Magyar Fórum, 2002. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
2002-03-14 / 11. szám
Megbízatás és fölajánlás Petőfinél Nagy egyéniségek életének alakulását vizsgálva könnyen megállapítható, hogy a fordulatra megérett állapotok egyrészt, másrészt a közvetlen körülmények egyként hozzájárultak - és itt az utólagos vizsgálat kétes értéke! - a sorsfordító személy kiemelkedéséhez. Ilyen történelmi helyzetet élt meg a magyar nemzet úgy az 1825 és 1848 közti időszakban. A reformkor, a Zalán futásának megjelenése egy talpra álló magyar nemzetet okít, serkent, fölkészít. Petőfi Sándor égi kiválasztott küldöttünk volt. Ehhez hozzátartozik az is, hogy ő akart is kiválni. A történelem a kiválasztott, de kiválni nem akaró, nem tudó közepeseket nem tartja számon. Csak a beteljesülteket. Petőfi Sándor kapott egy megélésre, megművelésre, megéneklésre, szeretetre kész népet, amely az első perctől befogadta a vándort a maga módján és a maga lehetőségei szerint, volt légyen az csupán egy soványka Petrovics Sándor. Ám a költővel maga a nép is másként bánik. Fölkapja, dédelgeti, keze ügyébe adogatja figyelmesen és óvatosan a szenvedést, a bánatot meg a szeretetet, a futó pusztai felhőket meg a rózsás naplementéket, szerelmeket meg a kitalálás nagyszerű örömét. Petőfi azok közé a kiválasztottak közé tartozott és oda is sorolta-számította magát nyíltan, szigorúan, akiknek sorsosztalékul a dicsőség mellé egy egész nemzet, egy földrész, végső soron az egész emberiség gondja jutott. És akik ezt vállalták. E hatalmas és gyönyörűséges Petőfi-vállalkozásba beletartozott rögvest a teljes nemzet, a nemzeti lét, az osztályok megismerése, betyárok és grófok szállásának és étkezőasztalának kipróbálása. Lehetőleg rövid idő alatt, mélyen és sürgősen. Ugyanis a kiválasztást és indítást intéző erők meglátásunk szerint mégiscsak késtek egy-két évet. Petőfi vállalta alig fölserdült fővel a katonaságot, cingáran, edzetlenül, de hát ez a rövid idő is szerepelt a küldetési passzusban: kaland, nyomorúság és korai kilátó magaslat. Sok iskolahely, vándorlás, színészkedés mind-mind a hajsza rovatában volt, hiszen találkoznia kellett az egész néppel, csárdákkal, oláh cigányokkal, éhező apostolokkal, majd a szalontai jegyzővel, a „csúcs” Vörösmartyval, a grófnékkal... És tanulni szekéren, kocsmákban, színfalak mögött ókori meg nyugati irodalmat, történelmet, sietni, sietni - és nem tudta, nem tudta, hogy ilyen kevés ideje van a Földön! Ha tudhatta volna, hogy úgy 92 év adatik meg neki, azt is kevesellte volna, és ugyanilyen lázasan sietett volna a mindenség-magyarság felé. Mert 26 vagy 92 év, egyként kevés ekkora küldetéshez. Mindenből készülnie kellett, a romantikus verses epikából meg a népköltészetből, politikából és etikából, mert a teljes erkölcsi, szellemi, nemzeti látóhatár befogadása volt az egyik előfeltétel egy forradalom vezéregyéniségéhez, magához a forradalomhoz, családhoz és szerelemhez, gyermekhez és az adott magyar irodalom csúcsaihoz. Csupán azért hangsúlyozom a fölkészülés nagy parancsát és annak teljesítését, mivel a kifejletét mindenki ismeri. Kiválasztott népek nincsenek, a sorstól kiválasztott személyek is a maguk vállalta igény szerint, erőben, fölkészültségben hatalmasokként és a feladatvállalás fehérizzásában váltak ki, váltak - emelkedtek - méltókká. A zseni fölkészülése ily rövid idő alatt a korszakos küldetésre, egyéni alkotásban és történelmi szerepben - ez az, aminek befogadására, áttekintésére alig képes az eleven élő lélek. Petőfi a zseni szintjén találkozhatott egy percig az „égi paranccsal”. A többi az ő dolga volt. És elvégezte egy szálig azt is, ami ráméretett, azt is, amit Sándorként fölajánlott. Czegő Zoltán Magyar Fórum 2002. március 14. Csurka nagygyűlései Csurka István, a MIÉP elnöke március 16- án, szombaton 17 órai kezdettel előadást tart a bajai József Attila Művelődési Központban (Árpád tér 1.). A rendezvényen bemutatkozik Hernádi Tibor, Bács-Kiskun megye 9. számú választókerületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke