Szépművészet 2. (1941)
1941 / 9. szám - Művészeti Élet
Művészeti ösztöndíjak az 1941—42. akadémiai évre. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján az 1941—42. akadémiai évre a római Collegium Hungaricumba a következő művészek kaptak ösztöndíjat: Szentgyörgyi Kornél okl. középiskolai rajztanár, Petrovszky Munkay Iván festőművész, Kurucz Dezső festőművész, Osváth Imre főiskolai tanársegéd és Jankó János szobrászművészek. Zöldy Emil okf. építőiparművész lakásművészeti és belsőberendezési tanulmányokra a bécsi Collegium Hungaricumba kapott ösztöndíjat. Voit Pál dr. múzeumi főiskolai képesítésű gyakornok, kinek az új magyar építőművészet és a népi építészet kapcsolatairól szóló tanulmányát februári számunkban közöltük, bútortörténeti tanulmányokra a bécsi Magyar Történeti Intézetbe kapott ösztöndíjat. Két szerb művész festménye és szobra a Kormányzóról. Újvidéken Beslin Dejaan szobrászművész és Mihajlovics Nikola festőművész együttes kiállítást rendeztek, amelyen többi műveik között bemutatták a Főméltóságú Kormányzó Úr két arcmását: az egyik szoborban, a másik festmény formájában. Műveiket a Délvidék katonai közigazgatási parancsnoka útján a magyarságnak ajánlották fel. A kiállítás ünnepi megnyitásán megjelentek Újvidék katonai és polgári előkelőségei, valamint Tyitity Irene dr. görög keleti szerb püspök és Popovlics Deka szerb újságíró vezetésével a szerb társadalom legelőkelőbb tényezői. A jelen voltak elragadtatással szemlélték a kormányzó szobrát és arcképét, valamint a többi művészi alkotást, élénken dokumentálva, hogy alig három hónap alatt mennyire egymásra talált a katonai közigazgatás segítségével a Délvidék különböző nemzetisége és társadalmi rétege. Prohászka Ottokár székesfehérvári emlékművét, értesülésünk szerint, az ősz folyamán állítják fel, a város régi bástyafalánál, ahol örökké hirdetni fogja a kereszténység és magyarság szent igéit. Az emlékmű alkotója Weichinger Károly műépítész és Ohmann Béla szobrászművész, az O. M. Iparművészeti Iskola tanárai, akik szűkebb körű pályázaton nyertes pályatervük alapján kaptak megbízást az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácstól az emlékmű elkészítésére. A pályázaton rajtuk kívül Boldogfai Farkas Sándor, Fekete Géza, és Rumi Rajky István szobrászművészek vettek részt. Az emlékmű költségeit a kultuszminiszter és Székesfehérvár közönsége fedezik. A szobor feles nagyságú mintája most készült el, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy Ohmann Béla alkotásával Székesfehérvár egy újabb hatalmas művészi alkotással fog gazdagodni. Az emlékmű magassága 22 méter, ebből a talapzat 14 m., a szobor pedig 6 m. A szobor nemcsak Ohmann egyik legsikerültebb műve, hanem előkelő helyet fog elfoglalni a Székesfehérváron az utóbbi években felállított pompás művészi alkotások galériájában is. A német művészet kiállítása Münchenben. Göbbels dr. propagandaminiszter július 16-án nyitotta meg a nagy német művészeti kiállítást a Német Művészet Házában. