Magyar Demokrata, 2002. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)

2002-12-19 / 51-52. szám

4­4 MŰHELY Másfél év börtön Rövid szemle a hazai „kirekesztő irodalomból” Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkészt közösség elleni izgatás miatt első fokon más­fél évi, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Bíró­ság, amiért a „galíciai jöttmentek” „kirekesz­tésére” szólított fel egy újságcikkben. Mindezen közben a polgári oldal Magyarországát, a jobboldallal szimpatizálókat na­ponta bélyegzik meg a balliberális lapok hasábjain afféle jelzőkkel, mint Orbánjugend, Hitlerjugend, csőcselék, fasiszták, idegengyűlölők, neonácik, reform­nyilasok, antiszemiták, rasszisták, nacionalisták, soviniszták, kirekesztők. A gyűlölet­beszéd európai uniós egységes szabályozásának küszöbén néhány olyan idézetet gyűj­töttünk össze, amelyeket kirekesztőnek, az emberi méltóságot sértőnek éreztünk. 2001. július 21., Magyar Hírlap Hell István: A kirekesztés módszertanához címmel megjelent cikkében a következőket írta: „Tudom is, vagy legalább nagy meg­győződéssel tudni vélem, hogy mi a teendő a többségi magyarságukra, kereszténysé­gükre és heteroszexuális mivoltukra apellá­ló harciaskodókkal, a másságukat levetni nem tudó kisebbségek elleni békebontók­kal. A húszezer szélsőségessel és az őket különösebb meggyőződés nélkül követő ba­­gázzsal. Ki kell rekeszteni őket. Ki kell sza­vaznunk őket­­ a hatalomból” (A börtön­­büntetésre ítélt ifjabb. Hegedűs Lóránt erre a cikkre reagálva írt az Ébresztő című kerü­leti lapban.) * * * 2002. május 2., Népszabadság Eörsi István­. A fasizmus, mint lelki igény­ ,Magyarországon a választási hadjárat során és főként a két forduló között tömegméretek­ben jelentkezett a fasizmus nem mint össze­függő ideológiai rendszer, hanem mint lelki igény. Jó arcú fiatalok gyűltek össze változó nagyságú, olykor gigászi tömegben, hogy él­tessék a Vezért, és hogy énjüket elveszítve fel­oldódjanak egymás odaadásában. Ennek a tö­megpszichológiai rémségnek ismerjük sztáli­nista, iszlám és egyéb változatait is, de hívó­szavai, mint erre később kitérek még, geopoli­tikai térségünkben a prefasiszta és fasiszta esz­mények és indulatok gerjesztésével toboroz­nak tábort.” * * * 2002. április 22., Népszabadság Dr. Kende Péter: Szobor egy gyilkosnak? , M­­agam úgy vélem, lett légyen Tóth Ilona az 56-os forradalomnak bármily szép alakja, mégiscsak embert ölt, tehát nem lett volna szabad rehabilitálni” „Mit akarnak sugallni azzal, hogy szobrot emelnek annak, aki kioltotta egy ártatlan em­ber életét?” * * * 2002. január 19., Népszabadság P. Szűcs Julianna: Új kurzusművészet. Gon­dolatok egy fontos kiállítás kapcsán című cik­kében kifejti: „A korona számomra - itt és ebben a szezonban - nem más, mint önkény­uralmi jelkép.” (A Szent Korona a magyar cí­mer része, azaz nemzeti jelkép, és mint ilyen nemcsak alkotmányos, hanem büntetőjogi védelem alatt is áll. Ez nem megítélés kérdé­se, hanem tény.) * * * 2001. 