a Belügyminisztérium vizsgálati osztálya (...) számon gyanúsítottként kihallgatásról készített jegyzőköny­vet és a vonatkozó iratokat Jósika Miklós panasza ala­pján felülvizsgáltam. A panaszt elutasítom, a jegyző­könyvet pedig azzal egészítem ki, hogy gyanúsított­ként kihallgatására elsősorban a házkutatás alkalmá­val lefoglalt hármashalommal és kettős kereszttel el­látott zászló, valamint a mindenki által hozzáférhető helyen elhelyezett és a nyomozás során ugyancsak le­foglalt irredenta folyóirat adott alapot. Jelen határoza­tot a gyanúsított előtt ki kell hirdetni azzal, hogy a ha­tározat ellen panasznak helye nincs. Indokolás (...) A panasz csak annyiban alapos, hogy a jel­zett festmény és szöveg önmagában a lakásban kifüg­gesztett egyéb dolgoktól elvonatkoztatva valóban nem alkalmas a népi demokratikus államrend és an­nak alapintézményei ellen gyűlölet felkeltésére. A ki­függesztett zászló és az olvasás céljára kitett folyóirat azonban gyűlöletkeltésre alkalmas. Mindezek alapján a gyanúsított kihallgatásáról készített jegyzőkönyvet ki kell egészíteni, és minthogy a nyomozóhatóság ér­demben törvényt nem sértett, a panaszt, mint alapta­lant, el kell utasítani. Budapest, 1972. április 19. osztályvezető ügyész A kiadmány hiteléül: irodavezető BELÜGYMINISZTÉRIUM ■■■■■■■■■■■■■ Vizsgálati osztály Jegyzőkönyv Jósika Miklós terhelt kihallgatásáról, Budapest 1972. április 25-én Közlés: Közlöm önnel, hogy a Belügyminisztérium ren­delkezésére álló adatok alapján a Be. 114. §-ára figyelemmel a Btk. 127. §-ának (2) bekezdés a) pontjába ütköző nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett izgatás alapos gyanúja miatt ter­heltté nyilvánítom. Megállapítottam, hogy ön 1972. február vé­gén a lakásán létrehozott klubhelyiségben többek előtt gyűlö­­letkeltésre alkalmas kijelentést tett, valamint a lakásán létreho­zott klubhelyiségben izgató tartalmú kiadványt tartott, és a klub falára izgató tartalmú zászlót és plakátot függesztett ki. Közlöm önnel, hogy terheltté nyilvánítása ellen panasszal élhet a Leg­főbb Ügyészség Politikai osztályához. (...) Felelet: A közlést megértettem és tudomásul vettem. Ter­heltté nyilvánításom ellen panasszal élek. (...) Felvette: rendőr hadnagy Jósika Miklós terhelt BELÜGYMINISZTÉRIUM ■■■■■■■■■■■■ Vizsgálati osztály Legfőbb Ügyész Politikai osztályvezetőjének Budapest Előterjesztés panasz elutasítására (...) Jósika Miklós (...), aki terheltté nyilvánítása ellen panasszal élt. A rendelkezésre álló adatok alapján előter­jesztést teszek a panasz elutasítására. Indokolás: A rendelkezésre álló iratok alapján megállapít­ható, hogy Jósika Miklós szülei lakásán egy úgyneve­­ z

Next