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a német nép kulturális élete a háború ellenére is továbbfolyik s a kormány mindent megtesz annak előmozdítására. Németország ellenfelei kétségbevonták a nemzeti szocializmus és a fasizmus kultúrateremtő jellegét, holott elsősorben Németország és Olaszország adtak a világnak kimagasló és maradandó európai kultúrértékeket. A nagyszabású kiállításról következő számunkban közlünk részletes beszámolót. A Hunnia Filmgyár új filmjei. Az elmúlt színházi- és filmévadban nem egy alkalommal emlékeztünk meg azokról a kiváló teljesítményekről és eredményekről, amelyeket a magyar filmgyártás művészi színvonalának emelése terén a legnagyobb magyar filmgyár, a Hunnia elért. A Szépművészet ugyan nem foglalkozik napi színházi, vagy filmkritikával, de mégsem mehet el észrevétlenül azok mellett a teljesítmények mellett, amelyek ezen a téren valóban elérik a „szépművészet“ rangot. Az elmúlt év nagysikerű filmjei közül e tekintetben elsősorban Asztalos Miklós Lángok-jára (Takács-Hunniafilm) kell gondolnunk. Ez a magyar filmgyártás egyik legsikerültebb alkotása. Nem véletlen, hogy a most folyó velencei Biennálén is éppen a Lángok képviselte a magyar filmművészetet. De ezenkívül sokáig emlékezetes marad a filmben művészetet is kereső közönség előtt a „Dankó Pista“, amely a múltévi velencei filmbiennálén aratott szép sikert. Most, amikor az új filmek előállítása részben már befejeződött s az új filmévad megnyitásának küszöbén állunk, kérdést intéztünk a Hunnia Filmgyár igazgatóságához a jövő évi programmot illetőleg. Nagy Sándor dr., a Hunnia Filmgyár Rt. igazgatója, mint a vállalat filmelhelyező irodájának vezetője ezt a következőkben ismertette: — Tíz új magyar filmet és hat külföldi filmet szándékozunk ebben az évadban bemutatni. A szezon egyik nagy filmeseményének ígérkezik az ,,Egy éjtszaka Erdélyben“ című, nagy költséggel és hozzáértéssel készített reprezentatív magyar film. A szereposztása is előkelő ennek a magyar újdonságnak, amenynyiben Szeleczky Zita, Mezey Mária, Lázár Mária, Páger Antal és Nagy István játszák vezető szerepeit. A film pedig méltó kifejezése a megnagyobbodott ország megnövekedett igényeinek. A velencei biennáléra hivatalosan kiküldött „Lángok”, szintén Hunnia film. A film a legkényesebb filmesztétikust is kielégítheti. Muráti és Páger az idén két filmben kaptak együttesen szerepet. Az egyik a „Végre“, a másik a ,,Miért" ? Az előbbi szezonnyitó Hunnia-film, az utóbbi nagy költségvetéssel készült, mindkettő Daróczy József, a jól ismert szakember produkciójában. A nemrégiben megjelent „Lesz ami lesz“ című vígjátékot a fővárosi, de különösen a vidéki közönség fogadta osztatlan tetszéssel. Gyártás alatt van és a közeljövőben készül el Dékány András ,,Gyár“ című regényének és a „Mágnás Miska“ című operettnek a filmváltozata. Ezenkívül rövidesen forgatásra kerül a „Gazdátlan asszony“, amelynek szövegkönyve Barabás Pál hasonló című regénye nyomán készült. Ebben a filmben, amelyet Cserépy rendez, Muráti Lili és Jávor Pál játsszák a főszerpeket. Az újdonságok listáján szerepel Magyar Értékeink című kultúrfilmsorozat. A Hunnia bemutat majd egy nagyon érdekes, úgynevezett tehetségkutató filmet „Muzsikáló május“ címmel, amelyben a közönség fiatal színészeket és színésznőket láthat, akik a Hunnia-filmgyárban próbafelvételeken vesznek részt. A külföldi filmek közül „Pinocchio“-t, Walt Disney egész estét betöltő, színes filmcsodáját már régóta várja a budapesti közönség. Kivételesen nagy sikernek ígérkezik a „Csak névleg“ című film, amely a „Várlak“ testvérfilmjének tekinthető. Cronin közkedvelt regénye kerül vászonra a „Virrasztás“ című filmben. A „Diákévek“ a legszebb diákfilm a felnőttek szórakoztatására. Meglepetésnek tartogatjuk Kyser zenés filmjét, amely pompás táncszámokkal van tele. Ugyancsak a Hunnia kölcsönzője hozza forgalomba Walt Disney tizenkét színes trükfilmjét, amelyek két csoportban kerülnek bemutatásra a City és Casino filmszínházakban. 231