Magyar Fórum, 2002. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 1. szám

2002. január 3. Magyar Fórum Demszky betiltotta a Nemzeti Dal Ünnepét Demszky Gábor fővárosvezér saját maga által is elismerten jogszerűtlenül betiltot­ta a december 26-ára tervezett kulturális seregszemlét. A Nemzeti Dal Ünnepe el­nevezésű, Fehér karácsony alcímű rendezvényen a nemzeti rockegyüttesek mellett fellépett volna Ökrös Csaba, ifj. Cseri Sándor nemzetközi hírű népzenész, Hegedűs Zsuzsanna énekművész, Nagy Balázs, az Ifjú Muzsikás Együttes, a Budakalászi tánckör, Schuster Lóránt és Nagy Feró is. A karácsonyi köszöntőt ifj. Hegedűs Ló­ránt református lelkész mondta volna. A főpolgármester Hatala József rendőr vezér­őrnagyra és a Nemzetbiztonsági Hivatal információira hivatkozva úgy ítélte meg, hogy nem egyszerű koncertről, hanem nemzetközi szkinhedtalálkozóról lett volna szó. A Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottságának szociálliberális többsége enge­delmeskedett Demszkynek, a MIÉP és a Fidesz képviselői nem értettek egyet a döntéssel. A MIÉP képvise­letében Bánovics Tamás vá­rosatya leszögezte: 11 évvel a rendszerváltozás után a főpolgármester politikai okból cenzúráz. Bánovics Grespik Lászlóhoz, a Fővá­rosi Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez fordult jogor­voslatért. A hivatalvezető megállapította: jogsértő Demszky Gábor és a kultu­rális bizottság rendezvény­betiltó határozata. A tavalyi év utolsó Fővárosi Közgyűlésén, december 20- án, 8 óra után pár perccel Demszky Gábor a következő­ket mondta: „Betiltottam ma reggel egy budapesti eseményt. Nem sok ilyenre került sor eddig. A szkinhedek - irredenta felhan­gokkal már a meghívóban - sze­retnének gyülekezni a Petőfi Csarnokban karácsonykor. Én ezt nem szeretném. Ma utasítot­tam a Petőfi Csarnok igazgató­ját, hogy a rendezvényt mondja le. Ezt a sajtóval is közöljük. ” Zsinka László MIÉP-es frak­cióvezető közbeszólt: „Milyen rendezvény ez?”„Ez egy decem­ber 26-ai szkinhedtalálkozó, szkinhedzenekarok találkozója a Petőfi Csarnokban” - folytatta Demszky. Hozzáfűzte: „Kérem továbbá a kulturális bi­zottságot, amely ma össze fog ülni, hogy tűzze napirendre ezt a kérdést, és ebben az ügyben a maga eszközeivel vizsgálja ki, mi is történt itt. ” (...) „Hatala tábornok telefonált nekem, a ma­gyar kormányzat nem nézi jó szemmel, hogy nemzetközi szkinhedtalálkozó lesz Budapes­ten. Csakhogy a kormányoldalt is megnyugtas­sam. ” A közgyűlés folytatódott, majd 9 óra után Zsinka László megkérdezte Demszky Gá­bort, milyen paragrafus és információk alapján tiltott be valamilyen rendezvényt. Demszky erre így válaszolt: „A bizottság majd most foglalkozik vele 11 órakor. ” Zsinka tovább érdeklődött, van-e joga betiltani egy rendezvényt. Közbeszólás hallatszott a MIÉP-frakció soraiból. A Nietsch-kiállítás után­ Demszky így reagált: „A bizottság ha­tározatot fog hozni. ” Zsinka ismét előhozta, ezek szerint nem ő tiltotta be. Demszky ad­­­digi magvas stílusában: „A bizottság határo­zatot fog hozni.” Zsinka mindezek alapján­­arra következtetett, hogy a rendezvény még­­nincs betiltva.