március 17- én, vasárnap 16 órai kezdettel előadást tart a tiszakécskei Arany János Művelődési Központban (Béke út 142.). A rendezvényen bemutatkozik: dr. Vancsura István, Bács-Kiskun megye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke nagygyűlést tart március 18-án, hétfőn 17 órai kezdettel a miskolci Vasas Művelődési Központban (Miskolc, Újgyőri Fő tér). A MIÉP Borsod-Abaúj- Zemplén megyei és miskolci szervezete által összehívott rendezvényen részt vesz Győri Béla, a MIÉP szóvivője. A helyszínen jelen lesz Borsod-Abaúj- Zemplén megye 13 MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje: 1. vk. dr. Bory Endre, 2. vk. Kottman Dezső, 3. vk. Kocsis József, 4. vk. Jászka Erika, 5. vk. dr. Kós Csaba, 6. vk. Miklós Árpád, 7. vk. dr. Tamás Gyula, 8. vk. ifj. Komjáti Miklós, 9. vk. dr. Angyalos László, 10. vk. Pocsai Ferenc, 11. vk. dr. Szabolcs István, 12. vk .dr. Szikszay Tamás, 13. vk. Mikola István. Meghívott előadóművész: Homonyik Sándor.★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke választási nagygyűlést tart Karcagon, március 19- én 17.30 órai kezdettel. Bemutatkozik Kemény István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 8. számú választókerületének MIÉP-es képviselőjelöltje. Helyszín: Karcag, Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ, Dózsa György u. 5-7. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke előadást tart a Pannon Esték keretén belül Érden március 20-án, szerdán 18 órai kezdettel. Közreműködik Szirmay József operaénekes. Az est házigazdája: Mabda Gábor, Pest megye 8. számú választókerületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. Helyszín: Érd, Városi Művelődési Központ színházterme, Alsó u. 9. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke választási nagygyűlést tart március 21-én, csütörtökön 18 órai kezdettel a dunakeszi Körösi Csoma Sándor Általános Iskolában. A MIÉP dunakeszi szervezete által összehívott rendezvényen bemutatkozik Wolf Gábor, Pest megye 3. számú választókerületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. Helyszín: Dunakeszi, Garas utca 26. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke március 22- én 17 órai kezdettel választási nagygyűlést tart Dunaújvárosban. Helyszín: színházterem, Városháza tér 1. A rendezvényen bemutatkozik dr. Győrik János, Fejér megye 3. számú választókerületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke március 23- án 17 órai kezdettel nagygyűlést tart a tatai Magyary Zoltán Művelődési Házban (Váralja út 4.). Az eseményen részt vesz Győri Béla, a MIÉP szóvivője. A rendezvény házigazdája Kovács Dávid, a Komárom-Esztergom megyei 2. számú választókerület MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke március 25- én, hétfőn 18 órai kezdettel választási nagygyűlést tart Budapest XIII. kerületében. A Láng Művelődési Központban (Budapest XIII., Rozsnyai u. 3.) tartandó rendezvényén bemutatkozik: Oláh János József, Budapest 19. számú és Dancsecs György, Budapest 20. számú választókerületének MIÉP-es országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke a Gondolatébresztő esték című rendezvénysorozat keretén belül március 26- án 18 órai kezdettel az Erzsébetligeti Színházban ismerteti a MIÉP választási programját (Budapest XVI., Hunyadvár u. 43/c.). A MIÉP XVI. kerületi szervezete által életre hívott választási nagygyűlésen részt vesz Zsinka László, a Fővárosi Önkormányzat MIÉP-frakcióvezetője, Budapest XVI. kerület országgyűlési képviselőjelöltje. ★ ★★ Csurka István, a MIÉP elnöke választási nagygyűlést tart Siófokon, március 27- én 18 órai kezdettel. A rendezvényen bemutatkozik Horváth János, Somogy megye 3. számú választókerületének MIÉP-es képviselőjelöltje. Helyszín: Dél-balatoni Kulturális Központ, Siófok, Fő tér 2. A. Z. Hihetetlenül felgyorsult az idő - de ez csak a látszat. Valójában a dolgok ugyanolyan lassan formálódnak, a történelem bizony ismétli önmagát, és emberemlékezet óta ugyanabba a folyóba lépünk, legfeljebb habjai kicsit