Magyar Állatorvosok Lapja, 1995 (50. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 11. szám - ALMA MATER - Seregi János- Cseh Sándor: Ötéves az Állatorvos-tudományi Egyetem üllői Kisérleti Intézete

— 1991: embrióátültetésből származó el­ső transzgenikus nyulak megszületése ha­zánkban,* — 1991: in vitro termékenyített petesejt beültetéséből megszületik az első borjú Magyarországon, * — 1991: in vitro termékenyített petesejt­ből megszületik az első őshonos, magyar szürke borjú,* — 1994: in vitro fertilizációval előállított embriókból megszületnek az első borjak termelőüzemben. Az utódok célpárosítás­ból és genetikailag igen értékes, de külön­böző okok miatt levágott tehenektől szár­maznak. Az eredmény hazánkban először jelzi, hogy genetikailag értékes, de selejte­zett tehéntől (tehenektől) — levágásuk után — az IVF-eljárással még utódot (utódokat) nyerhetünk. — 1994: in vitro fertilizációból szárma­zó, majd mélyhűtött és felolvasztás után be­ültetett embriókból megszületnek az első borjak hazánkban. — 1995 tavaszán világra jöttek az első bárányok Magyarországon in vitro fertili­zációval előállított embriókból. A *-gal megjelöltek hazai és külföldi intézetek szakembereinek közösen végzett kísérleti ered­ményei. A teljességre törekvés igénye nélkül itt említ­jük meg a fontosabb hazai és külföldi társintéz­ményeket. Bábolna Rt. Agrártudományi Egye­tem, Gödöllő és Debrecen; Pannon Agrár­­tudományi Egyetem, Kaposvár; Mosonmagyar­óvár, Keszthely; Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő; Agrár Rt. Enying; Or­szágos Mesterséges Termékenyítő Rt. Gödöllő; ATK Herceghalom; Állatorvos-tudományi Egyetem, Kassa, Hannover, London, Ultrecht, Bécs, München, Zágráb, Giessen; Biotechnoló­giai Kutatóközpont, Tulln, Ausztria; Embryo Export Australia, Orange, Ausztrália; Állatte­nyésztési Kutatóintézet, Mariensee, Németor­szág; American Marketing Service, USA; Bova­­tech, Kanada. Oktatás Az oktatás az utóbbi években — ahogy azt már korábban említettük — hangsúlyo­zottabbá vált az intézet életében, az állatorvostan-hallgatók képzése, az állatte­nyésztő és állatorvos kollégák továbbképzé­se mellett külföldi szakemberek továbbkép­zésére szolgáló tanfolyamoknak is helyet ad. Tapasztalataink szerint egyetemünkön egyre több tanszék — felismerve az Üllőn rendelkezésre álló, ma még nem kellően ki­használt lehetőségeket — oktatási terve megvalósításához növekvő mértékben veszi igénybe az Üllőn rendelkezésre álló külön­böző fajú, demonstrációs és gyakorlási cé­lokat egyaránt szolgálható állatokat. Ma már rendszeresen tart kihelyezett gyakorlato­kat Üllőn többek között a belgyógyászati, szülészeti és állattenyésztési tanszék, alkal­manként pl. a takarmányozástani, parazitoló­­giai és gyógyszertani tanszékek. Évek óta visszatérő vendégeink az idegen nyelven ok­tatott külföldi hallgatók és a nemzetközi cse­regyakorlatok keretében hazánkba látogató hannoveri, müncheni és utrechti diákok is rendszeresen több napot töltenek Üllőn. Felkérésre — a mesterséges termékenyí­tés és az embrióátültetés témaköréből — több alkalommal tartottunk nemzetközi to­vábbképző tanfolyamokat fejlődő országok állatorvosai számára (pl. iráni, brazíliai és erdélyi állatorvosok tanfolyama). Ezek az elsősorban gyakorlati továbbképzést szol­gáló kurzusok minden alkalommal igen nagy megtiszteltetést és örömet jelentenek számunkra, hiszen azt jelzik, hogy az inté­zetet a nemzetközi szakmai körökben elis­merés övezi. Ez utóbbi alátámasztására említjük meg, hogy tudományos fokozat el­nyerése