Magyar Állatorvosok Lapja, 1983 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 1. szám - Glózik András: Változatlan célokért, megváltozott feltételek között
A MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 1983. JANUÁR múlva, hogy a korszerű és az állategészségügyi követelményeket kielégítő állattartás feltételeit az állattartóknak kell megteremteniük, míg az állategészségügy dolgozóinak, az állategészségügyi intézményeknek elsősorban a feltételek ellenőrzését kell ellátni. Ez növeli az állattartók felelősségét, csökkenti az állategészségügyi szervek operatív feladatait. A vhr. rendelkezései közül kiemelkedő jelentőségűek az állatszállításokra vonatkozó előírások. Az előírások különösen az országból ki- és befelé való szállítások vonatkozásában tartalmaznak a járványmentesség megőrzése érdekében szigorú követelményeket. Megszűnt az állatkísérő lap, amely már az állategészségügy igazgatási és járványmegelőzési feladatainak nem felelt meg, inkább felesleges adminisztratív terhet jelentett. Megvan azonban a lehetőség arra, hogy járványveszély esetén a belföldi állatforgalmazást a legszigorúbb ellenőrzés alá vonjuk. Változatlanul a legfontosabb állategészségügyi feladatnak minősül a járványvédelem. Járványveszély vagy járványos állatbetegség jelentkezése esetén jogszabályaink módot adnak a társadalom széles rétegeinek mozgósítására, eszközeinek igénybevételére, a továbbterjedés megakadályozása és a leküzdés érdekében szükséges kényszerintézkedések megtételére. Az új jogi szabályozás rendezte az oltóanyagok, diagnosztikumok, állatgyógyszerek engedélyezésének, kipróbálásának, forgalombahozatalának legfontosabb kérdéseit, az állati eredetű élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatának és ellenőrzésének (30/1981. [XII. 30.] MÉM-EüM), továbbá az állatifehérje-feldolgozásnak (1/1982. [I. 1.] MÉM) részletes feltételeit. Újra szabályozta az állatorvosokra vonatkozó és az általánostól eltérő munkaügyi kérdéseket, ezen belül különös figyelemmel a gazdálkodó szervezetek alkalmazásában dolgozókra (3/1982. [I. 16.] MÉM). Lényeges változásnak minősíthető, hogy járványveszély esetén valamennyi MÉM-felügyelet alatti intézmény, üzem, vállalat állatorvosa kirendelhető. Ez nagymértékben növeli a járványvédelem lehetőségeit. Korszerűsítésre került az Állategészségügyi Szabályzat, amely elsősorban, de nem kizárólagosan az állategészségügyi szakemberek feladatait foglalja össze, és a legjelentősebb fertőző betegségek vonatkozásában részletes előírásokat tartalmaz. Az új jogszabályok bevezetésére gondosan felkészítettük az állategészségügyi szolgálat valamennyi szintjén dolgozó állatorvosokat, széles körű propagandát fejtettünk ki a gazdálkodó szervezetek és más állattartók körében. Ma már túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy az új állategészségügyi jogszabályok hatálybalépése, alkalmazása nagyobb zökkenők nélkül valósult meg. Minisztériumunk a jogszabály-korszerűsítéssel egyidejűleg megkezdte a szakigazgatási intézmények szervezetének felülvizsgálatát. Megkülönböztetett figyelemmel tanulmányoztuk a tanácsoknál és más államigazgatási szerveknél végrehajtott változtatásokat. A felülvizsgálat érintette az állategészségügy, az élelmiszerek higiéniai és minőségellenőrzési szakigazgatási intézményhálózatát is. E területeken működő intézményeink 1967 után, az államigazgatás és a gazdaságirányítás reformjának következményeként, annak részeként alakultak ki. Eredményes munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak az állattenyésztés és élelmiszerfeldolgozás széles körben elismert fejlődéséhez. Az állategészségügy intézményei munkájukkal meghatározóan hozzájárultak olyan tartósan magas állategészségügyi színvonal kialakulásához, amely állattenyésztésünk számára nagyfokú termelési biztonságot, a termékek számára széles körű nemzetközi piacképességet jelent. Termelő állatállományunk egy évtizede mentes azoktól a járványos állatbetegségektől, amelyek ez idő alatt kontinensünk több országában súlyos járványkitöréseket okoztak. Eredményesen halad szervezett állategészségügyi programjaink megvalósítása, amelyek közül a szarvasmarha-állomány gümőkórtól való mentesítése 1980 végére sikeresen befejeződött. Csökkentek a felnevelési veszteségek is. Az állati eredetű élelmiszer-nyersanyagok termeléséhez és feldolgozásához nélkülözhetetlen magasfokú higiéniai színvonal kialakításában, feltételeinek formálásában és megteremtésében értékes munkát végeztek intézményeink. Feltétlen kiemelést érdemel a MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálata jól szervezett, fegyelmezett tevékenysége, amelynek eredményeként az exportra elfogadott élelmiszerfeldolgozó üzemeink folyamatosan és megbízható módon meg tudnak felelni az importáló országok szigorú higiéniai előírásainak. Az élelmiszerek minőségellenőrzésének megállapításai, folyamatos, minden területre kiterjedő objektív vizsgálatai a fogyasztók érdekvédelmén túl az egyes élelmiszeripari ágazatok valós helyzetének értékeléséhez adnak komoly segítséget mind az irányítás, mind a termelő egységek vezetői számára. Összességében megállapíthatjuk, hogy intézményeink nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is elismert eredményeket vallhatnak a magukénak. Mindamellett az a vélemény is megfogalmazódott, hogy intézményeink túlzottan széttagoltan működnek. Emiatt esetenként párhuzamos hatáskörök alakultak ki egyrészt a minisztériumunkhoz tartozó szakigazgatási intézmények, másrészt a más minisztériumok intézményei és a mieink között. A gyakorlat által túlhaladottnak minősült a járási (városi) főállatorvosi hatáskörök megtartása, mivel a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatás többi területének feladatai már korábban elkerültek a járási szintről. A termelőegységek (tsz-ek,á.g.-ok) számának csökkenése, a különböző termelési rendszerek és társulások elterjedése folytán az üzemek területe és érdekeltsége sok helyütt túl is lépett a járások határain. A járási határokhoz való kényszerű alkalmazkodás több helyen már akadálya volt az egyenletesebb munkaelosztásnak, hiszen volt olyan járási főállatorvos, aki 33, de olyan is, aki 7 állatorvos munkáját irányította, ellenőrizte. Viszont a káros egyszerűsítés veszélyét rejtené magában, ha csak a nagyüzemek számában