szennyesebbek. Március 15-e a modern Magyarország születésnapja, a nemzeti öntudatra ébredés nevezetes dátuma, a Magyar Köztársaság, a demokrácia, a forradalom, a szabadság napja - csupa szentséges és agyonkoptatott szó, mely már azok szívét sem dobogtatja meg, akik a háromszínű zászlók alatt még megpróbálnak valami újat és szépet mondani az egybegyűlteknek. A nagy nemzeti mitológia, Petőfi és Kossuth, Pilvax, márciusi ifjak, Jókai, Táncsics, Landerer, Nemzeti dal, de agyunkban ott van már Széchenyi kételye, ott van a vérszomjas ifjú király, Ferenc József, ott van a hiéna, Haynau, ott van Világos és Arad és Bach és Deák és az első nagy háború és Trianon. Nem sikerült a magyar hazát megmenteni épségben sem így, sem úgy, sem Ausztriával, sem Ausztria nélkül, végső soron senkinek sem lett igaza, a szabadság vértanúinak sem, a hazaárulóknak sem, a haza harmada maradt nekünk, a haladást pedig azok tűzték ki célul, akiknek számára a haladást a Tőke, a Haszon, a verseny és a kereskedelem jelentette. A világi, állami ünnepek összetartó erejét kikezdi az idő, mert kisajátítja a politika, bár március 15-ét semmiféle kurzus nem tudta megsemmisíteni, meghamisítani, még a hitvány, hazátlan kommunistáknak és liberálisoknak sem sikerült négy és fél évtized alatt, sem a moszkovita internacionalistáknak, sem a Nyugatra küldött álellenzéki kozmopolitáknak. Meghamisítani, elhallgattatni nem sikerült, ám az amerikai globalizmus virtuális valóságában felnövekvő nemzedékek számára Harry Potter vagy a Gyűrűk ura valószínűleg hitelesebb és átélhetőbb figura, mint a magyar hazáért mindenét feláldozó forradalmárok és szabadságharcosok serege. Pátosszal teli, romantikus képek maradtak fent az emlékezetben, magyar nótába és falvédőre való idézetekkel. A szabadság éppoly ábrándnak bizonyult, mint az egyenlőség, testvériség, a sajtószabadság vagy a közteherviselés, hogy az uniót Erdéllyel már ne is említsem. Nincs annál szánalmasabb és szörnyűbb képmutatás, mint amikor mindenkori politikai vezetőink elégedett és meghatott arccal közlik a néppel, hogy nem hiába hullott a magyar vér, mert megvalósultak a márciusi forradalom céljai. Hát nem. Szinte semmi sem valósult meg belőlük, ahogyan 1956 forradalmának vértanúi is foroghatnak sírjukban, akár megjelölt az, akár jeltelen, néhány gesztuson, utcanév-változtatáson túl a lényeget illetően semmi sem történt, a hazaárulók, tömeggyilkosok és rokonaik, barátaik, üzletfeleik köszönik szépen, remekül vannak, szovjet zsold helyett már régen amerikaiban, de azért néha elpanaszolják, hogy e bűnös, fasiszta nép üldözi őket. Maradék, kirabolt, lecsupaszított haza és csekélyke haladás - bizony elcsodálkozna Kossuth is, Széchenyi is, hová tűntek ebből a hazából a nemzetépítő, áldozatkész, magyar szívű magyarok. Bizony ott maradtak azok a harctereken, a barikádokon, ott porladnak a csontjaik idegen földben, Szibériától Amerikáig. Hányan és hányszor hitték, hogy jön majd a megváltás, a segítség önzetlenül Nyugatról, Keletről, de bizony az nem jött sosem, csak adószedők jöttek, gonosz tanácsok, tankok és bankok. A szomszéd népek meg úgy utálnak minket, ahogyan a tolvajok utálják a kizsebeltet: puszta létünk is emlékezteti őket méltatlanságukra és szánalmas kicsinységükre. „Hol van itt magyar felirat?” - kérdezné Széchenyi keserűen Budapest utcáin. „Hol van itt magyar áru?” - kérdezné Kossuth zavartan a nagy üzletközpontokban. „Hol van itt magyar?” - kérdezné Petőfi, nézegetvén a maradék könyvesboltok és irodalmi folyóiratok kínálatát. De azért ne búslakodjunk, hiszen húsvét előtt vagyunk, s március 15-e a magyar feltámadás bizonyosságát hordozza, Kossuth népéből nem lesz még egyszer Kádár népe, de Horn, Kuncze, Kovács, Medgyessy népe sem, a piros-fehér-zöldből sosem lesz vörös, de sárga vagy kék sem - legfeljebb fekete, ha a magyar nép többsége a kollektív öngyilkosság mellett döntene, haza és haladás helyett. De erre gondolni sem szabad, mert áldott tavasz van, keresztény és magyar feltámadás. Szentmihályi Szabó Péter Haza és haladás