MTA Tagajánlások, 1900
TAGAJÁNLÁSOK 1900-ban, AZ I. OSZTÁLY A) ALOSZTÁLYÁBA. BALASSA JÓZSEF budapesti főgymnasiumi tanárt levelező tagnak ajánlja Simonyi Zsigmond - tag. Az I. osztály ismételve - s tavaly majdnem egyhangúlag — nyilvánította óhajtását, hogy tagjai sorában lássa azt, akit már 14 s azután 9 évvel ezelőtt egy-egy tudományos munkával megbízott (A phonetika elemei, különös tekintettel a magyar nyelvre 1886. A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése 1891.), s a kinek Magyar Hangtanát az Akadémia a Lukács Krisztina-dijjal jutalmazta. Ezenkívül számos jeles tudományos értekezése van. Ő az egyetlen, a ki tüzetesen foglalkozik a magyar nyelv hangtanával s azért tudományos munkásságunkban való közreműködésére mindenképen szükségünk van. Dr. ERŐDI BÉLA orientalistát levelező tagnak ajánlja Vámbéry Ármin ig. és t. tag. Dr. Erődi Bélát levelező tagnak ajánlom. 1867-től kezdve, mint egyetemi hallgató, tőlem tanulta a török és perzsa nyelvet s ezek gyakorlati elsajátítása végett 1868-ban Törökországba utazott, a honnan 1870-ben tért vissza s megint látogatta török és perzsa nyelvi előadásaimat s egyetemi tanulmányainak bevégzése után a török nyelvből mint fő- és a perzsa nyelvből mint melléktárgyból kiállott vizsgálat alapján summa cum laude fokozattal bölcsészettudorrá avattatott. Doctori dissertatiójául ismertette Fuzuli török költőnek Leila és Medsnun czímű költői beszélyét. Az azerbeidjani dialektusban írott költeménynek interpretátiója és bő fordítási szemelvényekkel való ellátása Erödinek a török nyelvben való alapos jártasságáról és műfordítói ügyességéről is tanúskodik. Erődi már Törökországban való tartózkodása alatt kezdett fordítani a török és perzsa költészetből s azóta a keleti költészetnek számos remekeit ültette át magyar nyelvre. Fordításai részint önállóan jelentek meg, de legtöbbet közöltek belőlük a magyar folyóiratok. Lefordította Osmer Chejjam Ruhajatykt (négyeseit , mely Keleti gyöngyök czímen 1871-ben jelent meg. Ezzel a fordító megelőzte a német irodalmat is , mert Chejjam németül csak néhány évvel később látott napvilágot. Nemsokára utána adott Hafiz költeményeiből két kötetkét. Majd belefogott Firduszi Salmáméjának fordításába, alexandrinusokban. E nagy eposznak for-