Magyar Demokrata, 2004. április-június (8. évfolyam, 13-25. szám)

2004-06-10 / 23. szám

Felperzselt föld : 400 milliárd dollárra rúg az Iraknak okozott háborús kár Májusban iraki és európai szakértőkből álló csoport leltárt készített az amerikai meg­szállás során keletkezett károkról. A közgazdászok által készített statisztikák szerint az iraki nép vesztesége idáig több mint 400 milliárd dollárra rúg, melynek nagy része amerikai cégek zsebébe vándorolt, miközben a Bush és kormányzata által a madridi konferencián az iraki újjáépítésre ígért 30 milliárd dollár helyett pusztán egymilliár­­dot juttatott el erre a célra. A bizottság elnöke, dr. Ali Mahmúd Mashadai a korábban Franciaországban élő, több diplo­mával rendelkező iraki férfi az amerikai kor­mányzathoz címzett nyit levelében tételesen sorolta fel az amerikaiak által az iraki infrast­ruktúrában, iparban és mezőgazdaságban okozott károkat Levelében azonban nem csu­pán az amerikaiakat hanem szövetségeseit is felelőssé tette a történtekért külön kiemelve a lengyel szállítóalakulatot és bírálva a lengyel kormányt mivel az általuk ellenőrzött hillai út­vonal az, amelyen az értékek kivándorolnak az országból. A jelentés áttételesen hazánkat is érinti, az Irakban tevékenykedő magyar szállí­tóalakulat ugyanis a bírált hillai térségben, len­gyel parancsnokság alatt végzi munkáját Kilóra adják A megszállt ország vagyonának elrablására szakosodott megbízók igen óvatosan járnak el, minimálisra csökkentve a lebukás veszélyét A munka piszkos részét iraki vállalkozókkal vé­geztetik. Őket követik sorban a szövetséges országok, míg legfelül az amerikai cégek áll­nak. Fizikailag azonban még ők is háttérben maradnak, és a hadsereg ranglétrájának alján lévő katonákkal végeztetik el a munkát akiken lebukás esetén könnyen el lehet verni a port Jellemző példa, hogy a francia építésű gyárak finomműszereinek leszerelését és teherautóra pakolását egy egyszerű amerikai tizedes fel­ügyelte. Egy nagyobb botrány kipattanása ese­tén azonban nem kizárt hogy az amerikai ve­zetés a szövetségeseire mutogatna, ezzel fele­lőssé téve többek közt a magyar alakulatot is. Szaddám Huszein a bukását megelőzően francia szakemberekkel több korszerű gyárat építtetett melyeknek értékesebb gépeit és műszereit az amerikaiak feltételezések szerint a hillai útvonalon külföldre mentették, a mara­dékot meg bezúzva, anyagárban értékesítik. Más gyárakat aprópénzért privatizáltak, ami során a Husszein által kiépített iparban becslé­sek szerint 70 milliárd dolláros kár keletke­zett Mashadai igazán autentikus forrás az ira­ki vagyon elrablásáról szóló információkat ille­tően, mivel korábban ő maga is részt vett az egyik Bagdad közeli gyár tízmillió dollárt fel­emésztő építésében, melyet most az amerikai­ak tízezer dollárért adtak el. Hasonló kár érte az egykori iraki hadsereg gépparkját mely­nek darabonként egymillió dollárt megközelí­tő értékű, egyenként negyven tonnát nyomó tankjainak egyik részét amerikai magáncé­gek - bezúzásukat követően - tonnánként harminc dollárért értékesítették, másik részét meg arab vállalkozók szintén roncsként ton­nánként hetvendolláros áron Jordániába szál­lítottak. Feltételezések szerint Jordánia csu­pán a tranzit ország szerepét töltötte be, és a vas végül izraeli hadiüzemekbe került Hason­ló sorsra jutottak az egykori minisztériumok modernebb járművei is. Húszévi a géppark fejlesztéséhez hasonló­an nagy figyelmet fordított egy kiváló szakem­bergárda kiképzésére, aminek érdekében 250 iraki mérnök és műszerész nyugati tanulmá­nyait finanszírozta. A magas fokú tanulmányok személyenként ötszázezer dollárral terhelték meg az iraki államkasszát Az ország egy évvel ezelőtti inváziója során azonban az amerikaiak a hozzájuk átálló tudósokat különgépen Wa­shingtonba szállították, a Szaddám-rezsim vas­kalapos híveit pedig likvidálták, így Husszein 125 milliárd dolláros befektetése füstbe ment Husszein még az Iránnal vívott háború so­rán kiválóan felszerelt bunkereket építtetett a sivatagban, hogy tartalék fegyverzetét ezekbe rejtse. A dolog nem titok, mivel akkoriban eh­hez mint baráti ország hazánk is hozzájárult azóta már privatizált váci gyárban készítették az iraki bunkerek különleges, homokot elzáró szigetelését Húszéin, országa lerohanása előtt hosszan elhúzódó háborúra számított, ezért a sivatagi raktárakba Franciaországtól vásárolt Mirage repülőgépeket rejtett, szakszerűen szétszerelt állapotban, hogy a későbbiekben bevethetők legyenek. A háború azonban na­pok alatt lezajlott, így a gépek kihasználatlanul hevertek tovább a raktárakban, egészen addig, míg az amerikaiak rájuk nem találtak. Húszévi modern Mirage-ait a megszállók könnyen ér­tékesíthették volna a világpiacon eredeti áruk 5560 százalékáért, ez azonban ellentétes lett volna az amerikai Fantom gépgyár érdekeivel, így a bontatlan Mirage-ok zúzdába kerültek. Érdemes megemlíteni, hogy az ominózus, Szaddám Huszein parancsára épített titkos bunkerek adtak alapot az iraki tömegpusztító fegyverek létezéséről szóló legendához, amire hivatkozva megindította háborúját Megeshet azonban, hogy a legenda hamarosan életre fog kelni, mivel arab források szerint amerikai csa­patok nemrég különös szállítmányt vittek az egyik, jordán határhoz közeli bunkerbe, így nem kizárt hogy az amerikai elnökválasztások hajrájában mégis rá fognak lelni az áhított tö­megpusztító fegyverekre. A források egyben figyelmeztették az amerikaiakat hogy a nagy felfedezés hevében nehogy elfelejtsék majd le­kaparni a „Made in USA” feliratú címkéket a rakétákról, mivel így könnyen kiderülhet a tur­pisság. K­ivágott életek Az ipar veszteségeihez hasonló nagy károk ér­ték az iraki mezőgazdaságot is, melynek fej­lesztésére Szaddám Huszein korábban igen nagy figyelmet fordított A ’70-es évek során számos iraki fiatal tanult ösztöndíjjal Európa, így Magyarország agráregyetemein, akik ké­sőbb visszatérve hazájukba komoly mezőgaz­dasági infrastruktúrát építettek ki. Az amerika­iak azonban, a bázisok kiépítéséhez helyet biz­tosítandó, több ízben lebuldózerezték a hosz­­szas munka és fáradságos öntözés eredmé- fotó: MV/AP Demokrata 2004/23

Next