MTA Tagajánlások, 1891
2 II. osztály. posabban képzett és legszorgalmasabban működő nemzetgazdasági írónknak bizonyult és az Akadémia méltón cselekszik, ha őt rendes tagjai közé sorozza. Dr. PLÓSZ SÁNDOR urat, a budapesti egyetemen a váltós kereskedelmi jog és polgári törvényk.jog nyilvános rendes tanárát, s a M. T. Akadémiának 1884 június 5-ike óta levelező tagját, rendes tagút ajánlja Tóth Lőrinczet. Ugyanaz az ok, mely ajánlót 1884 ben arra bírta, hogy akkor levelező tagúi ajánlja, t. i. magasb fokú jogtudományi irodalmi s oktatási érdemeinek méltánylása, vezette, hogy őt a jogtudomány művelőinek ma már elég gazdag sorából kiemelve, benső meggyőződéssel s azzal a biztos hittel hozza választás alá a rendes tagi helyre, hogy a legjobbak egyike lesz szaktudományának művelésében, akadémiai feladatának hű és buzgó teljesítésében, s fényfog árasztani a helyre, melyet itt elfoglal. Csak ismételheti, amit levelező taggá választatása alkalmával elmondott, hogy munkáit mélyenható alaposság s a szaktudományára vonatkozó irodalom s codificatio bő és széles ismerete teszi a szakemberek előtt, és pedig nem csak itthon, hanem hazánkon kívül is, nagy becsűekké. Különösen magyar nyelven már előbb kiadott s a «Magyar Igazságügyben» közzétett értekezéseiből összeállított, «Beiträge zur Theorie des Klagerechts» czímű Lipcsében 1880. évben megjelent 175 lapra terjedő munkája a gazdag német irodalomban is tapsokkal fogadtatott és magyar szerzőjének nagy becsületet s tekintélyt szerzett. Azóta úgy önálló nagyobb művei, mint a szaklapokban, a Magyar Igazságügyben, a m. jogászgyűlés Évkönyveiben, a M. Jogászegylet Értekezései során, s a Jogtud. Közlönyben megjelent egyes monographiái, értekezései s bírálatai folyton-folyvást szaporodtak, nevezetesen: a M. Váltójog kézi könyvének (Budapest, Zilahinál, nagy 8r. 333 1.) második átdolgozott kiadása jelent meg (Eggenbergernél, 1889., 8r. 454 1.)— Alapos munkássága kitüntető elismeréséül az igazságügyminiszter kodifikaczionális munkálatokkal bízta meg, s e megbízatásának eredményei: «A m. polgári perrendtartás tervezete» (1885. 4. 160 1.) « Törvényjavaslata a felebbvitelről a sommás eljárásban» (indokolással, 41. 1889. 98 1.) «Törvényjavaslata a sommás eljárásról» (1890. 41. 69.) — Nagyszámú értekezései s monographiáihoz, melyeket épen nagy számuk miatt ismételve felsorolni nem akar, levelező taggá választatása óta járultak. A polgári perrendtartási tervezet. (A «Jog» szaklap 1885—1886-iki folyamatban.) A magánokiratok bizonyító ereje, különös tekintettel azok alakjára («Igazságügy» 1887 27-ik kötetében.) A váltó-kibocsátó aláírásának helye (Jogtud. Közlöny, 1887.) Hatáskör és felebbviteli bíróság az egyes bírósági eljárásban. (M. Igazságügy 29-ik köt. 1888.) A polgári törvénykezés reformja. (A Jogi Szemle 1889-iki évf.) A jogi szakoktatás reformja. (Felolvasás a M. Jogász-egylet ülésén. Értekezések, 5-ik köt. 8. füz.) stb. E röviden felmutatott munkásság, melynek nemcsak tömeges mennyisége, hanem főleg minősége szerezte meg az ajánlott egyetemi tanár úrnak amaz