Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 4. (1937-1938)

1937 / 1. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE

A PETŐFI-TÁRSASÁG ÉLETE­ ­ A PETŐFI-TÁRSASÁG mélységes fájdalommal eltelve adja tudtul nagyrabecsü­lt, szeretett elnöke PEKÁR GYULA m. kir. titkos tanácsos augusztus 211-iki elhunytát. Tizenhét évig volt a Petőfi-Társaság elnöke, Petőfi kultuszának soha nem lankadó őre, a nemzeti irodalom harcosa és felvirágoztatója, közéletünk és nemzeti ügyeink zászlóvivője itthon és hatalmas nyelvtudásával külföldön. Tettereje, egész élete férfiasan vallott eszményeinek megvalósításában folyt le. Tolla, beszédei, külföldi útjai a hit ragyogó sugarait lövelték a magyar milliók szívébe, kiknek sorsát jobbá tenni volt lelke nagyságos álma. Volt miniszter, államtitkár, országgyűlési képviselő, számos hazai és külföldi kitüntetés birtokosa, a M. Tudományos Akadémia levelező, a Kis­­faludy-Társaság rendes tagja, több tudományos, politikai és társadalmi egyesülés elnöke. Az ország halottjaként az ág. h. ev. egyház szertartása szerint augusztus 23-án, délután p­5 órakor temettük az Iparművészeti Múzeumból (IX., Üllői­ út 33—35.) s a hamvakat a Kerepesi­ úti temetőben adjuk át az anyaföldnek, a székesfővárostól adományozott díszsírhelyen. Egyénisége, érdemei, haza- és emberszeretete örök nyomot hagytak Társaságunk és az ország életében. Budapest, 1937. augusztus 20-án. PEKÁR GYULA HALÁLA ÉS TEMETÉSE Pekár Gyula halhatatlan emléke­zetű elnökünk augusztus 20-iki vá­ratlan halála mélyen megrázta va­lamennyiünk szívét, akik e Társaság­­keretében odaadó szeretettel csüng­tünk nemes alakján. De mélyen érin­tette a lapokban közölt hír az or­szágot, főkép a politikai, irodalmi és tudományos világ munkásait, akik közelebbről ismerték nagy emberi és írói kvalitásait, s akik seregestül siettek ravatalához, leróni a tisz­telet és szeretet hálaadóját. Az orozva jött halált, mely egy tüdőgyulladás képében tört a daliás termetű férfiúra, nem tudta elhárí­tani sem a tudomány tökéletes fel­­készültsége, sem a hitvesi szeretet példaszerű, odaadó ápolása. Elra­gadta őt attól az íróasztaltól, melyen írói alkotásainak oly igen gazdag sorozatát teremtette meg s hozzáfo­gott épp most annyiszor megálmo­dott és dédelgetett Csaba regényé­hez, hún trilógiája befejező művéhez. Javában dolgozott nagy művén, amikor érezni kezdte betegsége föl­léptét. Megfázott. Minthogy állapota komolynak tűnt, orvosai tanácsára kedden beszállították a budapesti 1 42

Next