Magyar Fórum, 2010. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

2010-05-27 / 21. szám

2010. május 27. K­irepültek a fecskefiókák, odahagyták a fészket. Csapatok lepték meg az ég alját. Mint a nyílvessző, úgy repülnek az ég felé, bámulni való a röptük, bámulatos mutatvá­nyokra képesek a kis fecskenövendékek. Fel az égnek, majd zuhanórepülés, ismét emelke­dés. Hirtelen akkora balkanyart vesznek, hogy szinte porzik a levegő. Milyen navigá­ciós rendszert építettek a fecskékbe? Semmi­lyen Isten teremtette a fecskéket is, innen a képességük. Nincs az a repülőgép, amelyik képes lenne utánozni a fiókákat. Pedig a repülőgépekbe is sok tudást raktak bele a konstruktőrök. De a fecske utolérhetetlen. És közben eszik a bogarakat, szúnyogokat, meg mindent, amire szükségük van. Azt írja a tudomány, hogy a fecske és a kati­cabogár a legtökéletesebb biológiai védő­eszköz a növények számára. Dehogy bioló­giai védőeszköz, csak hát ezt szeretik enni a fecskék, mert roppant falánk kis állatkák. Ki­repültek 2010-ben is a fecskefiókák. Tegnap még az anyjuk hordta csőrében a fészekre a táplálékot, ők meg csak tátották kis csőrüket. Na tessék, s egy nappal később már bucskáz­­nak a levegőben önfeledten a picinyke ma­darak. Majd a sürgönydrótra ülnek, és akkora pofát nyitnak, hogy hangos tőlük a vidék. Pedig van most más hangosság is a kertben. A rengeteg eső nagyra növelte a füvet. Zúg, zakatol a fűnyírógép, rendre hull a kaszálók. A fűnyíró ember mögött csapatban rigók ug­rálnak. Csoda. Nem félnek sem a géptől, sem az embertől, gondosan szedik össze a fű alól az ezernyi bogarat. És mindenütt, de minde­nütt ott vannak a szemtelen verebek. Sok a veréb. Azt írják tudós újságok, Párizsban már nincs egyetlen veréb sem. Kipusztultak. De kár, nagyon nagy kár. Mostanában Európában kipusztították a gyomnövényeket is. A németek most Ma­gyarországra járnak labodát nézni. Ez is nagy baj. Ha nincs német földön laboda, nem is értik Jeszenyin versét: „Kóró lett a fényes laboda, zizegő szép zabkéve hajadról nem álmodom már többé soha. ” Kirepültek a fecskefiókák, és óriási hang­versenyeket tartanak szerte a Duna-Tisza tá­jékán. Szent Ferenc velük énekel, miközben megsimogat egy-egy verebet, rigót, fecskét. Majd égi locsolókannájával megöntözi a la­bodát is. Nőjetek, viruljatok, s ti madarak meg ricsajozzatok, énekeljetek. Jó hír ez ezen a má­jusi esős napon. A fecskefiókák útjukra indultak. Gy.B. Jó hír HIRDESSEN a MAGYAR FÓRUMBAN! Részletes tájékoztatás a kiadóhivatalban. Cím: Budapest IX., Ráday u. 32.1. em. 3. Telefon: 218-0783 5 Magyar FóruíM A Fidesz stratégiai jelentőséget tulajdonít az ország egyik súlyos társadalmi krízisének, a romaügy­nek. Milyen nemzetpolitikát és cigány­politikát várnak önök, roma értelmisé­giek az új kormánytól? - kérdeztem Raduly József zeneművészt, a Mű­­vészeti-Oktatási-Kulturális Köz­életi Alapítvány elnökét. - Hálát adok a Jóistennek, hogy megszűnt a szocialista-liberális kor­mány és vele együtt annak hazug, erkölcstelen, embertelen, félreveze­tő, kizsákmányoló, becsapó politi­kája, és a cigányság aspektusából nézve, az örökös bűnbakképzési mechanizmusa. A Fidesz-KDNP kétharmados többsége reménnyel tölt el bennünket, bízunk benne, hogy hazánk népe újra emberhez méltó életet tud élni. Mi nem csodát várunk, csupán azt, hogy adják meg mindenki számára a lehetőséget, hogy tudásának kamatoztatásából élhessen. Bízom benne, hogy az új polgári kormány megteremti a lét­­biztonságot, jogbiztonságot és köz­­biztonságot, hiszen az elmúlt nyolc évben az állam elhagyta őrhelyét, s most megvan az esély a visszatérés­re, s így őrködhet a köztársaság, s benne minden magyar állampolgár felett. A nemzet érdekében oly’ fon­tos ügyek törvényben történő meg­fogalmazása, illetve elfogadtatása elé senki sem gördíthet akadályt a kétharmados többség meglétével. Ilyen nemzeti ügynek tartom a ki­sebb létszámú parlamentet. Húsz éve mulasztásos alkotmánysértést követ el az Országgyűlés a Magyar­­országon élő kisebbségek vonatko­zásában. Az 1993-as kisebbségi tör­vény kimondja, hogy biztosítani kell a hazánkban élő kisebbségek országgyűlési képviseletét. Eleddig ez nem történt meg. Erre most lehe­tőség nyílik. Fontosnak tartom azt, hogy az 1949-es alaptörvényt már ne módosítgassuk, toldozzuk-foltoz­­zuk, hanem egy új alkotmányt hoz­zunk létre. Tudjuk jól - jómagam joghallgató is voltam - ez az 