Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991 (1994)
L - Lavotta Rezső (Rudolf) - Lázár György, Lám Leó - Lázár Gyula - Lázár Jenő - Lázár Károly - Lázár Mária, Czartoryski
bányász. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvétele miatt kivégezték. - Irod. Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger. .. 1956 (Bp., 1989); Halottaink 1956. II. (Bp., 1989); Lavotta Rezső (Rudolf) (Bp., 1876. máj. 1.-Bp., 1962.): karmester, zeneszerző. A bp.-i Zeneak.-n Koessler János tanítványa; később Párizsban nyolc évig Vincent d'Indy francia zeneszerző isk.-jában tanult. Hazatérése után, 1913-tól 1919-ig a Kolozsvári Konzervatóriumot vezette, majd 1920-tól Bp.-en a Nemzeti Újság kritikusa, a Nemzeti Múz. zenei könyvtárának vezetője, 1944-ben ig.-ja volt. Közben 1922-32-ben a Nemzeti Színház karnagya. — F. m. Szimfónia, két opera, egy vígopera, egy balett, mise (d-moll); Karnevál c. zenés grandguignolját a Városi Színház mutatta be 1927-ben; Sakuntala (szvit, 1933); Orientalia (szvit, 1939). Számos dalt, színházi kísérőzenét írt. írásai: Általános zenetörténet (Bp., 1912, 1923); Zeneesztétika (Bp., 1916). Lázár György, Lám Leó (Nikolsz-Usszurijszk, 1924. jan. 13.-Bp., 1978. aug. 28.): szerkesztő, tanár, műfordító, Lám Béla fia. 1940-ig Kolozsvárott élt. Egy.-i tanulmányait a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyben az Eötvös Kollégium tagjaként végezte, 1945-ben görög-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1945-től rövid ideig a Fővárosi Könyvtár egyik fiókkönyvtárában tiszteletdíjas, majd 1948-ig Rákosi Mátyás miniszterelnök-h.-i titkárságának vezetője. 1948-ban kezdeményezte a bp.-i Apáczai Csere János Kísérleti Gimn. létrehozását a NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Orsz. Szövetsége) keretén belül, melynek megszervezője és 1950-ig ig.-ja volt. 1950-ig az MDP Központi Vezetősége Szabadművelődési Bizottságának titkára. 1950-52-ben az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) Bölcsészettudományi Kara pedagógiai tanszékének tanszékvezető docense. 1952-58-ban a bp.-i Egyetemi Könyvtár munkatársa. 1958-60-ban - állás nélkül - műfordításokból élt. 1960-64-ben Bp.-en benzinkútkezelő, 1964-től haláláig az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségében felelős szerkesztő volt. Cikkei társadalmi és pedagógiai folyóiratokban jelentek meg. —F. m. Új magyar pedagógiai intézmény (Bp., 1947); A magyar pedagógia visszavonulási taktikája (Bp., 1950); A magyar neveléstudomány feladatai a szocialista építésben (Bp., 1950); Apáczai Csere János: Magyar Enciklopédia (kritikai kiad., szerk., Bp., 1959).Fontosabb műfordításai: Cao Hszüe-csin: A vörös szoba álma (Bp., 1959); Heinrich Heine prózai műveiből (Versek és Prózai művek, I—II., Bp., 1960); Alexandru Kiritescu: A diktátor (Modern román drámák, Bp., 1967); Lázár Gyula (Füzesgyarmat, 1911. jan. 24.-Bp., 1983. febr. 27.): labdarúgó. 1930-tól 1943-ig a Ferencváros labdarúgója. 1938-ban a világbajnoki 2. helyezett m. csapat tagja, 1934-ben a VB résztvevője. 1931-től 1941-ig 5-szörös m. bajnok. 1933-ban, 1935-ben 1942-ben és 1943-ban a M. Kupa-győztes csapat tagja. 1931-től 1941-ig 49-szeres m. válogatott. 1937-ben Közép-Európa válogatott. 1930-tól 1943-ig a Ferencvárosban 273 NB I-es mérkőzésen szerepelt. 1974-ben a Ferencvárosi Torna Club (FTC) örökös bajnoka. Lázár Jenő (Déva, 1906. dec. 2.-Bp., 1983. jan. 3.): gyógyszerész. Oklevelét a szegedi egyb-en szerezte 1930-ban. Szegedi patikákban volt alkalmazott, majd bérlő. 1945 után a szegedi OTI (Orsz. Társadalombiztosító Intézet) gyógyszertárvezetője. 1952-től főgyógyszerész a Csongrád m. Vállalatnál. 1953-ban Pest m.-i főgyógyszerész. 1957-ben az Egészségügyi Min. Gyógyszerészi és Műszerügyi Főigazgatóságának vezetője. Az Orsz. Szakgyógyszerészképesítő Vizsgabizottság elnöke volt. A szaklapokban több cikke jelent meg. — Irod. L.J. (Gyógyszerészet, 1984), Lázár Károly (Zsebely, 1890. okt. 20.-Bp., 1968. ápr. 7.): katonatiszt. 1914-ben avatták zászlóssá. 1916-ban mint a cs. és kir. 14. huszárezred főhadnagya tiszti arany vitézségi érmet kapott. Az I. világháborút századosként fejezte be. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben szolgált, majd román fogságba esett. 1920 és 1927 között a 4. huszárezredben szolgált, 1927-től osztálytiszt a lovastestőrségnél. 1935-36-ban a lovastestőrség parancsnoka. 1936-37-ben a testőrség ideiglenes parancsnoka, majd 1937-től 1944-ig parancsnoka. Vezérőrnaggyá 1942-ben, altábornaggyá 1944-ben nevezték ki. 1944. okt. 15-én a budai Vár védőőrségének parancsnoka. A németek letartóztatták és Mauthausenbe vitték, majd 1945 elején átadták a nyilas hatóságoknak. Vádat emeltek ellene, ítélethirdetésre azonban már nem került sor. A többi politikai fogollyal gyalogmenetben Bajorországba vitték. Itt érte a háború vége, 1945 jún.ában hazatért. Haláláig Bp.-en élt. Lázár Mária, Czartoryski, az ősi lengyel hercegi családból (Herkulesfürdő, 1895. ápr. 18.-Bp., 1983. okt. 1.), színésznő, érdemes művész (1962), kiváló művész (1973). Az Orsz. Színészegyesület Színészképző Isk.-ját végezte, s 1915-ben Szegeden lépett színpadra. Hat évi szegedi működés után, 1921-ben a Vígszínház szerződtette. 1927-ben rövid