Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
H - Hegyesi Mari - Hegyesi Márton - Hegyfoki Kabos - Hegyi Aranka - Hegyi Barnabás - Hegyi Béla - Hegyi Dezső
697 Államvasutak elnökhelyettese. Az ellenforradalom hatalomra jutása után 1919. szept. 17-től nov. 25-ig, ill. 1920. dec. 16-tól 1922. jún. 16-ig kereskedelemügyi miniszter a Friedrich-, a Teleki-kormányban; 1921. szept. 27-től okt. 4-ig ideiglenes pénzügyminiszter a Bethlen-kormányban, 1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, 1922-től a Keresztény Nemzeti Egység Pártja programjával ngy.-i képviselő. Hegyesi Mari (Padua, 1861. dec. 28.— Bp., 1925. jún. 10.): színésznő. Krecsányi Ignác fedezte fel 16 éves korában. 1886-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1918-ban örökös tagja lett. A század első negyedében a Nemzeti Színház egyik legszélesebb skálájú és legbensőségesebb drámai művésze. Eleinte a klasszikus műsorban szerepeltették (Shakespeare Portiája és Hermionéja; Katona Melindája; Madách Évája), s ezekben főképp mint ritka szép színpadi jelenség érvényesült. Egyénisége később modern drámák nőalakjaiban bontakozott ki. — F. sz. Lady Windermere (Wilde); Rose Bernd (Hauptmann); Gina (Ibsen: Vadkacsa). — Irod. Csathó Kálmán: Ilyennek láttam őket (Bp., 1957); Kaffka Margit: H. M. (Hullámzó élet, Bp., 1959) Hegyesi Márton (Nagybajom, 1846. júl. 10.— Nagyvárad, 1907. márc.): ügyvéd, újságíró, publicista, politikus. Hosszabb ideig nevelősködött, miközben magánúton befejezte jogi tanulmányait. 1872-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet s Nagyváradon ügyvédi irodát nyitott. 1878 — 1881-ben 48-as programmal a bárándi kerület ogy.-i képviselője. Közéleti szereplése közben újságírói publicisztikai működést is folytatott. Sokat foglalkozott a szabadságharc történetével. 1900-ban az ő lapjához, a Szabadsághoz szerződött Ady Endre Nagyváradra. — F. m. 12 Ellenröpirat (Nagyvárad, 1881); Bihar vármegye 1848—49-ben (Nagyvárad, 1885); 1802 kilométerutazás (Nagyvárad, 1890); Újabb adatok Vasvári Pál halálához (Kolozsvár, 1893); Az 1848—49-iki harmadik honvédzászlóalj története (Bp., 1898); Segesvár, Világos előtt. Haynau (Nagyvárad, 1899); Hegyfoki Kabos (Ujleszna, 1847. júl. 7.— Túrkeve, 1919. febr. 7.): meteorológiai író, kat. lelkész. A teológiát Egerben végezte, 1871-ben szentelték pappá. Több helyen volt káplán, míg 1886-ban Sárdon, 1889-ben Bánhorvátiban, végül Túrkevén kapott plébániát. 1883-tól a meteorológiai irodalom terén fejtett ki érdemleges működést. Szakirodalmi cikkeit a külföldi szakfolyóiratok is közölték. — F. m. A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon (Bp., 1886); A zivatarokról (Bp., 1889); Folyóink vízállása és a csapadék (Bp., 1897); Az eső évi periódusai Magyarországon (Bp., 1909). — Irod. H. K. (Élet és Tud. 1955. 5. sz.) Hegyi Aranka (Pest, 1855. máj. 25.— Bp., 1906. jún. 10.): operetténekesnő. Muzsikuscigány árvája volt, Sárközi prímás neveltette. Vidéken kezdte pályáját, Rákosi Jenő 1880-ban Szabadkán felfedezte és szerződtette a pesti Népszínházhoz, amelynek egyik fő erősségévé vált. Szép énekhangjával és bensőséges játékával magasabb stílust vitt az operettelőadásba. Offenbach: Hoffmann meséinek hármas női főszerepét ő énekelte először magyarul a népszínházi bemutató alkalmával (1882). —F.sz. Szajfi (Strauss: A cigánybáró); Czinka Panna (Herczeg: Ocskay brigadéros); Rozalinda (Strauss: Denevér). — Irod. Szomory Emil: A függöny előtt és a függöny mögött (Bp., 1914); Verő György: A Népszínház Budapest színi életében (Bp., 1925); Hegyi Barnabás (Zboró, 1914. márc. 4. — Bp., 1966. ápr. 28.), filmoperatőr, Kossuthdíjas (1950), kiváló művész (1966). Bp.-en technológiai és iparművészeti tanulmányokat végzett. 1936-ban került a filmszakmába, 1940-től operatőr. A II. világháború után 1947-ig a Magyar Rádió műsorfelügyelője volt, utóbb haláláig a Hunnia-filmgyár operatőrje. Az általa fényképezett filmek száma közel jár a százhoz. Látásmódja formakészségről, drámai erőről tanúskodik, a riport frisseségével hat. A m. filmművészet legfontosabb eredményei fűződnek nevéhez. — I.f. A harmincadik (1942); Kettesben (1943); Majális (1943); Valahol Európában (1947); Egy asszony elindul (1949); Díszmagyar (1949); Ludas Matyi (1949); Különös házasság (1951); Föltámadott a tenger (1953); Körhinta (1955); Éjfélkor (1957); Tegnap (1959); Zápor (1960); Alba Regia (1961); Új Gilgames (1963); Iszony (1965). Hegyi Béla (Pápa, 1858—Bp., 1922. ápr. 19.): zeneszerző. A Zeneművészeti Főisk.-n Ábrányi Kornél és Nikolics Sándor tanítványa. — M. Zenekari művek (Simfonietta, szvit), kamaraművek, opera (A falu csúfja, 1894), operettek (Uff király, 1887; Titkos csók, 1888; Bátor Szidorral együtt; Pepita, 1890; Liliputi hercegnő, 1899; Boris király, 1904), dalok. Hegyi Dezső (Pozsony, 1873. ápr. 25.— Bp., ?), mezőgazdasági szakember, szakíró, gombaszakértő (mikológus). 1893-ban szerzett oklevelet. Párizsban a Sorbonne-on és a párizsi növénykórtani állomáson folytatott tanulmányokat. A magyaróvári gazdasági ak.-on gyakornok. 1889-től a Magyaróvári Hegyi