Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
E - Erdei Sándor - Erdély Miklós - Erdélyi Ágnes, Glatter
Erdei Erdei Sándor (Makó, 1915. márc. 17.-Bp., 1984. júl. 9.):író, Erdei Ferenc agrárközgazdász, politikus fivére. Középiskoláit Makón végezte, majd képzőművészeti tanulmányokat folytatott. 1935-től Bp.-en Pátzay Pálnál szobrászatot tanult, és a Képzőművészeti Főisko-ra járt. 1939 és 1941 között katonai szolgálatot teljesített. Ekkor érdeklődése az írás felé fordult. Művészeti kritikákat, novellákat publikált a Kelet Népe és a Magyar Csillag c. lapban. 1944-ben részt vett a Parasztpárt szervezésében, és bekapcsolódott a Délmagyarország szerkesztési munkálataiba. 1945-ben Bp.-re került mint a Nemzeti Parasztpárt propaganda osztályának vezetője. 1945-1949-ben a Szabad Szó, majd a Művelt Nép c. lap szerkesztője lett. Később kinevezték a Népművészeti Min. főosztályvezetőjévé, majd min.h.-sé. 1953-tól ő szerkesztette az Új Hang c. folyóiratot. 1954-1956 között a Magyar Írószövetség főtitkára volt. Irodalompolitikai cikkeit, bírálatait, novelláit a Fórum, a Valóság, az Új Hang, az Irodalmi Újság a Kortárs közölte, a Kortársban jelent meg Egy barátság történetéből Bibó Istvánnal c. cikke (1983. 5. sz.);M. Gondolkodni jó. Válogatás hátrahagyott munkáiból (vál., szerk. Erdei Sándorné Dezső Ginda, Makó, 1986). - Irod. Fekete Gyula: E. S. sírjánál (Tiszatáj, 1984. 10. sz.); Molnár Zoltán: E. S. halálára. (Élet és Irodalom, 1984. 29. sz.); Tóth Ferenc: In memoriam E. S. (Honismeret, 1985. 2. sz.);Turczi István: Írók vihar után 4. (Kapu, 1990. 5. sz.); Erdély Miklós (Bp., 1928-Bp., 1986. máj. 22.): képzőművész, teoretikus, akcióművész, filmkészítő, költő, építész. 1946-47-ben a bp.-i Képzőművészeti Főisk. szobrász szakán Kisfaludi Stróbl Zsigmond tanítványa, de tulajdonképpeni mesterének Bokros Birman Dezsőt tekintette. 1947 őszén tanulmányait már a Bp. -i Műszaki egy.-en folytatta és 1951-ben építészmérnöki diplomát szerzett. Édesapjával, a szintén építész ~ Istvánnal új építészettechnológiai eljárásokat dolgoztak ki, majd bekapcsolódtak a műemléki helyreállításokba. Egyéni és egyedi gondolkodásának egyik első műemlék-építészeti példája az 1958-ban felújított Iskola utca 18. sz. épület (Bp.). 1959-ben, majd 1963-ban sikerrel felvételizett a Színház-és Filmművészeti Főiskola, de mindkét alkalommal azonnal eltávolították. Ezt követően vágóként dolgozott a Magy. Televíziónál. 1963-ban ösztöndíjjal fél évet Párizsban töltött. Ezekben az esztendőkben a Végh László körül kialakult társaság és a Vigilia-kör tagja volt. Szoros barátságba került Kondor Bélával és Altorjai Sándorral. 1966-ban, lakóházának pincéjében (Altorjaival közösen) megrendezte az első mo.-i happeninget. 1971-ben, a Székesfehérvár millenáris évfordulója alkalmából megrendezett emlékműterv-pályázatot Vigh Tamás szobrászművésszel közösen Az életfája c. művükkel megnyerték. 1975 és 1977 között a Papp Tamás által szervezett ún. „mozgástervezési és kivitelezési gyakorlatok"-at vezette. Maurer Dórával és Galántai Györggyel 1977-ben beindították a FAFEJ (Fantáziafejlesztő Gyakorlatok), majd 1978-ban az INDIGO (Interdiszciplináris gondolkodás) kurzusokat, amelyek alternatív önképzőkörökként működtek. Az 1980-as évek elején díszleteket tervezett. Jelentősebb teoretikai, képzőművészeti és filmes írásai, valamint versei folyóiratokban és a párizsi Magyar Műhelynél jelentek meg. 1974-ben verseiért Kassák-díjat kapott. Kollapszus c. 1974-ben jelent meg kötete a Magyar Műhelynél; a lap különkiadást (1983. 67. sz.) szentelt—nek. Egyetlen önálló kiállítását 1986. ápr. 11.—máj. 5. között rendezték meg az Óbuda Galériában. Életművében meghatározó szerepet játszottak filmjei, melyek zömét a Balázs Béla Stúdióban forgatta: Rejtett paraméterek (1968); Anti szempont (1971); Új kávézó nyílt a Szamuely utcában (1972); Partita (1974); Álommásolatok (1977); Verzió (1977); Vonatút (1981); Tavaszi kivégzés (1985). Különös érdeklődéssel fordult minden, általa még nem használt kifejezőeszköz felé, javaslatokat téve az illető terület újfajta használatára (dia, írásvetítő, fotó, film, hangjáték, építészet). Mint teoretikus behatóan foglalkozott az ún. nyelvi közeg problémáival; a fogalmi rendszert a művészet fontos tárgyának tekintette. - írod. Kornis Mihály: Fragmentumok E. M.-ról (Filmvilág, 1986. 9. sz.); Beke László: E. M. munkássága (Filmvilág, 1987. 9. sz.); Petőcz András:Jegyzetek E. M.-ról (Holmi, 1990. 9. sz.); Beszélgetés E. M.-sal 1983 tavaszán (riporter Peternák Miklós, Argas, 1991. 5. sz.); Chikán Bálint: E. M., a hagyományteremtő (Magy. Hírlap, 1991. dec. 7.). Erdélyi Ágnes, Glatter (Bp., 1914. máj. 23.-Auschwitz, 1944. jún. 3.): költő, író. Radnóti Miklós atyai ágról való féltestvére. Kettejük közös gyermekkorának Radnóti Miklós állított emléket Ikrek hava c. szépprózájában. Középisk. tanulmányai félbeszakadtával kézimunkázásból tartotta el magát, majd könyvkiadói tisztviselőként dolgozott. Lakóhelyén, Nagyváradon és Kolozsvárt baloldali értelmiségi körökhöz tartozott. 1937-től 1941-ig Bukarestben élt, ahol marxista szemináriumon vett részt, s a Kommunista If- 222