Magyar Géniusz, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-04 / 45. szám
1894 vénye, a sas terjeszti ki lomha szárnyait; a két kisebb tornyocskán szintén bronzsasok lustálkodnak. Az épület főbejárata az Erzsébet-körúti homlokzat közepére esik, melyen keresztül kör alakú, oszlopsoros vesztibulumba érünk. Innen vezet az út a tágas díszudvarba, innen a márvány-lépcsőházba. A vesztibulumban van elhelyezve a vízerőre berendezett személyfelvonó is, mely a négyemeletes palota személyforgalmát közvetíti. A modern épületet nemcsak ez mutatja, központi légfűtése, a roppant épület összes helyiségeibe bevezetett villamos világítás is arra vall, hogy teljes komforttal berendezett, minden kényes igényt kielégítő modern épülettel van dolgunk. Bejárat a dohány utczai homlokzaton nincsen, nagy kapu nyílik azonban a Miksa-utczára, melynek előcsarnokából egy még mindig díszes melléklépcső vezet fel az emeleti helyiségekbe. Az első emeletet jobbára a New York biztosító társaság üzleti helyiségei foglalják el. Innen intézi a társaság egyre szaporodó hazai ügyeit, itt bonyolítják le a magyarországi összes forgalmat. A palota második emeletén az Otthon írói és hirlapírói kör klubbhelyiségei vannak, díszesen, elegancziával berendezve. De legnagyobb vonzó ereje és főékessége a monumentális palotának a földszinti kávéházi helyiség lesz. Ennek a berendezésével máig sincsenek még készen , de kétségtelen, hogy mire elkészül, nemcsak az elsők közé tartozik, hanem egyenesen a legelső lesz e nemben Budapesten s csillogó diszével messze földön ritkítja párját. Egyetlen adat elég arra, hogy fogalmat alkothassunk, minő óriási költséget emészt fel ennek a kávéháznak a tervezett fénynyel és pompával való berendezése. Százezer forintra rúg az az összeg, amit a földszinti kávéházi helyiség dekorálására szántak. Ebben a horribilis summában pedig nincsen benne semmi a kávéházi fölszerelésnek kétségtelenül szintén nagyon nagy költségeiből. Csupán csak a díszítések , a fal masszív aranyozása, márványbetétek és oszlopok, szobrok, freskók stb. Különös súlyt fektetnek rá, hogy csak emlékszem anyagot használjanak a díszítéshez, így márványt és bronzot; a könnyebb, első látszatra tetszetős, de valójában értéktelen anyagok ki vannak zárva. Nem nehéz megjósolni, hogy ez a kávéház csakugyan az lesz, aminek tervezték : Budapest elsőrangú látványossága. A New-York biztosító társaság most épült palotája (aki nem látta még, megítélheti a sikerült képből) tényleg dísze a fejlődő fővárosnak. Magának a társaság olyan fényes otthont teremtett benne, amire büszke lehet mindenka. Budapestünket pedig egy monumentális épülettel tette gazdagabbá, olyannal, melynek hatalmas arányain örömmel nyugszik meg bíráló szemünk, melyen kivetni valót nem, csak gyönyörködtetőt találunk. MAGYAR GÉNIUSZ * IRODALOM. Dalok a magányból. Költemények. Irta Lévay Mihály. Budapest, 1894. Ára 1 frt 50 kr. «Magamnak daloltam s ez a boldogságom.» Ez a kis idézet lehet Lévay Mihály költészetének mottója. S költőnek az ilyen elvet bátran ajánlani merem. Nem az a költő hivatása mindenképen, hogy telehangoztassa az egész világot a maga bajának, örömének a feltárásával, hanem a költői lélek abban találhat gyönyörűséget, ha szive érzelmét elzengi önmagának. A madár se törődik vele, hallja-e valaki az énekét, vagy ha hallja, tetszik-e az ének, hanem dalol, mert a szive lelke készteti a dalra. Lévay Mihály költeményeiből így hát kiviláglik az őszinte költői kedély, mely nélkül nincsen költemény. Költői érzés nélkül csak üres csengéskongás a rím és az ütem; ami a költeményt igazán azzá teszi, az az érzés. Lévay verseit valamennyit ily érzés sugallta. Nem kitörő szenvedélyek ezek az érzések, se nagy elfojtott szenvedélyek, melyek pusztítják, kiégetik a lelket, hanem egyszerű, melegen érező szív enyhületes érzései. Lévayt bánata nem keseríti el s nem hangolja kétségbeesésre; se az örömtől nem tör ki, hanem csak mosolygásra készüi. Nem a szív vihara kél és száll nála, hanem kisded hullámokat vetve szállnak alá s emelkednek fel érzései. Azokkal az eszközökkel, melyek képessé teszik a költőt, hogy érzelmeinek külső formát adjon, Lévay Mihály tökéletesen rendelkezik. Nemcsak verselési technikáját értjük ez alatt, — külső technikában szinte mintaszerűek valamennyi versei — hanem azokat a bizonyos általános formákat vagy inkább formulákat, melyeket az írónál, költőnél szükséges, hogy