Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
H - Hauser Emma - Havas Gyula - Havas Zsigmond
297 Kunst und Literatur, München, 1953; magyarul : A művészet és az irodalom társadalomtörténete, I —II., Bp., 1968—69, 19867); Philosophie der Kunstgeschichte (München, 1958, új címmel Methoden moderner Kunstbetrachtung, München, 1970); Der Manierismus. Die Krise der Renaissance und der Ursprung der moderner Kunst (München, 1964; új címmel Der Ursprung der moderner Kunst und Literatur. Die Entwicklung des Manierismus seit der Krise der Renaissance, München, 1973); Soziologie der Kunst (München, 1974); A művészettörténet filozófiája (Bp., 1978); Találkozásaim Lukács Györggyel (interjúk, Szabolcsi Miklós utószavával, Bp., 1979). — Irod. Németh Lajos: H. A. munkássága (H. A. A művészet és az irodalom társadalomtörténete művében, II., Bp., 1968—69); Rapcsányi László: Művészetszociológia és elkötelezettség. Rádióbeszélgetés (Valóság, 1969. 10. sz.); Gách Marianne: Londoni beszélgetés H. A.-dal (Nagyvilág, 1971. 8. sz.); Tímár Árpád: H. A. pályakezdése (Ars Hungarica, 1974. 1. sz.); Halász Zoltán: H. A. műhelyében (Valóság, 1975- 3. sz.); Televíziós beszélgetés H. A.dal (1976. márc. 3.); Nyiri Kristóf: Látogatóban H. A.-nál (Kritika, 1976. 4 — 5. sz.); Emlékezés H. A.-ra (Világosság, 1978. 3. sz.); A század nagy tanúi (Tévéportrék, szerk. Boros Rózsa, Bp., 1978); Németh Lajos: H. A. (Magy. Tud., 1978. 7 — 8. sz.); Hermann István: H. A. és a jövő (Nagyvilág, 1978. 4. sz.). Hauser Emma (Dunaföldvár, 1886. jún. 11.—Bp., 1945. jan. 10.): orvos, Rónai Mihály felesége. Orvosi diplomáját a bp.-i tudományegyetemen 1909-ben, szerezte. Az Erzsébet szegényház, majd a munkásbiztosító pénztár, végül a kereskedelmi betegsegélyző pénztár s az abból alakított Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének (MABI) orvosa, a harmincas években egyúttal főorvosi iskolaorvos és egészségtantanár Angyalföldön. 1914. szept.-től 1918. jún.-ig hadikórházban működött. Munkásságával, közleményeivel, előadásaival a dolgozó nők higiéniai nevelésének kezdeményezője, egészségügyi és szociális ellátásának egyik úttörője volt. A főváros ostroma idején a nyilasok férjével és fiatalabbik fiával együtt megölték. Havas Gyula (Bp., 1893 —Bp., 1918. szept.): újságíró, kritikus. A bp.-i tudományegyben folytatott tanulmányait megszakítva újságíró lett, előbb vidéki, majd bp.-i lapoknál. 1913-tól rendszeresen jelentek meg versei, versfordításai, novellái és könyvkritikái a Nyugatban. Versesei kéziratban maradtak. Tóth Árpád mint kiváló kritikust nagyra értékelte. Az I. világháborúban szerzett sebesülésébe halt meg. — írod. Tóth Árpád: H. Gy. (Nyugat, 1918. 19. sz.); Szalai Imre: Emlékezés két elfeledett íróra (Irod. tört., 1973. 2. sz.); Havas Zsigmond (Bp., 1900. jan. 19. —Bp., 1972. aug. 28.): író, újságíró. 1921— 39-ben a Tolnai Világlapja munkatársa, majd felelős szerk.-je volt. A felszabadulás után 1947-ig a Tolnai Forrás, 1949-ig a Képes Magazin munkatársa. Rövid ideig a Szivárvány c. hetilapot is szerk. Spencer Walls néven számos ifjúsági és detektívregény szerzője, a Kaland klasszikusai c. sorozat szerk.-je volt. Több képeslapnál működött mint vezetőszerk. Regényt írt Bp. ostromáról (Hazudtak a fegyverek, Bp., 1945); — M. A nevelő úr (r., Bp., 1910 );A fekete matróz (r., Bp., 1927); Aranyzápor (Spencer Walls néven, r., Bp., 1933); Mesebokréta (r., Bp., 1935); A fekete kastély rejtélye (r., Bp., 1937); Hartai Ferenc Hauer Rezső Hauser Arnold Havas