Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 7. (1940-1941)
1941 / 2. szám - A PETŐFI TÁRSASÁG ÉLETE
kesfőváros polgármestere is. A polgármester úr igen korrektül a következőket mondotta a Magyarság munkatársának: — A Magyarságban Petőfi Iliszunszky sírjáról megjelent cikkeket kivizsgálás végett Lázár Imre gróf főjegyző útján eljuttattam Némethy Károly tanácsnokhoz, a főváros művészeti ügyeinek főnökéhez. Ha az adatok elfogadhatók, a sír felkutatásának ügyét magamévá teszem. Mindenesetre az a kérésem, hogy a sírra vonatkozó összes bizonyítékokat juttassa el a Magyarság Lázár Imre gróf főjegyzőhöz. Én volnék a legboldogabb, ha halhatatlan költőnk sírját tényleg megtalálnék és hamvai magyar földön, az általa anynyira szeretett Pesten, méltó helyen nyernének nyugalmat. A legendáknak híre, amelyek a magyar sajtóban láttak napvilágot Petőfi szibériai fogságával kapcsolatban, eljutott a külföldi sajtóba is. Így több olasz lap hírt adott arról, hogy újabb kutatások szerint Petőfi nem halt meg a segesvári csatatéren, hanem 1856-ban a Kaukázusban halt meg, mások szerint Szibériában. Az olasz lapok budapesti értesüléseiben azt is megírták, milyen állást foglalt el a Petőfi-Társaság a nyár folyamán felbukkant Petőfi legendákkal szemben. A Telegrafo egyik legutóbbi számában ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Petőfi életének legméltóbb befejezése volt az, hogy hősi halált halt a segesvári csatatéren. Petőfi alakja így valósággal legendássá nőtt és egész mithosz alakult ki körülötte. Ezt a legendát akarják most szertefoszlatni azok, akik ki akarják kutatni, hogy nem halt hősi halált a csatatéren. A vita Petőfi szibériai fogságáról és haláláról, egyébként döntő stádiumba érkezett. A Magyarság című napilap egész cikkanyagát, amelyet Svngel Ferenc nyomdász, volt hadifogoly vitt fel a szerkesztőségbe s amelyet a Petőfi Társaság eddigi ülésein részletesen ismertettünk, eljuttatta Budapest székesfőváros polgármesteréhez, hogy vizsgálja meg és ha szükségesnek látja, kutattasson Petőfi szibériai sírja után. Szendy Károly Budapest székesfőváros polgármestere az egész anyagot, mint a legilletékesebb fórumhoz, átküldötte a Petőfi-Társasághoz. A székesfőváros polgármestere által hozzánk eljuttatott csomagban nemcsak Svngel Ferenc, hanem Sándor József és Barátosi Lénárt Lajos adatai is ott vannak. Jellemző az egész legendára, hogy mind a három adatszolgáltató más és más szibériai helyen fedezte fel Petőfi sírját, némelyek még fényképmásolatokkal is. A Petőfi Társaság december 8-án tartott rendkívüli közgyűlése foglalkozott a Szendy Károly polgármester úr által megküldött anyaggal és az anyag megvizsgálására hármastagú bizottságot küldött ki. A bizottság elnöke Kornis Gyula, tagjai Voinovich Géza és Gáspár Jenő. A bizottság most vizsgálja át az egész anyagot, majd határozatát megküldi Szendy Károly polgármesternek. A Petőfi-kultusznak még egy igen érdekes hírlapi polémiájáról számolhatunk be. Az Esti Kurir című napilap egyik száma: «Hogyan került román kézre a koltói Teleki-kastély» címmel cikket írt, amelyre gróf Teleki János országgyűlési képviselő az Esti Újságban válaszolt. Megállapítja, hogy az Esti Kurir cikke elejétől végig kitalálás és a valóságnak nem felel meg, majd a következő pontokban foglalta össze cáfolatait: 1. A koltói kastély sohasem került román kézre, Tibi Ioan képviselő kezére, hanem ma is idősebb gróf Teleki János, aki 1938 őszén budapesti tartózkodása alatt halt meg, gyermekei kezén van. A birtok 9/10 részét a román agrárreform kisajátította. Idősebb) 109 * *