Magyar Demokrata, 2006. október-december (10. évfolyam, 40-52. szám)
2006-10-19 / 42. szám
►Világkiállítás. A Magyar Származású Nyugati Képzőművészek I. Világkiállítása október 11-én nyílt meg a Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában. A tárlat szervezői és résztvevői ezzel a kultúrtörténeti jelentőségű eseménnyel tisztelegnek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt. Ötvenhat képzőművész mutatja be azt a szerteágazó és gazdag művészi értékvilágot, amelyet távol a hazától hoztak létre. A kiállítás október 31-ét követően Magyarország nagyobb városaiban is megtekinthető lesz. ►Mediterrán Fesztivál: A Művészetek Palotájának Fesztivál Színházában október 19-21. között Mediterrán Fesztivált rendeznek. Az eseményen hallható lesz a görög Primavera en Salonico, a portugál Madredeus és a dél-olasz Spakka-Neapolis 55 együttes is. ►Elefánttemető. Ungváry Zsolt író, publicista Elefánttemető című regénye kapcsán, az 1956- os forradalomról emlékeznek meg október 20-án este hat órakor a Szent Imre Gimnáziumban. A szerzővel Halász Zsuzsa újságíró beszélget, közreműködik Sziky Károly színművész. ►Hősök fala. A Terror Háza Múzeumban október 20-án délután öt órakor kerül sor a Hősök fala leleplezésére, valamint a Pesti srácok című kiállítás megnyitójára, ►1956 emlékére. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára szervezett ünnepség keretében október 23- án délután öt órakor a II. kerületi Tamás Alajos Közösségi Házban kerül sor a Múzeum 1956 Emlékére Közhasznú Alapítvány által kiírt, középiskolás diákoknak szóló pályázat eredményhirdetésére. A díjazott fotókból rendezett kiállítást Wittner Mária nyitja meg. Az esemény résztvevői ezt követően virággal és gyertyákkal hajtanak fejet a Mansfeld Emlékműnél. ►Halljátok, nemzetek! Friedrich Klára és Szakács Gábor október 21-én este fél nyolctól a sülysápi Wass Albert Művelődési Központban, 23-án délelőtt fél tizenegytől a noszlopi Faluházban Halljátok, nemzetek! címmel emlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharcra. AJÁNLÓ K.Hi'Milfel 2006. október 19. KRITIKA 56-ról hangosan ■ Jónás Csaba-Tarics Péter: 1956..Te csillag! - Nemzetünk Bt., 2006 Az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából számtalan kiadvány lát napvilágot, és ezek közül mind hiánypótló formáját, mind mondanivalóját tekintve kiemelkedik egy felvidéki magyar előadóművész-csapat alkotása, az Ezerkilencszázötvenhat, Te csillag! című dupla CD, amely tulajdonképpen a szabadságharc hangos olvasókönyve. Az 56-ról szóló vers és prózarészletek mellett - rendhagyó módon és naplószerűen - narrátor meséli el a forradalom és szabadságharc krónikáját az előzményektől a forradalom és szabadságharc történésein át a megtorlásig. A forgatókönyvet a hiteles kordokumentumok és a szabadságharcban részt vevő hősök és elítéltek nyilatkozatai alapján Tarics Péter írta, Zalán Barbara magyarországi előadóművész pedig a narrátorszöveg tolmácsolásával kitűnően kiegészíti a Jónás Csaba és Tarics Péter által előadott versek és prózarészletek mély mondanivalóját, így az együttes mondanivaló érthetővé, átláthatóvá teszi az 1956-os szabadságharc tömör és hiteles történetét, amely mindenekelőtt a magyar fiatalok, diákok számára lehet hézagpótló irodalom, akár tananyag is. Ehhez dramaturgiailag és hangulatilag egyaránt jól kapcsolódnak a Vadkerti Imre énekművész által interpretált dalok, melyek fokozzák a lemez és a forgatókönyv mondanivalójából fakadó emocionalitást. Ugyanez érvényes a Pécsváradi Zoltán zeneszerző által komponált muzsikára, amely végigkíséri a narrátorszöveget, valamint több vers és prózarészlet hangulatát teszi méltóvá a mondanivalóhoz. A CD-n archív felvételeket is hallhatunk, így Nagy Imre miniszterelnök, Illyés Gyula és Tollas Tibor hangját. Az előszót Wittner Mária 1956-os halálraítélt tolmácsolja a hallgatóságnak. A lemez sikere a javarészt az előadóművészek, valamint a mondanivaló szerencsés egymásra találásában rejlik. -fiort- CD „EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT, TE CSILLAG” Jónás Csaba és Tarics Péter előadóestje Zene Opera Budapest ■ Winand Gábor: Opera Budapest - BMC, 2006. Minden szempontból érdekes CD ez. Jazzlemezről van szó ugyanis, amelyen a legfontosabb szerepet éppen a spontaneitásnak kellene játszania, az „Opera Budapest” viszont egy nagyon gondosan megszerkesztett, önálló számokra bontott, de mégis rendkívül egységes anyag. Ráadásul nagyon fontossá vált rajta az úgynevezett hangzáskép is, amely nem ismeretlen a jazzben, de nem is jellemző a műfajra Ezeket a már-már misztikus hangzásokat a bőségesen használt fúvós hangszerek, no meg a hegedű és a vibrafon játéka okozzák. Természetesen mindig alkalmazkodva Winand Gábor énekéhez. Annyit kell még tudni erről a lemezről - ha már ugye eleve Winand énekére épül -, hogy itt senki se számítson arra a hagyományos jazzvokálozásra, amelyet másutt és máskor maga Winand Gábor is művel. Ez az ének a kompozíciók kanyargós útjait követi, igen kevés rögtönzéssel, az improvizációk jobbára a hangszerekre, főként a gitárra, a szaxofonra és a trombitára maradnak. A lemezen hallható zene ritmikája is meglepi a hallgatót hol nekiindul a muzsika, hol pedig lebegve kimerevedik, mint egy megállított mozikép. A nekiindulások ellenére sem jellemzi szinte sehol sem pergő tempó, vagy valamiféle nagyobb dinamika, ami érezhetően idegen is lenne az elképzeléstől. Furcsa, de bizonyos részleteiben ez a zene az extravagáns, de már meghalt amerikai rockzenész, Frank Zappa muzsikájára hasonlít Zappa is szerette a finomra csiszolt kamara hangzásokat és ő is sokszor járt a kortárs kompozíciós zene határmezsgyéin. Irt egy lemezt például a Londoni Szimfonikusok számára is. Winand Gábor CD-jét is elsősorban a Gadó Gábor gitáros által megkomponált és kimunkált részek uralják. Ettől érdekes ez a lemez, a rögtönzések csak olyanok ebben a muzsikában, mint a jó ételben a fűszer. Nem egyedi kísérlet ez, de olyan különlegesség, amelynek a magyar jazzben kevés előzménye van. S. F. 63