Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 2. (1935-1936)
1936 / 4. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE
volt a kocsmárosné. Az összehasonlítás a menyecske javára dőlt el, megszületett az élmény és mindjárt a dal is róla, nem pedig a borról. Azóta ezer és ezer ajakról hangzott el a dal a kökényszemű kocsmárosnéról, s most, íme, tudjuk azt is, ki volt: Szabóné Pérchy Viktória. Aki így megihlette a költőt, megérdemli, hogy ne felejtsük el a nevét. S a hortobágyi csárdában, mely a magyar romantikának egyik nevezetes tényezője, tovább is éljen csak alakja, mint a magyar vendéglős asszonyok bájos típusa. PETŐFI KÖLTÉSZETE DALIRODALMUNKBAN. Márc. 9-én este a Kisakadémia rendezésében érdekes előadást tartott Zsót Kálmán dr., a Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója Petőfi költészete dalirodalmunkban címmel. Az előadó rámutatott arra, hogy a magyar költészetnek ez az üstököse, Petőfi Sándor dalköltőink egész sorát ihlette meg. Petőfi dalköltőinek sorát Egressy Béni nyitotta meg, aki 1845- ben zenésítette meg a nagy magyar lirikus egy költeményét. Ugyanez év őszén Szenffy Gusztáv megzenésítésében jelent meg először nyomtatásban Petőfi-dal. Füredy Miklós volt az első, aki a közönség számára hangversenydobogóról tolmácsolta Petőfi egyik megzenésített költeményét. Ugyanebben az évben írták Petőfihez az első dalt. Kiss János egyik népszerű csárdását ajánlotta Petőfinek. A Nemzeti dalt zenésítették meg a legtöbben. A legnépszerűbb Egressy Béni Nemzeti dala, amelyet Erkel Ferenc dolgozott át. Petőfi verseinek legismertebb megzenésítői: Mosonyi Mihály, Bognár Ignác, Lányi Ernő, Bókay János, Mihailovits Ödön, Hubay Jenő, Gárdonyi Zoltán és Köveskuti Jenő. A legtöbb verset Bognár Ignác, a Nemzeti Színház egykori karnagya zenésítette meg. Harminchét Petőfidalt, szerzett, utána következik Hubay huszonnégy Petőfi-dallal. Hogy milyen sok dalköltőt ihletett meg Petőfi, jellemző, hogy dalköltői száma 195, 226 költeményt zenésítettek meg 550 dalban. Csóz Kálmánt érdekes előadásáért az előkelő közönség meleg ünneplésben részesítette. Az előadás után Némethy Anna és Molnár Imre dr. néhány Petőfi-dalt mutatott be Hubay Jenőtől, Bókay Jánostól, Lányi Ernőtől, Mosonyitól és Bognártól. A TAGOK MUNKÁSSÁGA Kállay Miklós színművét, a Roninok kincsét, a háromfelvonásos szamurai történetet, ezévi, április 24-én adta elő nagy sikerrel a Nemzeti Színház. Nemcsak a művészi rendezést és kiállítást élveztük a Nemzeti színpadáról, hanem az irodalmat is, mely költői szépségekkel és igazságokkal hatott. Ép ilyen sikert jelentett május 8-án a Vígszínházban előadott Csoda a hegyek között, Molnár Ferenc legendás színműve is. Ezzel a művel a Vígszínház fennállása 40. évfordulóját ünnepelte meg. A színház a milleniumi ünneplés fényében tárta ki egykor kapuit, malmok és gyárak szomszédságában; szórakoztató, víg múzsahajlóknak készült mindjárt kezdetben, de nem feledte el azt sem, mennyivel tartozik a művészetnek és az irodalomnak is. Ép ezért virágzott 253 *