MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 05. ÉVFOLYAM (1956)
1956 / 1. sz. - BERKOVITS ILONA: Zichy Mihály baráti köre Párisban
Jetzt wäre ich herzlich froh, wenn Irgend Einer dieser verhassten exploitateurs den Verlag meiner opera übernehmen würde.« Kertbeny Károlyhoz, Párisban, 1876. május 23-án kelt német nyelven írott levelében. (Orsz. Széch. Kvt.) R. Hoffmann Mária : Riedl Frigyesről. Bp. 1923. 34. 1. •• Párizsban 1875. november 9-én kelt levelében írja Zichynek : »Si vous voulez, je pourrais faire un jour, dans notre société une Conférénce en français, bien entendu, sur les Origines du peuple magyar«. (Zichy máz.) " Életrajzából: »Glaser Manó írd 1836. September 27-én született Pesten . .. 1864 Párisba jött, még azon évben lett az itteni magyar Egylet tagjává ... « stb. E levelében említi, hogy az általa »fordított Jókai regény a Gil Bias-ban jelenik meg«. Barátjaként említi itt Türr tábornokot (Zichy múz.) Arany László 1879. július 1-én írott válasza : Kedves Barátom! Őszintén megvallom, hogy a Congres International etc. eljárásának életrevalósága előttem ma még kétséges világításban áll. Jól mondja kegyed , mintha a Sandwich szigetek felé közelednénk , vagy még találóbban mondva azon légben repülő sziget felé, melyet Guliver fedezett föl nevezetes utazásai sorában. Nem látom a szilárd alapot lábaik alatt. Nem látom, hogy óhajtásaikkal hol kapaszkodnak bele a létező intézményekbe, a reális életbe. Még azt sem tudom, hogy ha pénzük volna is, mit tudnának vele ez irányban kezdeni. Segély : az más. Támogatni kezdő tehetségeket, vagy elszegényedett érdemet : ez méltó a felbuzdulásra. De védeni valakit a kereskedő élelmessége ellen : ennek aligha lehet congressusok által megvalósítását elérni. S a magyar irodalomnak még egy oka van: bevárni hova rejlik a dolog, s addig nem nagyon sietni oda. A nagy népek kifejlett irodalmai különben is agyonnyomással fenyegetnek egy oly kicsiny nyelvet, mint a magyar. Ha nagyon belemerülünk az internationális áradatba, félni lehet, hogy elenyészünk benne. Némi izoláló tartózkodás egyelőre nagyon ajánlatosnak látszik. Várhatunk a fejlődésre : ne siessünk az elsők közé. A művészet az más . Az universalis. Abban nincs nemzetiség, nem jő szóba a nyelv. Az általános szövetkezés rosszat nem hozhat. Ez körülbelül nézetem a congresszusról. Különben pedig néhány kitűnő és világhírű író mellett nagyon kétes caliberű urak is szerepeltek ott. Magyarország nevében ... a Pester Lloyd német levelezője szónokolt ott, s adott irányt a Magyarországot érdeklő határozat meghozatalára.« (Zichy múz.) Nem ez az egyetlen eset, amikor Arany László nem jut el Zichy állásfoglalásáig, akár a »nemzetköziség« kérdésében, akár az uralkodó osztály elleni harcos magatartásában. Később Zichy részéről bizonyos elhidegülés mutatkozik majd Arany László irányában. A londoni kongresszusról két ízben írt a Hon, 1879. június 18-án és 1879. június 20-án. De a magyar tagok, Arany és Jókai megválasztásáról már nem írt. — Frey Gyula teljes beszédét közölte a Pester Lloyd 1879. június 19-én 168. sz. A Nemzetközi irodalmi egyesület még 1878. júniusában, a párisi nemzetközi világkiállítás idején, kongresszusát Párisban, Victor Hugo elnöklete alatt tartotta meg. — Vasárnapi Újság 1878. április 5. 224—225. 1. — Igazmondó. 1878. június 16. 199. 