Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 2. (1935-1936)

1936 / 4. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE

volt a kocsmárosné. Az összehason­lítás a menyecske javára dőlt el, megszületett az élmény és mindjárt a dal is róla, nem pedig a borról. Azóta ezer és ezer ajakról hangzott el a dal a kökényszemű kocsmáros­­néról, s most, íme, tudjuk azt is, ki volt: Szabóné Pérchy Viktória. Aki így megihlette a költőt, megér­demli, hogy ne felejtsük el a nevét. S a hortobágyi csárdában, mely a magyar romantikának egyik neveze­tes tényezője, tovább is éljen csak alakja, mint a magyar vendéglős asszonyok bájos típusa. PETŐFI KÖLTÉSZETE DALIROD­ALMUNKBAN. Márc. 9-én este a Kisakadémia ren­dezésében érdekes előadást tartott Zsót Kálmán dr., a Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója Petőfi köl­tészete dalirodalmunkban címmel. Az előadó rámutatott arra, hogy a ma­gyar költészetnek ez az üstököse, Petőfi Sándor dalköltőink egész sorát ihlette meg. Petőfi dalköltőinek sorát Egressy Béni nyitotta meg, aki 1845- ben zenésítette meg a nagy magyar lirikus egy költeményét. Ugyanez év őszén Szenffy Gusztáv megzenésíté­sében jelent meg először nyomtatás­ban Petőfi-dal. Füredy Miklós volt az első, aki a közönség számára hangversenydobogóról tolmácsolta Pe­tőfi egyik megzenésített költeményét. Ugyanebben az évben írták Petőfihez az első dalt. Kiss János egyik nép­szerű csárdását ajánlotta Petőfinek. A Nemzeti dalt zenésítették meg a legtöbben. A legnépszerűbb Egressy Béni Nemzeti dala, amelyet Erkel Ferenc dolgozott át. Petőfi verseinek legismertebb m­egzenésítői: Mosonyi Mihály, Bognár Ignác, Lányi Ernő, Bókay János, Mihailovits Ödön, Hu­­bay Jenő, Gárdonyi Zoltán és Köves­­kuti Jenő. A legtöbb verset Bognár Ignác, a Nemzeti Színház egykori karnagya zenésítette meg. Harminchét Petőfi­­dalt, szerzett, utána következik Hubay huszonnégy Petőfi-dallal. Hogy milyen sok dalköltőt ihletett meg Petőfi, jellemző, hogy dalköltői száma 195, 226 költeményt zenésítettek meg 550 dalban. Csóz Kálmánt érdekes előadásáért az előkelő közönség meleg ünneplés­ben részesítette. Az előadás után Némethy Anna és Molnár Imre dr. néhány Petőfi-dalt mutatott be Hubay Jenőtől, Bókay Jánostól, Lányi Ernőtől, Mosonyitól és Bognártól. A TAGOK MUNKÁSSÁGA Kállay Miklós színművét, a Roni­­nok kincsét, a háromfelvonásos sza­­murai történetet, ezévi, április 24-én adta elő nagy sikerrel a Nemzeti Színház. Nemcsak a művészi rende­­zést és kiállítást élveztük a Nemzeti színpadáról, hanem az irodalmat is, mely költői szépségekkel és igazsá­gokkal hatott. Ép ilyen sikert jelentett május 8-án a Vígszínházban előadott Csoda a hegyek között, Molnár Ferenc le­gendás színműve is. Ezzel a művel a Vígszínház fennállása 40. évfordu­lóját ünnepelte meg. A színház a milleniumi ünneplés fényében tárta ki egykor kapuit, malmok és gyárak szomszédságában; szórakoztató, víg múzsahajlóknak készült mindjárt kez­detben, de nem feledte el azt sem, mennyivel tartozik a művészetnek és az irodalomnak is. Ép ezért virágzott 253 *

Next