Pszichológia 22. (2002)
2002 / 4. szám - TANULMÁNYOK - BORGOS ANNA - KENDE ANNA - CSABAI MÁRTA - ERŐS FERENC - SZILI KATALIN: Testbe ágyazott ideálok : Diskurzusok az ideális, a természetes, a mesterséges és az elutasított testről
Pszichológia, 2002, (22), 4, 407-436 BORGOS ANNA*, KENDE ANNA**, CSABAI MÁRTA*, ERŐS FERENC*, SZILI KATALIN* * MTA Pszichológiai Kutatóintézete, ** РТЕ ВТК Pszichológiai Intézet TESTBE ÁGYAZOTT IDEÁLOK. DISKURZUSOK AZ IDEÁLIS, A TERMÉSZETES, A MESTERSÉGES ÉS AZ ELUTASÍTOTT TESTRŐL Bevezetés Az identitás problémájával kapcsolatos szociálpszichológiai és pszichoanalitikus elméletek a fogalom születése óta megsokszorozódtak. Az eriksoni - folytonosságot, önazonosságot és egységességet hangsúlyozó - klasszikus identitásdefiníciót felváltó számos megfogalmazás eredményeképp, az identitás jelentése bizonytalanná vált. Valójában maga Erikson vetítette előre az identitás körüli újabb kérdéseket, amikor az önazonosság szociális aspektusát helyezte előtérbe. A szociálpszichológia az identitást a csoport-hovatartozás, csoportmegkülönböztetés, a kategorizáció elsőrendű tényezőjévé tette (Tajfel, 1998; Turner, 1998). A posztmodern társadalom új csoportmeghatározásai, a „nagy” klasszikus csoportok háttérbe szorulása és az egymást átfedő kategóriák előtérbe helyezése, illetve a globalizáció által életre keltett új dimenziók mind hozzájárultak az identitás fogalmának széttöredezéséhez. „Az identitással kapcsolatos későmodern és posztmodern diskurzus az identitás fragmentáltságát, konstruált, illetve dekonstruált mivoltát hangsúlyozza” (Csabai, Erős, 2000: 42). Részben erre a bizonytalanságra adott reakcióként, részben a szociálpszichológiában bekövetkezett új módszertani irányoknak és lehetőségeknek köszönhetően az utóbbi évtizedben egyre inkább előtérbe kerültek az identitás szociális reprezentációjával kapcsolatos megközelítések (Breakwell, 1993; László, 1998). Ezekben a személyes identitásnak azokról az összetevőiről is szó esik, amelyek korábban kevésbé voltak jelen a szociálpszichológiai és általában a társadalomtudományi diskurzusban: a nemiség, a test, a testtel kapcsolatos különféle folyamatok és jelenségek. Ebben a megközelítésben egy sor olyan kérdés merül fel - többek között a kritikai társadalomelmélet által felvetett és nálunk is egyre többet vitatott kérdések -, hogy hol kezdődnek és hol végződnek a test határai, melyek azok a testek, amelyek „méltók” és amelyek „méltatlanok” az életre (Glass, 1997), meddig terjed az egyének ön- Elsősorban a diskurzus- és narratív elemzés módszertani előretörésére és az ezzel kapcsolatos technológiai fejlődésre gondolunk.