Régi-Új Magyar Építőművészet, 2004 (1-6. szám)

2004 / 1. szám

A 2004/1 szám elé Építészet és marketing-„építészet” Manapság a befektetők marketingszakértői minden egyes települést eladásra szánt áru­ként fognak fel, és úgy is kezelik, ha ezt hagyják nekik. Ennek veszélye, hogy ebben az eset­ben az építészet már nem lesz több, mint a marketingszakemberek stratégiájának egyik alkalmazási területe. Az iparterületeken, vagy a városokat övező zöld mezőkön a közelmúlt másfél évtizedében felépült kereskedelmi és szórakoztató létesítmények többsége már inkább nevezhető uniformizált termelőeszköznek, mint építészeti alkotásnak. Ezeknél az épít­kezéseknél figyelmen kívül hagyták az építészeti konstruktivitást, a stiláris és funkcionális koherenciát, az alkotók megelégedtek a modernség és tudományosság látszatával. Kecskeméten az Erzsébet-laktanya műemléképületeinek elpusztítása után felrobbantot­ták a belvárosi, eredetileg védett 130 éves malom épületegyüttesét. Kedvező hasznosítása helyett a városképet eltorlaszoló gigantikus „pénztárgép" - center­­ megépítését tervezik. Boros Pál és Vas Tibor pusztítás helyett a belvárosi hátsó udvarokban építettek a kecs­keméti környezettel szimbiózisban élő új városrészt. Az ő metódusukat kövessük. Kerényi József Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár Folytatva A Páholy rovat Boros Pál tervezte kecskemé­ti tömbbelsőjének választását Kerényi Jó­zsef fent indokolja. Vizér Péter és Dénes Tibor szentendrei beépítése egy­­ másutt sikeres kísérletekhez vezető­­ nálunk „elfe­lejtett” műfaj, a szociális lakásépítés nívós példáját elemzi. A Design-ban a budapesti taxidrosztok, a Csarnokban Vincze László Pilisben épült családi háza, Kálmán Ernő Pesthidegkúton tervezett Kulturális Művé­szeti Központja, Kertész András Tibor és teamje Fehérvári úti piac-rekonstrukciója, a Gregersen körönd ötletpályázata, vala­mint Csernyus Lőrinc iskolabővítése szere­pelnek. A Profil a Steindl-díjas Jurcsik Károlyt és az Ybl-díjas Magyari Évát mutatja be. A História Visy, Nyiri és Lauber hármas év­fordulójához kapcsolódik, illetve egy késő­modern temetői emlékmű típust mutat be. A Hídfő a Középülettervezés tanszék alkotó­hetének, a Passzázs az aktuális kiállítások­nak és a Karácsony bő ünnepi építészeti könyvkínálatának tükre. A szám talán a honi építészet munkanapjainak metszete, de nem feledkezik el megemlékezni az 50 éve alapított Ybl-díjról sem. A bevezető oldal szerint is van min elgondolkodni. Szegő György DLA, főszerkesztő 2003. VI. 15., A GAZDASÁGI MALOM BONTÁSA FOTÓ / MTI AZ­­ÚJ VÁROSSZILUETT" VÁSÁRHELYI DÁNIEL MONTÁZSA Helyreigazítás Lapunk 2003/6-os Utóiratának 4. oldalán látható fehérgyarmati görögkatolikus templom, az 5. oldalon látható budavári Várkapu terve, va­lamint a 22. oldalon látható pátyi Szent Imre-templom, plébánia és közösségi ház terve kapcsán nem szerepelt Balázs Mihály tervezőtár­sa, Somogyi Soma Katalin. A pátyi épületegyüttes terveihez mellékelt három grafikai montázs­szalag nem a témához tartozó illusztráció. Az Utóirat 18. oldalán látható gödöllői Szentháromság-templom, plébánia és közösségi ház terve kapcsán nem tüntettük fel Nagy Tamás tervezőtársa, Lévai Tamás nevét. Az építészek szíves elnézését kérjük. Az Utóirat 52. oldalán James Turrell nevét hibásan írtuk. A tévedésért ezúton is elnézést kérünk.­ ­ ELŐSZÓ • PREFACE ■ Évforduló A magyar építőművészet szakmai és mű­vészeti díjai között az első az Ybl Miklós díj. A díj megszületésének és az építő­művészetben betöltött szerepének meg­ismeréséhez egy rövid visszatekintés szükséges. A MÉSZ (Magyar Építőművészek Szö­vetsége) 1902-es alapítása és 1936-os megszüntetése után, 1951-ben a MÉSZ korábbi nevén újjá alakult. Az 1951. ok­tóber 26-28-án lezajlott Országos Kong­resszus a háború utáni hatalmi struktúrák és új építészeti feladatok tükrében kíván­ta meghatározni a társadalmi elvárást - milyen legyen az új magyar építészet. Az intézményesített feladat azonban a kor­szak legkiválóbb építőművészeinek kezé­ben nem a hatalom ízlését, inkább az egyetemes építőművészet szakmai és er­kölcsi igényét volt hivatva biztosítani. 1953-ban az egyre jelentősebb feladato­kat megvalósító építőművészek eredmé­nyei szükségessé tették a minősítés egyezményes formáját. 1953-ban a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa építőművészeti díjat alapított, az Ybl-díjat, amely az előterjesztést megelőző évben megépült és használatba vett építészeti alkotás tervezője, elkészült és jóváha­gyott regionális, város- és községrendezé­si terv alkotója, továbbá az építészeti ter­vezés, a területrendezés, -tervezés, a mű­emlékvédelem, ill. az építészettörténet területén kiemelkedő jelentős elméleti vagy tudományos tevékenységet végző szerző kitüntetése. Mára a díj életműdíjjá lett. Egyedi épü­letek eszmei honorálását a Pro Architec­ture díj szolgálja. Az eltel idő alatt az első Ybl-díjasok munkáin keresztül bizonyságot nyert, hogy az építészet az alkotó ember produktuma. Nem hozza létre és nem tartja életben sem jelszó, sem ideológia. Nem szolgál ki idegen hatalmat és rejtett szándékot. Az építészeti alkotás túlmutat az építmény tárgyiasult használati érté­kén, de nem lesz kerete a kierőszakolt gondolatoknak és a kiüresedett intézmé­nyesítésnek sem. Köszöntjük a kitüntetett építészek sze­mélyében a magyar építőművészeket, az általuk sugalmazott formai és erkölcsi ér­telemben a magyar építőművészetet. Weiler Árpád A MÉSZ elnöke RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2004|1

Next