Dr Scheitz Pál: A magyar chemiai folyóirat 16. melléklet (1911) - A minőségi chemiai analizis módszerei

Előszó

IV ELŐSZÓ. egyenletekből nem tűnik ki, hogy az első esetben miért válik le töké­letesen a mangánohydroxid és hogy a második esetben miért megfordít­ható a reakc­ió. Az ionegyenletek gyakran bonyolultak, például a 121-ik oldalon leírt reakc­iót a kobaltnitrát és káliumnitrit között, salétromsav jelenlétében ionegyenlettel a következő módon kell felírnunk: Co'-1-3K' + 7(NO's) + 2H­NO + H2O+K3[Com(NO2)o]. A­mint e két esetből is kitűnik, az ionegyenletek csak akkor tanul­ságosak, ha párhuzamosan, mind a két rendszerű egyenlettel fejezzük ki a reakc­iót. Ez a kettős írásmód azonban sokszorosan túllépte volna azt a keretet, mely munkám terjedelmét megszabta. Az egyenletek fel­írásánál tehát megmaradtam a még ma is általánosan használt írásmód mellett, mert fontos, hogy a kezdő a reakc­iónál keletkező melléktermékek­ről is tudomást szerezzen. Minthogy az ionegyenletek felírásának módját, az ionreakc­ió fejezetében leírtam, az ionreakczió felírása legtöbb esetben nehézséget okozni nem fog. A kationok és anionok reakczióinál lehetőleg az összes könnyen elvégezhető reakc­iókat leírtam és hogy az áttekintést megkönnyítsem, a jellemző és fontos reakc­iókat csillaggal jelöltem. A legtöbb elemnél a fontosabb reakcziók érzékenységét is megállapítottam. A kationok beosztásánál azt a sorrendet követtem, a­mely sorrend­ben őket az elemzés menetében elválasztjuk. A kationok reakc­iói­­nak tárgyalása után a kation elválasztását is leírtam, hogy ilyen módon alkalma legyen a kezdőnek az ugyanazon osztályba tartozó kationok elválasztását a különböző módszerek szerint már akkor megismerni, a­mikor a kationok reakc­ióira még élénken emlékszik. A kationok elválasztásánál kiterjeszkedtem az összes használható módszerekre. Felvettem a második osztály kationjainak elválasztásánál a Knoevenagel és Ebler hydroxylaminchlorhydrátos eljárását is, mely nemcsak pontos, de megbízható is. Továbbá a W­i­r­t­m­a­n­n-féle eljárást, mely sikeresen oldja meg a hydrogénsulfid kiküszöbölését. A harmadik osztály kationjainak elválasztásánál a kevésbbé ismert hydro­­génperoxidos eljárásra is kiterjeszkedtem, mely pontosság tekintetében az összes módszereket felülmúlja. A negyedik és ötödik osztály kationjai­nak kimutatása a kezdőnek a legtöbb nehézséget okozza, ezért ezen két osztályt részletesen tárgyaltam és lehetőleg minden eshetőségre figye­lemmel voltam.

Next