kifejezhesse gondolatait. Nem konvencziókat gondolunk, mert a konvenczió szónak értelme valami banálisat foglal magában, hanem azokat a nyelvi és stilisztikai eszközöket, melyek a nagy minták nyomán szinte megállapodottak már. Ezekre pedig nagyon is szüksége van az írónak. Titán legyen az, aki ezektől szabadulni bír, hogy maga alkosson új formákat. Amit Lévay Mihály költeményeinél kiváltkép ki akarunk emelni, az az őszinteség és a tiszta jó ízlés. Érzelmei melyeket kifejez, bizonyára őszinték. Olyan egységes — ha nem is felette tágkörű —,verseinek érzelemvilága, hogy a maga egészében teljesen kifejeznek egy költői érzésekkel eltelt lelket. Sehol egy disszonáns hang, egy kirívó tónus. Ez pedig ritka tulajdonság ma, mikor az őszinteségnek hibját annyiszor kell tapasztalnunk. Pedig az első tulajdon, ami költőt költővé tesz az az őszinteség. A jó ízlést is igazán élveztük Lévay köteténél. Jó ízlés keresetlenségében, egyszerűségében fejeződik ki. Megtalálja mindenütt a kellő hatást, anélkül, hogy vadászná. Nem tart igényt, hogy modern értelemben szellemesnek tartsák, se arra, hogy pointjein nevessen a közönség. Hanem tudván, hogy mik a költői hatás eszközei, azokat iparkodik kiaknázni. Szóval Lévay Mihály kötete jóleső oázis a sivár mindennapiságban leledző mai verselés sivatagában. A kötet minden tekintetben tanúságot tehet róla, hogy Lévay jóval, de jóval fölül áll azon a nívón, melyen az «első kötetek» szoktak bukdácsolni. Más első kötete döngicsélés és szárnypróbálgatás, az övé a kifejlett madárnak lassú, komoly szárnyalása. Lévay Mihály épületes, szép költeményeit a nagy közönség bizonyára szívesen és örömmel fogja olvasni. Rózsa Miklós: Szélcsend. Justh Zsigmond előszavával. Budapest, ipp. Lampel Róbert. Ebben az igazán előkelő ízléssel kiállított kötetkében szinte csupa olyan versikék foglaltatnak, amilyeneket mindig szívesen szoktunk elolvasni, ha megjelennek egy-egy előkelőbb folyóirat hasábjain. Mindig ízlésesek, banálisságtól teljesen mentek ezek a költemények s jól esik őket egybegyűjtve olvasni a nagyképűség és köztumigálás e mai világában. Igaza van a szegény Justhnak, Rózsa Miklós nem egetverő titán sem borongós Manfréd, sem beaudlairi realista, hanem önmaga. A lírai poétára ez nagy dicséret. Nem akar túlszárnyalni azokon a határokon, amelyeket a maga egyénisége szab eléje, hanem e határok között olyat produkál, melyben maga is, a közönség is örömét lelheti. Rózsa Miklós kötete egy kis regény, a lírai versek egy-egy kis epizódjai ennek a regénynek, melynek motívumai keltettek érzést a költő lelkében. Szeret, csalódik, feled, gyűlöl, ismét szeret ... ez az a lírai történet, melyet a csinos versekből figyelemmel kísérhetni. Rózsa Miklós költeményeiben az őszinteség, csin, ízlés és formai korrektség mellett még egyet kiemelendőnek tartunk. Tanúságot tesznek, hogy Rózsa Miklósnak vannak gondolatai is. Egyik-másik költeménye nem is egyébb mint egy csinos gondolatnak tetszetős parafrázisa. Nem mélyebb filozófiai eszméket értünk, hanem költői gondolatokat, melyeket azonban el kell választanunk az utóbbi időben ragályszerűen lábrakapott pointektől. Rózsa Miklós gondolatai nem ilyen hajhászott pointek. Ezektől eltávoztatja Rózsa Miklóst jó ízlése, melyet egész kötetében kifejezésre juttat. Akik el fogják olvasni a Szélcsendet, meg fognak győződni róla, hogy Rózsa Miklós költészete kellemes kivételt képez a mostani modernnek elkeresztelt ifjú titánoktól kultivált költői irányzatokból, melyeknek az a főhibájuk, hogy minden egyéb csak nem költészet. Bízvást figyelmébe ajánlhatjuk ezt a kis kötetet, melynek írója — ha lesznek élettapasztalatai és mélyen átérzett szenvedélyei — fog még sok szép verset irni. Megjelent: Bársony István: Négyszemközt. Singer és Wolfner kiadása. 1894. A kötetre, melyből mutatványt közlünk, legközelebb viszszatérünk. Privát műhelyemben csekély költségem folytán készítem remek szabásban a legfinomabb szalon vagy utczai öltönyt, vagy a legfinomabb felöltőt 15 frttől 18 frtig, mérték szerint valódi angol és franczia gyapjú szövetmaradékokból, melyek csődtömegekből származnak. Ezen szövetek rendes gyári ára 7, 8 és 9 frt méterenkint. Zelinger S. Budapest, Dob-utcza 27. szám, I. em. 16 ajtó. Csipke-függönyök rendkívüli nagy választékban párja 4 frttól kezdve, kitűnő jó minőségben. Pfeiffer Dezső csipke-függöny raktárában Budapest, váczi-utcza 22. Nemzeti szálló épületében. 315