Magyar Belorvosi Archivum 44. Supplementum (1991)
1991 / 1. szám - Ba János dr.: A laktáció gátlása Bromokriptin (Richter) tablettával
hatású szteroidokat alkalmaztak, több-kevesebb sikerrel. Az ösztrogének gátolják ugyan az emlőkben a prolactin hatását, de thromboembóliás értelemben sok rizikót hordanak magukban. A hetvenes évek elején ismertté vált vegyület, a bhromocriptin alkalmasabbnak bizonyult ablactatióra az ösztrogéneknél [6]. A bromocriptin dopaminerg hatás révén csökkenti a prolactinszekréciót és mérsékli az emelkedett növekedésihormon-szintet. A CB 154, majd Parlodel néven ismertté vált gyógyszer alkalmazási spektruma rohamosan kiszélesült és mindazon kórképekben felhasználták, ahol a fokozott prolactintermelődésnek (vagy növekedési hormon túlprodukciónak) szerepe lehet. 1979-ig több mint 1400 publikáció foglalkozott a Parlodellel [7], így szaksajtója szinte áttekinthetetlen. A bromocriptin fő indikációi közé a primer és szekunder tejelapasztást, a galachtorrhoea-amenorrhoeát, a sterilitás terápiáját, a prolactinomákat, a prolactinfüggő menseszavarokat, az akromegáliát, a férfisterilitást stb. sorolják, de használatos az alkoholelvonási szindróma tüneti kezelésére is [8 —10]. Magyar szerzők is behatóan foglalkoztak a bromocriptinnel és valamennyi körben megerősítették a nemzetközi tapasztalatokat [20—25]. A 2,5 mg 2-bromo-alfa-ergokriptin-mezilát tartalmú Bromokriptin—Richter tabletta előzetes klinikai vizsgálatát Török és Lampé, Káldor és Szilágyi [26, 27] végezték el, bizonyítva a Parlodellel azonos, erőteljes prolatcinszint-csökkentő hatást. Farkas több referátumban dolgozta fel a készítmény alkalmazását, különféle prolactinfüggő kórképekben [28,30]. Betegek és módszer Saját megfigyeléseinket jelen munkánkban a tejelválasztás gátlására koncentráltuk és az egyéb hyperprolactinaemiákban való alkalmazást egy későbbi beszámolóban szándékozunk közreadni. Anyagunkban a tejelválasztás megszüntetésének indoka minden esetben anyai, illetve magzati komplikáció volt, amit az 1. táblázaton részleteztünk. Látható, hogy az összesen 58 esetből 30 esetben volt szó a már létrejött lactatio visszaszorításáról és 28 esetben primer tejelapasztásról. A nők 21—34 évesek voltak. A Bromokriptin—Richter tablettát minden esetben naponta 5 mg dózisban (2X1 tabletta) adtuk 2 héten át. Ha a kezelés után minimális tejelválasztás még mutatkozott, a recidiva elkerülése érdekében a terápiát egy héttel meghosszabbítottuk. A gyógyszer hatásának értékelésekor a prolactin-szint meghatározásától eltekintettünk, hiszen a prolactin-gátlást mások [26, 27] megbízhatóan bizonyították. A primer tejelapasztás eseteiben (28 nő) a tejszekréció megindulásának megelőzése, ill. ennek sikere volt az alapvető paraméter. A lactatio megszüntetésének értékmérőjéül a Van Dam és Rolland-féle skálát [31] alkalmaztak. Ez 0—3-ig pontozza a lactatio mértékét (nincs, néhány csepp, kevés folyik, bőven folyik), az emlők feszülését és az emlők érzékenységét (nincs, enyhe, közepes, kifejezett), s így egy 0—9-ig terjedő egyéni skálát biztosít, azaz tüneti, matematikai értékelést tesz lehetővé. Minthogy a Bromokriptinnek ismert ellenjavallata nincs, ezen az alapon senkit sem zártunk ki a vizsgálatból. A gyógyszert a nők étkezés közben vették be. Eritromycin-kezelés alatt senki sem állt, így hatásnövelő interakcióval nem kellett számolnunk. Eredmények A vizsgált tabletta minden esetben erőteljes lactatiómegelőző és lactatiógátló hatásúnak bizonyult. Az 1. táblázaton szereplő 2. és 3. csoportban a tejszekréció be sem következett, azt tökéletesen preveniálta a Bromokriptin. A már fennálló lactatio Van Dam és Rolland-score alapján megítélt alakulása a 2. táblázaton látható. A tüneti score a 7,8 kezdő átlagértékről a 7. napon 3,2-re, a 14. napon 1,9-re csökkent, az 21. napon pedig 0,0 volt. A kezelést