céljából hazánkban állattenyésztési biotechnikai-biotechnológiai kísérleteket folytató külföldi szakemberek is hosszabb­­rövidebb időt töltenek el nálunk. Szolgáltatás Az intézet napjainkra már a magyar al­kalmazott állattenyésztési biotechnika és biotechnológia központjává vált. A fő hangsúly továbbra is a különböző állatfa­jokban végzett embrióátültetésen van. Vál­tozatlanul feladatunk, hogy az import szarvasmarha-embriók fogadása révén, va­lamint a legkiválóbb hazai bikanevelő tehe­nek embrióátültető programokba való be­vonásával a hazai szarvasmarha-tenyésztést kiváló genetikai tulajdonságú bikákkal lás­suk el. Az importprogram keretében 1978 óta 1639 szarvasmarha-embriót implantál­­tak Üllőn. A hazai programokban 1978 óta az intézet munkacsoportja közel 3000 szarvasmarha-embriót gyűjtött, az emb­riók nagy részét mélyhűtöttük és egy ké­sőbbi időpontban ültettük be. Jelenleg is 310 embriót mélyhűtött állapotban, gén­bankban tárolunk Üllőn. Az elmúlt évek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb gyakorlat, a kifinomultabb technikai, vala­mint a hatékonyabb eszközök eredménye­ként a vemhesülési arány 50—70% között alakul. Közel 10 éve eladóként is részt veszünk a nemzetközi embriókereskedelemben. El­sősorban a környező országokba exportá­lunk szarvasmarha-embriót (ex-Jugoszlá­­via, Cseh és Szlovák Köztársaság, Ka­zahsztán, Tatársztán, Ukrajna, Oroszor­szág, Románia), de az elmúlt években 250 szarvasmarha-embriót értékesítettünk Né­metországban is. Több alkalommal ültet­tünk szarvasmarha-embriót kanadai és USA-beli cégek megbízásából Magyaror­szágon és Szlovákiában. Az intézet munkatársai 1982 óta nemcsak szarvasmarha-, hanem juhembriók átülte­tését is rutinszerűen végzik. 1982 óta 1008 mélyhűtött import és 785 hazai juhembriót ültettünk be (50—60%-os vemhesülési eredménnyel). Különösen jelentőssé teszi az utóbbi számadatot az, hogy a hazai átül­tetések 80%-át üzemi körülmények között, kiemelt törzstenyészetekben végeztük. Az 1200 ha területen gazdálkodó intézet megtermeli a saját és az egyetem teljes ta­karmányszükségletét, sikeres esztendőben ebből jelentős mennyiség jut eladásra is. Bevételi forrást jelent a 80 ha erdőterület intenzív művelése is. Az intézet területi adottságainak, létesít­ményeinek kihasználásával lovastúrákat, fogathajtó versenyeket, konferenciákat és egyéb idegenforgalmi rendezvényeket szer­vez, ill. szolgáltatásokat végez. A nyári ok­tatási szünet ideje alatt lovas és hippoterápi­­ás táborokat szervez egészséges és mozgáskorlátozott, ill. fogyatékos gyere­keknek. Beszámolónk végén kötelességünknek érezzük, hogy név szerint megemlékez­zünk munkatársainkról. Ők azok, akik a je­lenlegi, könnyűnek egyáltalában nem mondható gazdasági helyzetben több éve már igen nagy terhet és áldozatot magukra vállalva, munkájukkal lehetővé tették, hogy az elmúlt 5 év mérlegét elkészítve számos sikerről számolhattunk be, amelyek közül több nemcsak hazánkban, hanem a határa­inkon túl is elismerést váltott ki, öregbítve a magyar állattenyésztési kutatás jó hírét. Dr. Juhász Judit, dr. Döbrentei Bea, dr. Bényei Balázs, dr. Sahin Tóth Tibor, dr. Treuer Ákos, dr. Tölgyesi Zoltán, dr. Török Miklós, dr. Baráth Tamás, Hoppál Mihály­­né, Elő­d Gáborné, Sipos Ernő­né, Tani Sán­­dorné, Kuklis Józsefné, Eszéki Józsefné, Ruzsányi József, Kovács Tamás, Sári Viktor és Szandarits Tivadar. Dr. Seregi János Dr. Cseh Sándor egyet, docens kutatási főállatorvos igazgató MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1995. NOVEMBER 84.

Next