Dr Scheitz Pál: A magyar chemiai folyóirat 16. melléklet (1911) - A minőségi chemiai analizis módszerei
Előszó
IV ELŐSZÓ. egyenletekből nem tűnik ki, hogy az első esetben miért válik le tökéletesen a mangánohydroxid és hogy a második esetben miért megfordítható a reakció. Az ionegyenletek gyakran bonyolultak, például a 121-ik oldalon leírt reakciót a kobaltnitrát és káliumnitrit között, salétromsav jelenlétében ionegyenlettel a következő módon kell felírnunk: Co'-1-3K' + 7(NO's) + 2HNO + H2O+K3[Com(NO2)o]. Amint e két esetből is kitűnik, az ionegyenletek csak akkor tanulságosak, ha párhuzamosan, mind a két rendszerű egyenlettel fejezzük ki a reakciót. Ez a kettős írásmód azonban sokszorosan túllépte volna azt a keretet, mely munkám terjedelmét megszabta. Az egyenletek felírásánál tehát megmaradtam a még ma is általánosan használt írásmód mellett, mert fontos, hogy a kezdő a reakciónál keletkező melléktermékekről is tudomást szerezzen. Minthogy az ionegyenletek felírásának módját, az ionreakció fejezetében leírtam, az ionreakczió felírása legtöbb esetben nehézséget okozni nem fog. A kationok és anionok reakczióinál lehetőleg az összes könnyen elvégezhető reakciókat leírtam és hogy az áttekintést megkönnyítsem, a jellemző és fontos reakciókat csillaggal jelöltem. A legtöbb elemnél a fontosabb reakcziók érzékenységét is megállapítottam. A kationok beosztásánál azt a sorrendet követtem, amely sorrendben őket az elemzés menetében elválasztjuk. A kationok reakcióinak tárgyalása után a kation elválasztását is leírtam, hogy ilyen módon alkalma legyen a kezdőnek az ugyanazon osztályba tartozó kationok elválasztását a különböző módszerek szerint már akkor megismerni, amikor a kationok reakcióira még élénken emlékszik. A kationok elválasztásánál kiterjeszkedtem az összes használható módszerekre. Felvettem a második osztály kationjainak elválasztásánál a Knoevenagel és Ebler hydroxylaminchlorhydrátos eljárását is, mely nemcsak pontos, de megbízható is. Továbbá a Wirtmann-féle eljárást, mely sikeresen oldja meg a hydrogénsulfid kiküszöbölését. A harmadik osztály kationjainak elválasztásánál a kevésbbé ismert hydrogénperoxidos eljárásra is kiterjeszkedtem, mely pontosság tekintetében az összes módszereket felülmúlja. A negyedik és ötödik osztály kationjainak kimutatása a kezdőnek a legtöbb nehézséget okozza, ezért ezen két osztályt részletesen tárgyaltam és lehetőleg minden eshetőségre figyelemmel voltam.