Magyar Pedagógia 10. (1901)
SOMOGYI GÉZA: A japán nevelés
414 SOMOGYI GÉZA. Egyáltalában Francziaország iskoláiban Jules Simon amaz elvét akarja megtestesíteni, melyet a nagy államférfit! «Ecole» cz. művében állított, azt mondván : «Ama nép, melynek iskolái legjobbak, az az első nép, ha nem az még ma, azzá lesz holnap». Téri József: A JAPÁN NEVELÉS. Azon államok közül, melyek a nyugati civilisatio kötelékébe beléptek, talán egynek fejlődése sem tüntet fel — s így az anyagi, mint a szellemi téren — oly rohamos haladást, mint Japáné. És azért Japán nevelésügyének áttekintése nem pusztán tárgyi szempontból bírhat érdekkel, — de alaki szempontból is : hogy t. i. ugyanazon kulturális tényezők egészen idegen talajba —kelet és kultúrájának talajába — átültetve, mily természetű kijegezedésen mentek át, vagy legalább vannak átmenő félben. Ránk nézve ez annyival nagyobb érdekkel bírhat, mert mi is keleti nép vagyunk, s nekem úgy tetszik, hogy Japán e kultúra átvitelében sokkal több önállóságot tanúsított, mint mi ; és így az ránk nézve nem csak érdekes, de egyúttal tanúságos is. Az Egyesült Államok tanügyi biztosának legutóbbi jelentésében (az 1898—99. I. évről) egy igen figyelemre méltó ismertetés jelent meg Lewis E. Róbert tollából, Sang-Hai-ból : «Állami nevelés Japánban» (State Education in Japan) czím alatt. (L. R. of. Comm. of Education. Washington, 1900. 260. 1.). A fent jelzett indoknál fogva, talán nem végzek felesleges munkát, ha Japán nevelésügyét az idézett czikk alapján ismertetem. Főképpen a népnevelésre fogok kiterjeszkedni, de az áttekintés teljessége végett, érinteni fogom a nevelés egyéb tagozatait is. Japán nevelési rendszerét nyugatról vette át, azonban, aki annak a renaissance előtti nevelésügyi állapotát figyelmen kívül hagyja, a jelen tényezőkről helyes képet nem fog nyerni. Japán egész jelen állam szervezete nem régi keletű, amennyiben csak 1868-tól számítható, a midőn a forradalom által a jelenlegi uralkodó jutott a hatalom élére. Ezen időszakot a kereskedelmi terjeszkedés, alkotmányos kormány létesítése és a nevelés nemzeti rendszerének feállítása jellemzi. Ennek hivatalos jelzője a Meiji időszak. Ezen időszak előtt Japán szervezete feudalizmus állapotában volt. Egész a múlt századig semmi nyoma annak, hogy az állam, mint ilyen, népének neveléséről gondoskodott volna : a nevelés magán és helyi vállalkozásra utaltatott. A Krisztus előtti 600. évtől egész a Kr. utáni 1603. évig Japán közéletére és nevelésügyére is a buddhismus gyakorolt irányadó befolyást-