A Magyar Tudmányos Akadémia Évkönyvei 10. kötet (1860-1863)
VI. Szabó József: Egy continentalis emelkedésről és sülyedésről Európa délkeleti részén (Öt kőnyom, tábl.)
EGY CONTINENTÁLIS EMELKEDÉS ÉS SÜLYEDÉSRŐL. 57 ki a környezetből. Bajától éjszakra vagy letre nem egészen 2 mértföldre, már falu felé. 1 mértföldre van. Csanádtól délirekezdődik a normállösz Csávoly Hogy az ömlés a szintkülönbség miatt lehetséges volt, kitűnik ha a magassági viszonyokat az előbbivel (ferde) kereszt irányban, kezdve a duna-jobb-parti vidéktől, követjük az említett gerinczek és völgyeletek uralkodó (ENy—DK) irányában. 588' A Nagy-Perkáta, Fehér megyében. Negyedkori fölsíkon. 366' A Kecskemét, Pest „ „ „ 300' A Félegyháza, Pest „ „ „ 240' A Tisza partja............................ Árvízi területen. De még egy körülmény mutat oda, hogy éjszaknyugatról történt az ömlés a tiszai mélyedmény felé , s ez azon tény, hogy a fönhatározott terület annál szélesebb, minél jobban közeledünk a Tisza felé. Eleinte haladhatunk a buda-székesfehérvári vonal hosszúságával, de azt nemsokára rövidnek találjuk, mert a gerinczfödte terület határa mind a két végétől távolodik, s már Czegléd — Baja vonalán több mint kétszer oly hosszúra nő. A víz tehát legyezőalakban szétterült annál inkább, minél jobban megközelítette a mélyedményt. b) A Duna s vízkörnyéke egyéb folyói szolgáltatván a legnagyobb contingenst, nem csoda, hogy az általa visszahagyott nyomok a legjelentékenyebbek ; találni ilyeket azonban a Tisza vízkörnyékében is, s e részben tanulságos a tisza-balparti vidéken azon diluviál-fölsík, melyet a Szamossal egyesült Tisza hogy kikerüljön, kénytelen addigi irányától eltérni, felmenve éjszaknak közel Munkács s Zemplén szélességi fokáig, s úgy ereszkedve e fölsík nyűgöd oldalán ágyának azon részébe, melyet, tán csak körülbelöl Tisza-Fürednél kezdve, eredeti mélyedménynek lenni állítok. Ezen a negyedkori homok födte területen szintén vannak hosszúkás dombok meg gerinczek, egy közel s uralkodólag éjszak-déli iránynyal. Ezen irány a nagy-károly-debreczeni vonal mellékén módosul , minél inkább keletre követjük, annál jobban kanyarodván délnyugotra. Ezek eredése is azon időre viendő vissza, melyben a negyedkori földanyag még megvolt, s annak hátán jutottak a Kárpátok vizei a tiszai fő mélyedménybe ; a módosulás a keleti Kárpátok vizei által előidézett ömlésben talál magyarázatot. E terület azon háromszögben van, melynek sarkait Debreczen, Nagy-Károly s Nyíregyháza képezik, de csak nagyából, mert kívüle is tart még egy darabig folytonosan *)• 3. Ide tartoznak azon ó-alluviál lerakatok, melyek Kis-Teremén, Gombán, Ercsinél, Zimonynál s Csernavodán a mostani Duna vize fölött oly tetemes magasságban vannak. Ezekről mindenekelőtt megjegyzendő, hogy csak helyi képződmények, azokat a löszfösík számos pontján kerestem, és csak ritkaság gyanánt talál *) Hasonlóképen az Albrecht főherczeg által kiadott té képeken kivehető, különösen a II. VIII. XI. XII. lapokon. ÉVK. X. Köt. — VIILiar8