­­ Még aznap délelőtt, a közgyűlés ülése alatt megkezdődött a kulturális bizottság ülése. A testületet szóban hívták össze, írá­sos előterjesztés, illetve határozati javaslat­­nem volt. A szociálliberális többség elfo­gadta a főpolgármesteri tájékoztatást, jóvá­­­hagyta intézkedéseit, vagyis a Nemzeti Dal­­Ünnepe betiltását. A fővárosi MIÉP-frakció álláspontja sze­rint a rendszerváltást követő 11. évben po­litikai okból cenzúráztak egy kulturális rendezvényt. A főpolgármester semmine­mű alkotmányos, törvényi vagy egyéb jog­szabályi felhatalmazással nem rendelke­zik, hogy bármely fővárosi intézmény igaz­gatóját közvetlenül utasíthassa. A kulturá­lis bizottság ülése, az ott meghozott hatá­rozatok pedig törvénysértők, szervezeti és működési szabályzat és ügyrendellenesek voltak. Érdekes epizód kapcsolódik a kulturális bizottság üléséhez. Amikor Zsinka László több tanú előtt kérte a főpolgármestert, hogy látogasson el ő is a rendezvényre, nem árt, ha hallgat egy kis nemzeti rockot, s egy­ben meggyőződhet az esemény valódi tar­talmáról. Demszky Gábor vicsorogva oda­mondta: „Be lesztek tiltva!” Ezután Dem­szky sajtótájékoztatót tartott, ahol elismer­te jogszerűtlen cselekedetét, és közölte: an­nak tudatában vállalta a lépést, hogy a szer­vezők feltehetően kártérítési pert indíta­nak a főváros ellen. Schuster Lóránt, a kulturális bizottság MIÉP-es tagja összefoglalója szerint a ren­dezvény szervezői már hónapokkal ezelőtt megkötötték a szerződést, amelyben vállal­ták a rend biztosítását, s írásban leszögez­ték azt is: a műsor minden szempontból megfelel majd a törvényes feltételeknek. A főpolgármester azért időzítette mostanra akcióját, mert ilyenkor már nehéz új hely­színt találni. Mint közölte, Demszky Hata­la József vezérőrnagy, az ORFK közbizton­sági főigazgatója tájékoztatására és a Nem­zetbiztonsági Hivatalra hivatkozott, de nem mutatott fel konkrét bizonyítékokat. Schuster jelezte, hogy beszéltek a vezérőr­naggyal, aki elmondta, nem kérte Demszky Gábort semmire, csupán tájékoztatást adott. A Nemzetbiztonsági Hivatalt is meg­keresték, de semmiféle, információt nem kaptak azzal kapcsolatban, van-e nemzet­­biztonsági vetülete az eseménynek. Szó sincs nemzetközi szkinhedtalálkozóról, a­­Folytatás az 5. oldalon) 2001 DECEMBER 26-ÁN A NEMZETI DAL ÜNNEPE ----------rFefifrt karácsony-----------­PETŐFI CSARNOK 27 . ÉN 04 ÓRÁIG Az elmaradt koncert plakátja 3 Nemzeti rock a Pannon Rádióban Demszky Gábor törvénytelenül és jog­szerűtlenül betiltotta a december 26- ára tervezett karácsonyi koncertet. A Pannon Rádióban csendültek fel azok a dalok, amelyeket az együttesek a hangversenyen játszhattak volna. De­monstrálva, hogy az emberi rosszin­dulat, a politikai mellébeszélések és a vak gyűlölet ellen is van gyógyszer ak­kor, ha összefog a zenész, az előadómű­vész és a hallgatóság. Az adásban meg­szólaló énekek, azok szövegei egyér­telműen rácáfoltak arra, hogy fasiszta elemek rendbontással egybekötött nemzetközi találkozója lett volna ka­rácsony másnapja a fővárosi Petőfi Csarnokban. Azt már megszokhattuk, hogy a vá­lasztások közeledtével a hatalomból kicsúszó szociálliberális oldal minden eszközt bevet, hogy ellenfelét gyengít­se, rossz színben tüntesse fel, és hat­hatós médiatámogatással összpontosí­tott támadást indítson minden ellen, ami magyar. Demszky szkinhedekről vonyított, mikor elborult arccal egy kulturális rendezvény betiltását jelen­tette be, csakhogy a történet valójában teljesen másról szól. A Pannon Rádió már korábban is játszotta a nemzeti rockzenekarok elnevezésű csapatok szerzeményeit. Tette ezt azért, mert a magyar zene rádiójaként mindenféle stílust és műfajt igyekszik bemutatni