Régi-Új Magyar Építőművészet, 2004 (1-6. szám)
2004 / 1. szám
A 2004/1 szám elé Építészet és marketing-„építészet” Manapság a befektetők marketingszakértői minden egyes települést eladásra szánt áruként fognak fel, és úgy is kezelik, ha ezt hagyják nekik. Ennek veszélye, hogy ebben az esetben az építészet már nem lesz több, mint a marketingszakemberek stratégiájának egyik alkalmazási területe. Az iparterületeken, vagy a városokat övező zöld mezőkön a közelmúlt másfél évtizedében felépült kereskedelmi és szórakoztató létesítmények többsége már inkább nevezhető uniformizált termelőeszköznek, mint építészeti alkotásnak. Ezeknél az építkezéseknél figyelmen kívül hagyták az építészeti konstruktivitást, a stiláris és funkcionális koherenciát, az alkotók megelégedtek a modernség és tudományosság látszatával. Kecskeméten az Erzsébet-laktanya műemléképületeinek elpusztítása után felrobbantották a belvárosi, eredetileg védett 130 éves malom épületegyüttesét. Kedvező hasznosítása helyett a városképet eltorlaszoló gigantikus „pénztárgép" - center megépítését tervezik. Boros Pál és Vas Tibor pusztítás helyett a belvárosi hátsó udvarokban építettek a kecskeméti környezettel szimbiózisban élő új városrészt. Az ő metódusukat kövessük. Kerényi József Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár Folytatva A Páholy rovat Boros Pál tervezte kecskeméti tömbbelsőjének választását Kerényi József fent indokolja. Vizér Péter és Dénes Tibor szentendrei beépítése egy másutt sikeres kísérletekhez vezető nálunk „elfelejtett” műfaj, a szociális lakásépítés nívós példáját elemzi. A Design-ban a budapesti taxidrosztok, a Csarnokban Vincze László Pilisben épült családi háza, Kálmán Ernő Pesthidegkúton tervezett Kulturális Művészeti Központja, Kertész András Tibor és teamje Fehérvári úti piac-rekonstrukciója, a Gregersen körönd ötletpályázata, valamint Csernyus Lőrinc iskolabővítése szerepelnek. A Profil a Steindl-díjas Jurcsik Károlyt és az Ybl-díjas Magyari Évát mutatja be. A História Visy, Nyiri és Lauber hármas évfordulójához kapcsolódik, illetve egy későmodern temetői emlékmű típust mutat be. A Hídfő a Középülettervezés tanszék alkotóhetének, a Passzázs az aktuális kiállításoknak és a Karácsony bő ünnepi építészeti könyvkínálatának tükre. A szám talán a honi építészet munkanapjainak metszete, de nem feledkezik el megemlékezni az 50 éve alapított Ybl-díjról sem. A bevezető oldal szerint is van min elgondolkodni. Szegő György DLA, főszerkesztő 2003. VI. 15., A GAZDASÁGI MALOM BONTÁSA FOTÓ / MTI AZÚJ VÁROSSZILUETT" VÁSÁRHELYI DÁNIEL MONTÁZSA Helyreigazítás Lapunk 2003/6-os Utóiratának 4. oldalán látható fehérgyarmati görögkatolikus templom, az 5. oldalon látható budavári Várkapu terve, valamint a 22. oldalon látható pátyi Szent Imre-templom, plébánia és közösségi ház terve kapcsán nem szerepelt Balázs Mihály tervezőtársa, Somogyi Soma Katalin. A pátyi épületegyüttes terveihez mellékelt három grafikai montázsszalag nem a témához tartozó illusztráció. Az Utóirat 18. oldalán látható gödöllői Szentháromság-templom, plébánia és közösségi ház terve kapcsán nem tüntettük fel Nagy Tamás tervezőtársa, Lévai Tamás nevét. Az építészek szíves elnézését kérjük. Az Utóirat 52. oldalán James Turrell nevét hibásan írtuk. A tévedésért ezúton is elnézést kérünk. ELŐSZÓ • PREFACE ■ Évforduló A magyar építőművészet szakmai és művészeti díjai között az első az Ybl Miklós díj. A díj megszületésének és az építőművészetben betöltött szerepének megismeréséhez egy rövid visszatekintés szükséges. A MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége) 1902-es alapítása és 1936-os megszüntetése után, 1951-ben a MÉSZ korábbi nevén újjá alakult. Az 1951. október 26-28-án lezajlott Országos Kongresszus a háború utáni hatalmi struktúrák és új építészeti feladatok tükrében kívánta meghatározni a társadalmi elvárást - milyen legyen az új magyar építészet. Az intézményesített feladat azonban a korszak legkiválóbb építőművészeinek kezében nem a hatalom ízlését, inkább az egyetemes építőművészet szakmai és erkölcsi igényét volt hivatva biztosítani. 1953-ban az egyre jelentősebb feladatokat megvalósító építőművészek eredményei szükségessé tették a minősítés egyezményes formáját. 1953-ban a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa építőművészeti díjat alapított, az Ybl-díjat, amely az előterjesztést megelőző évben megépült és használatba vett építészeti alkotás tervezője, elkészült és jóváhagyott regionális, város- és községrendezési terv alkotója, továbbá az építészeti tervezés, a területrendezés, -tervezés, a műemlékvédelem, ill. az építészettörténet területén kiemelkedő jelentős elméleti vagy tudományos tevékenységet végző szerző kitüntetése. Mára a díj életműdíjjá lett. Egyedi épületek eszmei honorálását a Pro Architecture díj szolgálja. Az eltel idő alatt az első Ybl-díjasok munkáin keresztül bizonyságot nyert, hogy az építészet az alkotó ember produktuma. Nem hozza létre és nem tartja életben sem jelszó, sem ideológia. Nem szolgál ki idegen hatalmat és rejtett szándékot. Az építészeti alkotás túlmutat az építmény tárgyiasult használati értékén, de nem lesz kerete a kierőszakolt gondolatoknak és a kiüresedett intézményesítésnek sem. Köszöntjük a kitüntetett építészek személyében a magyar építőművészeket, az általuk sugalmazott formai és erkölcsi értelemben a magyar építőművészetet. Weiler Árpád A MÉSZ elnöke RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2004|1