Magyar Építőművészet, 1974 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám
Magyar Kereskedelmi Kamara Székháza, Budapest V., Kossuth Lajos tér Építész: Pintér Béla (KÖZTI) Konstruktőr: Varga Ferenc Beruházó: KÖZTI — MŰBER Belsőépítész: Hornicsek László Csoportvezetők: Cseh József Szerkezettervezők: Kollár Imre, Ertsey Attiláné Patkós Ferenc Fotók: Heltay László Elektromos tervező: Kovács Ottó Tervezés ideje: 1968 Szellőzés-klíma tervező: Marosi József Kivitelezés kezdete: 1969. III. negyedév Víz, csatorna: Falta Imre Befejezési ideje: 1972. IV. negyedév Központi fűtés: Kozák Miklós Építési összköltség: 196 000 000 Ft Szcenika: Vajda Ferenc Beépített 1m3: 49 400 lm3 A telek városképileg fontos hely, a Kossuth Lajos tér, az Országház környezete, a csatlakozó Metró állomás izgalmas és egyben nehéz feladatot jelentett. A tervezés időszakában már készültek a Metró műtárgyai, az irodaházcsatlakozó alapjai. Ezek a kötöttségek részben meghatározták a beépítési és az építészeti lehetőségeket. A Kereskedelmi Kamara funkcióját tekintve a magyar ipar „külkereskedelmi képviselője”, így a székházban nagy kül- és belföldi ügyfélforgalomra kellett számítani. Követelmény volt, hogy az együttes szerkezeti, építészeti, szakipari, gépészeti, belsőépítészeti anyagai és a kiképzések a magyar anyag- és építőipar reprezentatív kiállítótermeként szerepeljen, amely a külföldi ügyfelek előtt méltán reprezentálja a magyar ipart. A kijelölt terület a Kossuth Lajos tér déli oldalán az Akadémia utca által határolt saroktelek. A telek északi és nyugati tájolású, lényegében sík. A telekre torkollik a Metró Kossuth téri felszíni kapcsolata, ezért itt kellett kialakítani a FAV gépházát és az utascsarnokot is. A Fővárosi Tanács Építési Osztályával folytatott egyeztetés előírta, hogy az épületet az eddigi tervektől eltérően a telekhatárra kell építeni, a telek belső területén pedig olyan udvart létesíteni, amely a szomszédos ház udvarának légterét növeli. A Kossuth Lajos tér felőli oldalon a párkánymagasságot megtartottuk, afölött csak az épület Duna-parti oldalán, a főtömegtől különváló felépítményt terveztünk. Az Akadémia utcai szomszédos épület az így meghatározott párkánymagasságnál lényegesen alacsonyabb, ezért vettük számításba a jelenlegi Találmányi Hivatal céljait szolgáló épületnél az emeletráépítést. Az így kialakult tömegmagasság a környezetben levő épületek kontúrjait követi. A szomszédos épületek vízszintes tagozódását a földszint árkádosításával, az első emelet visszaugratásával és a Kossuth Lajos tér felé a hatodik emelet — szomszédos épület felé eső három szerkezeti állásában — ugyancsak a homlokzati falsík visszaugrásával vezettük át. A Kossuth Lajos tér felőli keskeny épületszárnyat magastetővel terveztük. Az Akadémia utcai homlokzat a telekhatárt lépcsősen követi. A pincei szinten, amit a Metró nem foglalt el, az épület magja alatt helyezkedik el a kazánház, a hűtő- és a klímagépház. Ugyancsak a pincében, de nem ilyen mélységben helyezkednek el a konyha raktárai és az épület központi raktárai. A földszint két fő funkciót lát el: I. A Metró utascsarnok ki- és bejáratát, a földszinti árkádokból megközelíthetően. II. Ugyancsak az árkádokból, térbeli terelő Nézet Budáról 9