hallgatóinak, rájuk bízva a szabad vá­lasztás lehetőségét. Egyáltalán nem meglepő módon, öregnek és fiatalnak egyaránt tetszettek ezek a szerzemé­nyek, hiszen a dalokból Erdély, Felvi­dék és Délvidék jajszava csengett ki rockos dübörgéssel. Visszaköszöntek a hun-magyar rokonság kérdései, a honfoglalás kori történések, nagy ki­rályaink, magyar hőseink cselekede­tei. A regék, a mondák újszerű feldol­gozásával is találkozhatott a nagyér­demű. A koncert szervezői a Pannon Rádió élő adásaiban a betiltást megelőzően már több alkalommal jelezték, hogy ők nem szkinhedek, hanem hazafias érzelmű magyar emberek. De mi az, hogy szkinhed? Demszky állandóan róluk beszél, az a Demszky, aki annak idején talán még a farmernadrágot is magára vette, amikor többen tiltakoz­tak ellene. Most, az új évezredben, is­mételten meg lehet bélyegezni valakit külleme, megjelenése alapján, akár rendőrökkel megverettetni, mert az nem tetszik a fővárosi hatalomnak? Másról is szó van. A szociálliberálisok számára tüske, ha nem bugyuta hét­köznapi történéseket mesélnek a szi­várványszínű színpadokról, hanem nemzetünk egységének fontosságát, és a múlt tiszteletének fontosságát hir­detik. Főbenjáró vétek - vélik ezek a körök -, ha valaki megvallja magyar­ságát, visszataszító számukra, ha több ezer ember térden állva, pislákoló ön­gyújtók fényénél az erdélyi temetők­ről énekel. Eltaposni mindent, ami nem egyezik az internacionalista szel­lemmel, csírájában elfojtani azokat a próbálkozásokat, amelyek segítségé­vel talán minden épületen, és minden szívben ott lehetne a piros-fehér-zöld zászló. Csúsztatáshegyek mindenütt. A té­mára gyorsan rábukó, egyértelműen egy irányba elkötelezett újságok az Egészséges Fejbőr zenekar egyik dal­szövegét idézték, amely állítólag a ci­gányokkal foglalkozik. Csakhogy eb­ben a régi szerzeményben a zenekar énekese a zsiványokat, s nem az emlí­tett kisebbséget ostorozta dalában. Ki­csit furcsa, hogy csak ezt a nótát emle­getik fel a baloldalon, kiemelve a töb­bi közül. Honnan szerezték ezeket a szövegeket? - tehetjük fel a kérdést. A lemezborítókon nem olvasható, s ha pedig valaki az internetre hivatkozik, a koncertnek egy hivatalos, informá­ciós oldala volt, a www.magicsek­.hu. Ott sem található. Nézzünk egy másik Fejbőr-nótát, amiről nem szól a fáma, pedig ez és a hozzá hasonlóak alkották volna a ze­nekar koncertprogramját. „Ő gyönyö­rű csodaszarvas, jelenj újra meg ne­künk, segíts új ösvényt keresnünk, mert különben elveszünk.” Szélsőségesnek nevezni úgy előre egy rendezvényt, hogy a szervezők, s a résztvevők egyértelműen más progra­mot hirdetnek, erkölcsi és politikai szempontból is elfogadhatatatlan. Hozzá egy tiltás jogszerűtlenül. Mi járhatott annak az embernek a fejében, aki ezt akár magától, akár külső sugal­latra végigvitte? A megfelelésvágy, a hű szolga szerepének vállalása, vagy a hatalmat kapott ember megrészegülé­­se? Nem tudni. Talán arra gondolt, hogy mégsem rasszista rendezvény az, amelyet ilyen szeretettel hirdetnek meg, és így a rend őreit koncert köz­ben nem lehet a hallgatóság közé vezé­nyelni? Ezt sem lehet tudni. Megfosz­tottak viszont sok embert attól, hogy érezze közösségét és azt a belső lelki borzongást, amely még - és hál’ Isten­nek már­­ nagyon-nagyon sokakban ott szunnyad, és lángra kap, ha azt hallja: szabadság, rend és haza. (gki) A betiltott koncert művészei a Pannon Rádió stúdiójában

Next