Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
C - Csernovics Péter, Crnovic - Csernus Menyhért - Csernyi József - Cservenka Miklós - Cserzy Mihály - Cséti Ottó, Chrismár - Csezmicei János - Csiby Lőrinc - Csík Ferenc
314 Horthy-fasizmus támasza (Szerk. Balázs Béla, Bp., 1953); Galántai József: Egyház és politika 1890 — 1918 (Bp., 1960); Orbán Sándor: Az esztergomi érsekség a proletárdiktatúra ellen és az ellenforradalom felülkerekedéséért, 1919. (A Tanácsközl. napjai Esztergomban, Bp., 1960.) Csernovics Péter, Crnovic (Mácsa, 1810. márc. 13.—Fény, 1892. ápr. 27.), temesi gróf, főispán. 1843-ban Arad vm. ogy.-i követe. 1848. ápr.-ban a m. kormány a nagykikindai szerb földfoglaló mozgalom leverésére kir. biztosnak nevezte ki. 1849. okt.-ben titokban eltemettette Damjanich és Lahner vértanú tábornokok holttestét. Az 1850-es években sokat tett az aradi m. színészet érdekében. 1865-től három cikluson át Arad vm. kormánypárti ogy.-i képviselője. — M. A nemzetiségi kérdés a jelen és jövő szempontjából (Pest, 1861). — Irod. Thim József: A magyarországi 1848 — 49-iki szerb fölkelés története (I—III. Bp., 1830-40). Csernus Menyhért (?, 1808 ?—Pest, 1849. okt. 24.): tisztviselő, 1849-es vértanú. Jogi tanulmányokat végzett. 1848-ban a pénzügymin. tanácsosa volt, azonban semmiféle jelentős szerepet nem játszott a szabadságharcban. Haynau azonban összetévesztette Csernátony (Cseh) Lajos hírlapíróval, aki Kossuth titkáraként is működött. Elfogták, hadi törvényszék elé állították és tévedésből Perényi Zsigmonddal és Szacsvay Imrével együtt kötél által kivégezték a pesti Újépületben. Sorsa nagy visszhangot keltett saját korában. Csernyi József (Temesvár, 1905—Spanyolo., 1937): a spanyol polgárháború résztvevője. 1928-ban kivándorolt és a Nykanadai Taber városban telepedett le. Répamunkás volt, több sztrájkban vett részt, 1932-től az illegális Kanadai Kommunista Párt tagja volt. 1937-ben önkéntesnek jelentkezett a spanyol köztársaság védelmére, és ott hősi halált halt. Cservenka Miklós (1871 ? —Bp., 1920. jan. 16.): a fehérterror áldozata, szociáldemokrata vasmunkás. 1912-től 1914-ig a Magyar Vasutas c. lapot szerk., 1916-tól a vas-és fémmunkások szabad szervezetének titkára és a csepeli Weiss Manfréd-gyár főbizalmija, több évig a pártvezetőség tagja volt. 1918-ban bevonultatták katonának. A Tanácsköztársaság idején a MÁV-gépgyár termelőbiztosa, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. 1919. okt.-től a szociáldemokrata párt titkára. 1920-ban a fehérterroristák elhurcolták és meggyilkolták. — Irod. Hoffmann Éva: Visszaemlékezés a munkásmozgalom egy fiára (Népakarat, 1957. aug. 18.). Cserzy Mihály (Szeged, 1865. okt. 16.— Szeged, 1925. dec. 16.): író. Borbélymester volt. Szakmáját külföldön sajátította el. Hazatérése után szegedi és bp.-i lapok közölték a Tisza vidéki nép életét ábrázoló írásait. A szegedi Dugonics Társ. tagjává választotta. Munkáinak nagy részét Homok álnévvel jegyezte. — F. m. Kint a pusztán (elb., Szeged, 1899); Falusi históriák (elb., Bp., 1902); Földmívesek (elb., Szeged, 1903); Az öreg Szeged (Szeged, 1922); Cséti Ottó, Chrismár (Buda, 1836 ? —Lucsivna, 1906. aug. 9.): bányamérnök, akadémiai tanár. Korán árvaságra jutott. Hogy tanulmányait folytathassa, gyári munkásként dolgozott. A bécsi műegy.-et végezte 1862-ben. Kincstári szolgálatba lépett. 1872-től a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Rk. tanársegéde, majd rk. tanára, 1878-tól r. tanára volt. 1894-től főbányatanácsosi címet kapott, 1902-ben vonult nyugalomba. 1892 —94-ben a Bányászati és Kohászati Lapok szerk.-je. Számos földmérő és bányamérő műszert szerkesztett (Cséti-féle aknafüggélyező, tahiméter, teodolit, mérőasztal stb.). — F. m. Erdészeti földmértan (Bp., 1888); Az út, híd és erdészeti vasutak építéséről (Selmecbánya, 1889); Bányaméréstan. Felső földméréstan (Selmecbánya, 1894); Das ungarische Nivellierinstrument für Grubenmessungen (Berg- u. Hüttenmannische Zeitung, 1895); Bányatelepek (Selmecbánya, 1904). — Irod. Pauer János: A Selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia Története (Selmecbánya, 1896); Verbói Cs. O. (Bány. és Koh. L., 1906); Dolezal: Über die markscheiderischen und geodaetischen Erfidungen des königl. ung. Oberbergrates Cséti (Oest. Zeitschr. für Berg- u. Hüttenwesen, 1907); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964). Csezmicei János:* Janus Pannonius Csiky Lőrinc (Ditró-Csík, 1849. aug. 6.— Selmecbánya, 1903. márc. 23.): erdőmérnök, főiskolai tanár. 1874-ben lépett állami szolgálatba a besztercebányai kir. jószágigazgatóságnál. 1895-től haláláig a Selmecbányai erdészeti ak.-n az erdőhasználattan tanára volt. Tanulmányai jelentek meg az Erdészeti Lapokban. Találmányai a gyakorlati geodéziai feladatok megkönnyítését szolgáló kisebb jelentőségű ötletek megvalósításai. Az elsők között alkalmazta nálunk a fotogrammetriát erdőgazdasági téren. Csík Ferenc (Kaposvár, 1913. dec. 12.— Sopron, 1945. márc. 29.): úszó, orvos, az 1936-i berlini olimpia 100 m-es gyorsúszó bajnoka. Tagja volt a harmadik helyezést