Magyar Pedagógia 24. (1915)
ÁGNER LAJOS: Az új Kína és a köznevelés kérdése
362 KISEBB KÖZLEMÉNYEK fel. Erre az alapra helyezte Konfucius a maga tanítását. Az általa felállított köznevelési ideált egészen napjainkig tisztelik Kínában. Ebben a konfuciusi pedagógiában nincs vallásoktatás és semmi gondot sem fordítottak az egyéni értelem fejlesztésére. A tanítás és nevelés kimerült az ősi társadalmi és erkölcsi szabályok mechanikus átplántálásában. Valamennyi régi, akár állami, akár magániskola, a legalsófoktól a legmagasabbig (sőt még a szakiskolák is), Konfucius etnikáán épült fel. Ezekben az iskolákban a hosszú évszázadok alatt szellemtelen, magoltató módszer fejlődött ki, amely azonban nem róható fel Konfuciusnak, akinek a nevével ezt a tanítási módszert kapcsolatba hozzák. Konfucius u. i. a szabad társalgás szokrateszi módszerével tanított, gondja volt az egyéni nevelésre is és tanítványait önálló gondolkodásra szoktatta s mindig hangoztatta az önismeretet. De utána a kínai nevelés szűklátókörű és szofista scholaszticizmussá lett. Ez a mechanikus pedagógiai irány a Konfucius nevéhez fűződő se-shu (négy klasszikus könyv) és wu-king (öt kanonikus könyv tanulásának szentelte minden idejét. E ciklusba tartoztak : 1. Chung-yung (Arany középszer), 2. Lün-yü (Bölcs mondások), 3. Tahio (Nagy tudomány), 4. Meng-tse (Mentius bölcs tanítása), 5. Shuking (Annales), 6. Shi-king (Dalok könyve), 7. I-king (Változások könyve), 8. Chün-chü (Tavasz és ősz), 9. Li-ki (Szertartások könyve). Ezenkívül tanulták még a Tsien-tse-ven (Ezer betűs könyv), Peitschiahsing (Száz család története) c. műveket. E könyvek gyakran szűk látkört, ködösséget, történeti kritikátlanságot tüntetnek fel. A szegény kínai diákok a legnagyobb szorgalommal másolgatták, magolták. A legalsóbb fokon, az elemi iskolában a sze-shú és wú-кгпд egyes könnyebb részleteinek jeleit rajzolgatták s betanulták értelem nélkül. Magasabb fokon (a középiskoláknak megfelelő osztályokban) az értelmi funkció nélkül bemagolt részekből kaptak fel a diákok kriaszerű feladatokat (ú. n. wen-csang). Ezekhez járult később a versfaragás és stílgyakorlat. Aki ezeket végigcsinálta, elnyerhette 1. a hsiu-tsai (baccalaureatus), 2. a tshhü-jen (licenciatus), 3. a tsiu-schich (doktorátus) fokozatokat. Legfőbb tudományos intézetük a Hanlin, amelynek tanárai őrködtek a túlkonzervatív iskola felett ; ők fogalmazták a császári rendeleteket s írták a birodalmi krónikákat. A régi Kína büszkén vallotta magáénak e megcsontosodott nevelési és tanítási rendszert. Ezzel szemben a modern gondolkozók kitartással hirdetik Kína haladóképességét. A nyugati (európai és amerikai) eszmékkel telített radikálisok a régi mandarin bürokratizmus romjain új, modern Kínát akarnak teremteni. Az 1894-iki szerencsétlen japán háború meghozta a mennyei birodalom lakóinak a felvilágosodás korát (Mei-dsi !), mely a régi uralomban és konfuciusi