35-36. szám, Magyar Narancs Majsai Tamás: Dávid és Jonathán című írá­sában ezt olvashatjuk: „El lehet temetni pél­dának okáért a náci Horthyt, kísérgetni le­het István király tetemcafatjait és soha nem használt tökfödőjét, kongatni lehet a vész­harangot különféle nemzetszaporulati ügyekben vagy mondjuk eutanázia- (ve­szélyben az utolsó kenet!) és hálószobakér­désekben.” * * * 2001. március 16., Magyar Hírlap Sz. Nagy Csaba: Debreczeni József eltévelye­dése a szavak dzsungelében: „Pedig a magyar lelkületben, állítom, ma senki sem akar - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek.” * * * 2001. december 24., Népszabadság Tamás Gáspár Miklós: A helyzet. „De a maf­fia Olaszországban formailag mégse legális. Nálunk azonban ez a kormány, Don Vittorio kormánya.” * * * 2001. július 14., Élet és Irodalom Hajmási Zsuzsa: Gyilkos indulatainkat tar­togassunk ellenségeinknek címmel megje­lent olvasói levél: „Ma - sajnos vagy nem sajnos - harc van. Háború, így is mondhat­nám. Elég pontosan érzékelhető, kik között. Most - szerintem - nem szabad(na) azokat bántani, akik támadását ön, Bayer Zsolt, Galsai Dániel, Seszták Ágnes, Csurka Ist­ván, hogy csak a szemétből fél fejjel ki­emelkedőket említsem, számára teszi könnyebbé vagy feleslegessé.” * * * A 2002-es áprilisi választások után Kéri Lász­ló a Kossuth Klubban megrendezett vitaesten elmondta, hogy őt a Fidesz-rendezvényeken részt vevő fiatalok nem is a Hitlerjugendre, ha­nem a kommunista ifjúsági mozgalomra, de leginkább Mao vörösgárdistáira emlékeztette. * * * 2002. 16. szám, Élet és Irodalom Petőcz GyörgySeres László: Csak a Fidesz volt. „...összenőtt, ami néhány éve összetarto­zik: a magyar lobogót lengető fideszes fiatalok hada a közöttük­ mögöttük álló, tisztességte­lenségben megőszült MIÉP-zászlós reform­­nyilasok különítményével.” „A múlt keddi miniszterelnöki beszéd, a fel­­forrósított hangulat és az azóta folyó, minden színvonaltalanságot túlszárnyaló röpcédula-, sms- és mailkampány után szó szerint bármi megtörténhetett volna a Kossuth téren. Nem a Fideszen múlt, hogy nem történt meg ez a bár­mi, hacsak nem számítjuk ide a kokárdás fiata­lok minősíthetetlen agresszivitását a köztereken, a nem kokárdás polgárok utcai molesztálását, az ellenzéki plakátok mocskolódó­ antiszemita át­festését, röhögve, kollektívan, mintha a Kabaré című film Berlinjében élnénk. Holott nem.” * * * Esterházy Péter, így gondozd a magyarodat című esszéje (részlet): „A csokorba kötött ma­gyart szétbontjuk, és éles késsel ferdén vissza­vágjuk. Kivétel a fásszárúak, mert azokat tör­jük vagy kalapáccsal zúzzuk!” „Szeresd a magyarodat, mint tenmagadat. / Kívánd a magyarodat. Ha hozzád bújik, simo­gasd. / De ne a szőre visszájáról. / Az erogén zónákat piros-fehér-zölddel jelezzük.” „Hogyan öltöztessük a magyarokat? Ami a pelenkázást illeti, legjobb a magyart min­den étkezés előtt tisztába tenni. Szoptatás 3 óránként.” „A magyart következetesen di­csérjük vagy dorgáljuk! Lágy, barátságos hang: jól van, jó magyar, illetve keményen, határozottan: pfúj, magyar, helyedre! leve­gőt minden magyar igényel, de nem huzat formájában. A Kárpát-medence huzatos.” „A rágalmaktól magyarod minősége alig változik, az esetleges vizeletfoltokkal ne tö­rődj, bazmeg.” Demokrata 2002/51-52

Next