Magyar Állatorvosok Lapja, 1983 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 7. szám - BAROMFI - Stipkovits László: A baromfi mycoplasmosisainak kutatásában elért újabb eredmények: Irodalmi összefoglaló
STIPKOVITS L.: BAROMFI-MYCOPLASMOSISOK 405 3. Ureaplasma okozta fertőzöttség Ezideig viszonylag kevés adat áll rendelkezésre ennek jelentőségéről. Annyi bizonyos, hogy M. gallisepticum- és M. synoviae-fertőzéstől mentes csirkeállományokban légzsák- és hashártyagyulladással járó légzőszervi tüneteket idéz elő mind az orrba, mind pedig a légcsőbe, ill. légzsákokba történt mesterséges fertőzéskor (Stipkovits és Rashwan, 1976, 1978). A fertőzés átmeneti szerológiai áthangolódást idéz elő. Ezideig nem tudunk semmit a fertőzöttség eredetéről, járványtanáról és az immunitásról. A pulyka mycoplasmák okozta megbetegedései A pulykában ugyanúgy, mint a házityúkban megbetegedést okoz a d. gallisepticum és a M. synoviae. Az előbbi idézi elő a fertőző sinusitist a maga klasszikus formájában, az utóbbi az ínhüvelygyulladást. A pulyka esetében is mérvadók azok a kiegészítések, amelyeket a házityúk esetében megtettem. Ki kell azonban emelnem, hogy a pulyka érzékenyebb, mint a házityúk e mikroorganizmusok iránt. A pulykára patogén ezenkívül a M. iowae is. Ez a Mycoplasma leginkább ízületgyulladást és az embriók elhullását idézi elő. Ezideig ritkán fordul elő hazánkban, ezért részletesebb leírásával nem kívánok foglalkozni. a) Az említett patogén Mycoplasma-fajok okozta megbetegedéseken kívül a pulykában jelentőséggel bír a M. meleagridis-fertőzöttség is. Erről a megbetegedésről a korábbi években nem beszéltünk, a gyakori M. gallisepticum-fertőzöttség miatt ugyanis szerepe alárendelt volt. M. gallisepticummentes állományokban azonban pontosan kirajzolódik a betegség klinikai, kórbonctani és járványtani képe. A betegséget előidéző M. meleagridis-törzsek antigenitás szempontjából egységesek, de közöttük is jelentős virulenciabeli különbségek észlelhetők (Ghazikhanian és Yamamoto, 1974). Ugyancsak eltérések figyelhetők meg a törzsek tropizmusában is. Egyes törzsek légzőszervi betegséget idéznek elő, mások pedig csak a cloacában, ill. idősebb állatok pete vezetőjében és phallusában telepszenek meg (Yamamoto és Ortmayer, 1967, Reisés Yamamoto 1971, Yamamoto, 1978). A betegség jelentkezésében szerepet játszik az állatok életkora és genetikai rezisztenciája is. A germinatív úton való fertőzés nyomán rendszerint légzőszervi betegség, chondro- és osteodystrophia, ondóval való fertőzés esetén petevezető-gyulladás fejlődik ki (Jordan, 1979). A fertőzöttség légzőszervi tünetei, ill. a légzőszervek elváltozásai leginkább 14 hetes kor alatti állatokban jelentkeznek, holott a fertőzöttség egész életen át fennmarad. M. meleagridis esetében az interkurrens ágenseknek alárendelt szerepe van a betegség kórfejlődésében, kivéve az E. сой-fertőzést, amely ugyanúgy, mint más Mycoplasma-fajok esetében, szinergista hatással rendelkezik (Mohamed és mtsai, 1970, Reis és Yamamoto, 1972). A kórképet ugyancsak súlyosbítja a M. synomae-társfertőzés is (Rhoades, 1977). A fertőzöttség terjedése leginkább tojáson keresztül történik, a magnumban ugyanis a mikroorganizmus jelentős koncentrációt ér el (Yamamoto, 1978), de a tojásfertőzöttség aránya állományok között nagy ingadozást mutat, nagyjából követi a tojástermelés alakulását (Mohamed és Bohl, 1967). Mivel a kórokozó a cloacán keresztül is ürül, a természetes párosodás esetében a fertőződés kétirányú lehet (Matzer és Yamamoto, 1967). Mesterséges termékenyítéskor ondóval terjedhet. Kontaktus útján, ill. cseppfertőzéssel csak fiatal állományokban terjed (Yamamoto, 1978). A M. meleagridis okozta klinikai tünetek változatosak. Változó súlyosságú légzőszervi tünetek jelentkeznek, de a sinusitis nagyon ritka. Az állomány nagyon szórt, kb. az állatok 10%-án rendellenesség figyelhető meg a szárnytollak fejlődésében, a csontozatban, ritkán a mellcsonti borsa is gyulladásos. A kelési arány kb. 10—15%-kal lesz alacsonyabb (Eleven, 1972, Bigland és Jordan, 1974). A kórbonctani képet a légzsákok és hashártya változatos súlyosságú gyulladása jellemzi, főleg a hasi légzsákokban, valamint a hasüregben exsudatum felgyülemlése, a mellcsont, a tibiotarsalis és tarsometarsalis csontok, valamint a nyakcsigolyák rövidülése, ill. deformálása (perosis) jellemzi. A szöveti elváltozások a légzőszervekben olyanok, mint a M. gallisepticum-fertőzésinél. Idősebb állatokban a légzőszervi tünetek elmaradnak, gyakoribb a petevezető- ill. petefészek-gyulladás, de a phallusban elváltozás nincs (Wise és mtsai, 1973, Yamamoto és mtsai, 1974). b) A pulykák Ureaplasma-fertőzöttsége ugyancsak kevéssé ismert. A mikroorganizmusok a légzsákból, petevezetőből, veséből és ondóból izolálhatók. Mesterséges fertőzési kísérletekben (intranasalis, intratrachealis és légzsákba történő fertőzés nyomán) kifejezett légzsák- és hashártyagyulladás alakult ki (Stipkovits és mtsai, 1978). Petevezetőbe (infundibulum), vagy cloacába történt fertőzés után savós petevezető- és petefészekgyulladás, valamint hashártyagyulladás fejlődött ki. Szövettanilag mononucleáris sejtekkel beszűrődött gócok voltak megfigyelhetők a petevezető nyálkahártyájában, ill. a serosában. Mesterséges fertőzés után a terméketlenség 6 hét alatt 3%-ról 31%-ra emelkedett. Természetes körülmények között a fertőzöttséget felnőtt állományokban észleltük. A fertőzöttség a venereás betegségre jellemző módon terjedt. Ennek megfelelően a mesterséges termékenyítés során az ondóval különböző állatcsoportokba volt bevihető a fertőzöttség. A fertőzött pulykakakasok ondójában a spermiumok száma csökkent, a „stresszelt”, ill. abnormális spermiumok száma pedig szignifikánsan emelkedett. Az ilyen állatok kórbonctani lelete negatív volt, de a herékben, a vesékben diszkrét mononucleáris sejtekkel beszűrődött gócok voltak megfigyelhetők. Az ilyen ondóval termékenyített tojókban emelkedett a petevezető- és hashártyagyulladások gyakorisága. Kórszövettanilag főleg az infundibulumban, ritkábban a magnumban és vesékben mononuclearis sejtes beszűrődés volt észlelhető. A terméketlenség aránya az ilyen állományokban a tojástermelés 8-10. hetében már elérte az 50%-ot is. Ha már egyszer nőtt a terméketlenség, a pulykakakasok