1. »1846 óta Bécsben, midőn egy jó védangyal (genius) közelédbe küldött, veled egy házban lakni, hol te első mester műveidet a Koporsó bezárása, a Krisztus felkeresztelése, sa.t. festetted, többször választattunk el a sors által és ismét megin mindig megegyesítettük magunkat. így találkoztunk St. Petersburg hol te mind udvari festő működtél később ismét Budapesten (olvashatatlan szó) Párisban s.a.t. És hízelgek magamnak továbbá barátságodnak örvendeni. Tartson meg a mindenható soká, soká a hazánk művészetének és a párisi magyar egyletnek, barátod Gschwindt Robert János« Gschwindt Bécsben tanult (Fleischer Gyula : Magyarok a bécsi Művészeti Akadémián 1935. 47. — Lyka Károly : A táblabíró-világ művészete 1922. IV. köt. 1371.) A Thieme-Becker lexikon osztrák festőként említi. 71 A Zichy portré festésére vonatkozóan lásd Bencz Lajos 1877. szeptember 13-án Paczkához intézett levelét, amelyet Paczka néhány sor kíséretében elküldött Zichynek. (Zichy múz.) " Weisz Adolf 1858—1861-ben tanult Bécsben (Fleischer Gyula id. m. 95.). Párisban nagy sikere volt ez időben. 1878. január 30-án írt Zichynek és küldte el Zichynek három kiállítandó képe adatait (Fiancée alsacienne, La queteuse, Fiancée slave). (Zichy múz.) 7* Zichy Mihály 1878. február 22-én írta Zichy Antalnak »íme Paál László Úr bejelentése. 1. Hold kelte hosszú 2 métrés 90 cm magas 2 métrés 50 cm 2. A Nagyút a Fontainebleaui erdőben hoszszú 2 métrés 80 cm magas 2 métrés 40 cm.« (Zichy múz.) 71 Paris, 1878. február 1-én kelt levele. (Zichy múz.) 71 Paris, 1878. február 24-én kelt leveléből. (Zichy múz.) 7« Márc. 25-én. (Zichy múz.) 77 A párizsi egylet ajándékalbumában Munkácsy sajátkezű életrajza: »Munkácsy Mihály szül. Munkácson 1844-ben 7 évi asztaloskodás után festővé lettem, mint ilyen Pesten, Bécsben, Münchenben, Düsseldorfban működtem, hol 1871 ben megismerkedtem Zichy Mihály barátommal, és sajnáltam, hogy nem elébb tettem azt. 1872 ben Párisba jöttem, hol 1874 ben bele temettem magam a házasság erényeibe s azóta mint erényes férj működöm, noha még eredménytelenül. A magyar egyletnek kezdet óta hasznavehetetlen tagja vagyok, és ebbeli javulásomat naponta felteszem magamban. Paks 1877 október 14.« A fényképalbumban jelenleg Munkácsy rajzának egy újabb fényképmásolata van. (Zichy múz.) 71 Vasárnapi Újság 1875. április 18. 253 1. 7 Zichy Mihálynak 1879. május 8-án Zichy Antalhoz írott leveléből. (Orsz. Széch. Kvt.) — Krieshaber és Gruby az egylet két orvosa volt. 80 Mary édesapja egy Luzernben, 1875. július 19-én levelében értesíti Zichyt, hogy leánya néhány nap múlva Párisba érkezik. (Zichy múz.) Érdekesen utal erre Arany Lászlónak egy 1880. december 15-én Zichyhez írott levele, noha akkor lelkesedéssel ír Zichy Sophieről, aki mint Liszt Ferenc tanítványa, Pesten önállóan élt : »Tisztelt Barátom! Nem akartam válaszolni levelére addig, míg leányát meg nem látogattuk, hogy írhassak róla is. Tegnapelőtt voltunk nála nemmel. Gondolom, Tóni megírta minden külső körülményeit , lakását, környezetét. Milyen nagy elhatározás egy olyan kicsi leányban! Még kis gyermek volt, mikor eljött Oroszországból s mintha mégis benne volna a muszka vér, azon muszka leányoké, akiket mi csak Turgenyeff regényeiből ismerünk. Elszánt és merész. Oly önálló, mint egy orvosnak készülő lány Zürichben ; lakása, életmódja ezt juttatja eszembe. Magyarországi észjárással az ember gondolkozóba esik s nem küzdhet le némi töprengést miatta. De talán nincs benne semmi igazunk«. . •— Ugyanekkor Maryre vonatkozóan így írt : »Nem szives üdvözletét küldi Önnek , s csókolja —• különösen mivel hallja hogy mostanában külső alakjára nézve is egészen leánnyá lett — Maryt«. (Zichy múz.) Lásd W. K. Schembera kritikusnak 1878. március 15-én Zichyhez írott mentegetőző levelét. (Zichy múz.) 14