Magyar Pedagógia 45. (1936)
TRÓCSÁNYI DEZSŐ: Horn József: A közgazdasági ismeretek könyve
a hazugság elleni küzdelemre, megelőző intézkedéseket kell végrehajtania, melyek egyrészt az egyénre, másrészt pedig a társadalomra vonatkoznak. Végül kezelnie, gyógyítania kell a hazugságot. Tagadhatatlan, hogy a tiltott hazugságokon kívül vannak megengedhető, ső kötelező hazugságok is. Ezeket azonban szbályokba foglalni nem igen lehet. Itt csak a helyes erkölcsi érzés tájékoztathat bennünket a helyes eljárásról. Állítsuk be a hazugság elleni küzdelmet az általános erkölcsi élet keretébe, melynek három alappillére: az erkölcsi érzés, az erkölcsi cselekvés és az erkölcsi belátás biztos alapokon vezet majd bennünket a hazugság elleni nagy küzdelemben. Éltes Mátyás: Dr. Horn József: A közgazdasági ismeretek könyve. Kiadja Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vármegyék közönsége. 1935. (314 l.) A tetszetős kiállítású kötet borítékán az Iskolánkívüli Népművelés emblémája az uralkodó jelleg, annyira, hogy itt a cím mellett a szerző neve nem is szerepel. A belső címlapból megtudjuk, hogy a közgazdasági tankönyvek jeles szerzője a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából írta munkáját, a Magyar Népművelés Könyvei szerkesztésére alakított szakbizottság pedig átnézte, teljes bizalommal vesszük hát kezünkbe a könyvet. Nagy örömmel látjuk, hogy kiadását Győr, Moson és Pozsony vármegye közönsége vállalta a magyar népművelés előmozdítására, a magyar jövő építésére. A könyv elsősorban népművelők számára készült, egyrészt alapvető ismeretek nyújtása, másrészt régebbi ismeretek kiegészítése céljából (hiszen pl. a népművelési előadók közül a tanítók jórésze éppen Horn József közgazdaságtani tankönyvét tanulta a képzőben). A mű átolvasása után azonban megállapíthatjuk, hogy ez a könyv igen alkalmas tájékoztató mindazok számára, akik tanulmányaik folyamán közgazdaságtannal nem foglalkoztak, de a mindennapi életben, még újságolvasás és rádióhallgatás közben is minduntalan találkoznak közgazdasági kérdésekkel. Ma a közgazdasági ismeretek az általános műveltség alapvető elemei közé kerültek, az idősebb nemzedéknek e téren pótolnia kell ismereteit, a középiskolás ifjúság pedig egy újabb törvényes intézkedés alapján újra tanulni fog közgazdaságtant, amely a háború után egypár esztendőre bekerült a középiskolába, de onnan sajnálatos módon hamar ki is maradt. A könyv szerzője abban látta feladatát, hogy a tudomány eredményeinek gondos figyelembevétele alapján a gazdasági élet egészéről egyszerű és világos fogalmazásban áttekintést nyújtson. Célját el is éri, szaktudása, tudományos tájékozottsága megvan, s megvan benne a pedagógus írói erény, tud szabatosan és világosan fogalmazni. Abban, hogy az elméleti közgazdaságtant és a közgazdasági politikát nem választja el egymástól, hanem a gazdasági élet jelenségeinek, intézményeinek leírását átszövi és kíséri az elmélet s követi a gyakorlati szabályozás ismertetése, pedagógiai szempontból szintén csak előnyt kell látnunk. A mű egésze tehát teljes elismerést érdemel. s