Magyar Állatorvosok Lapja, 1979 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1979 / 9. szám - Nagy Béla - Antal Árpád - Rátz Ferenc: A borjak cryptosporidiosisának magyarországi előfordulása
NAGY B. és MTSAI: BORJÚ-CRYPTOSPORIDIOSIS 587 3. kép. A bélhámsejtek felületéhez szorosan kapcsolódó trofozoita (T) és gametocita (G) Ultravékony metszet, eredeti nagyítás 32 200 x végzett immunofluoreszcenciás vizsgálata negatív eredményre vezetett. Az egyik elhullott és az élő állapotban érkezett borjúnak Giemsa szerint megfestett csípőbélkenetében átlagosan 3—4 pm átmérőjű, vékony udvarral körülvett, gömbölyű vagy tojásdad alakú, rendszerint apró, sötétkék vagy piros szemcséket tartalmazó, a hámsejtekhez szorosan kapcsolódó, néha azokba beépülni látszó képleteket lehetett felismerni. A friss hulla csípőbélmetszetének fénymikroszkópos vizsgálatával a bélbolyhok megrövidülését és megszélesedését, esetenkénti fúzióját, a propriának és a submucosának mononukleáris sejtekkel való fokozott beszűrődését és a Lieberkühn-kr\\)tkk megnövekedését lehetett megfigyelni (1. kép). Az egyébként épnek tűnő bélbolyhok csúcsán és oldalán jellegzetes, 3—4 pm átmérőjű kerek képletek voltak, amelyek a kefeszegélybe ágyazódtak (2. kép), csakis extracellulárisan fordultak elő. A Liebertom-kriptákban hasonló képleteket nem találtunk. Elektronmikroszkópos vizsgálattal ezek a képletek a cryptosporidiumok különböző fejlődési alakjainak bizonyultak (3., 4. és 5. kép). Jellemző volt rájuk, hogy a mikrobolyhókat elpusztítva a bélhámsejtek membránjához elektrodenz zónával csatlakoztak, a bélhámsejtekhez szorosan tapadtak. A bélhámsejtekhez tapadó protozoonok mellett a mikrobolyhok igen gyakran megnyúltak, néha deformálódtak, a hámsejtek citoplazmájában szembeötlő jellegzetes ultrastrukturális elváltozás azonban nem volt. További finomabb elváltozások megítélésére a halál beállta és a fixálás között eltelt kb. 10 perc miatt, a készítmény nem volt alkalmas. A mikrobolyhok közé ágyazódott cryptosporidiumok fala minden esetben kettős rétegű volt, a citoplazmájuk általában egyneműnek látszott, máskor bennük magot, magvacskát és elektrodenz poliszacharid granulumokat (3. kép), néha pedig egymástól jól elkülönülő, saját membránnal, maggal, sejtszervekkel bíró, jellegzetes kifli alakú merozoi- 4. kép. Schizonta, négy merozoitával (egyik köldökszerűen befűződött) Ultravékony metszet, eredeti nagyítás 32 200 X