1949-es alapnorma az 1936-os szovjet alkot­mányra épült. A mostani alkot­mány nem egy olyan norma, amihez az idők végezetéig ragaszkodni kell, s a megváltozott politikai élethely­zet egy új alaptörvényért kiált. Egy olyan alkotmányért, amely a Ma­gyar Köztársaság nemzetbiztonsá­gát, az állampolgárok jogbiztonsá­gát, közbiztonságát, az egyenjogú és egyenrangú emberi élet biztonságát képes szavatolni. Bátran ki kell mon­dani: a magyar nemzet határa nem azonos az ország határával. Remé­lem, hogy az új kormány - s a kettős állampolgárság bevezetése is erre biztosíték - nem fogja magára hagy­ni az ország határán túl élő magya­rokat. Az új alkotmánynak ezt az igényt is ki kell elégíteni. - Ez tehát a nemzetpolitikai rész. Térjünk rá a cigánypolitikára. - Egy szomorú adattal kezdeném. Egy felmérés szerint a cigányok át­lagéletkora 14 évvel alacsonyabb a magyarokénál. A fejlett, EU-s or­szágok állampolgárai pedig átlag 8- 10 évvel élnek tovább, mint a ma­gyarországiak. Ha ezt nézem, akkor egy Magyarországon élő cigányem­ber 20-24 évvel él kevesebbet, mint egy francia polgár. Ezen a helyzeten kéne változtatni pozitív irányban. Tudni kell: a cigányság körében igen nagy százalékában a Kádár­nosztalgia élt az MSZP vezetése kapcsán. Azt hitték, hogy még min­dig a Kádár-korszakban vannak. Legyünk őszinték: ez a szellemileg, gazdaságilag és szociálisan alacsony szinten élő cigányság a Kádár-érá­ban 98%-os foglalkoztatásban volt. Megvolt a cigányoknak a minden­napi kenyerük, bár „vatta” munka­erők voltak, bizonyos létbiztonság­ban éltek. Végül a cigányok - az MSZP-SZDSZ-kormányok idején - rájöttek arra, hogy őket becsapták, magukra hagyták és megalázták őket. Saját bőrükön tapasztalták meg az eddigi kormánypártok hazug vi­selkedését. Azt látom, hogy most a „felébredés időszakát” élik a cigá­nyok. Hozzávetőlegesen ötszáztíz cigánytelep van Magyarországon, amely feudalisztikus és középkori állapotok közt tartja a cigányságot egy modern európai időszakban. Ez hihetetlen, elképzelhetetlen, s nem folytatható tovább. Az is fontos, hogy a cigány értelmiségnek egyre nagyobb legyen a vezető szerepe. Ezt nem jogszabályokban kell meg­határozni, hanem a cigány értelmi­ségnek kell aktivizálódni. A cigány értelmiségnek felkészültnek kell lennie és fontos, hogy kellő alázat legyen benne a népe iránt, mert fej­lődés ész, értelem és iránymutatás nélkül elképzelhetetlen. Lássunk néhány lesújtó adatot. A cigányok 85-95%-a munkanélküli. A vidéki romák - melyek az ország cigány­ságának 80%-át teszik ki - 72%-a halmozottan hátrányos azon a tele­pülésen, ahol nincs munkalehető­ség, nincs infrastruktúra. A vidéki falusi életet az egyszerű „gádzsó­nak” is nagyon nehéz megélnie, hát még a nincstelen, sok gyereket el­tartó, nincstelen cigánynak. Egy ci­gány családfőre jutó „eltartottak” száma három és félszer több, mint egy többségi társadalomhoz tartozó családfő esetében. Tehát a vidéken élő cigányok olyan helyzetben él­nek, melyen saját erőből nem tud­nak változtatni. A társadalomnak kell a megfelelő segítséget megadni. A cigány még a falu előnyét sem tudja a maga javára fordítani. Nem ismeri a mezőgazdasági techniká­kat, s nem ért az állattenyésztéshez. Nem tudnak kis- és középvállalko­zókká válni, mert a vállalkozáshoz szükséges anyagi hátteret nem tud­ják biztosítani, s a banki hitelhez szükséges „háttérgarancia” krité­riumainak nem tudnak megfelelni. Az új kormánytól azt várjuk el, hogy legyen egy más és új vidékfejlesztési politika, és szélesítsék ki a közhasz­nú foglalkoztatások intervallumát. Teremtsenek új munkahelyeket, meg kell oldani a képzéseket, átkép­zéseket. A szociális kártya léte pedig „fegyver” az uzsorások és az önpusz­títás ellen. A háztáji gazdaságot is ki kell terjeszteni. Egy kis földet kéne adni a cigányoknak, meg kell őket tanítani a növénytermesztésre, ál­lattenyésztésre, hogy élethelyzetü­kön pozitív irányban tudjanak vál­toztatni. - Említette a cigány értelmiség szere­pét. Van arról adata, hogy hányan is vannak? - Hazánk cigányságának 0,7 szá­zaléka végzett egyetemet, főiskolát, míg az értelmiségiek száma mint­egy két százalékra tehető. Igen ala­csony és elgondolkodtató ez a szám­­ a 800 ezer főt számláló cigányság körében mindenképp. - Mit jelent az értelmiségi? - Megítélésem szerint nemcsak az egyetemet, főiskolát végzett em­bert, hanem azt célozza meg a foga­lom, aki ír, olvas, értelmez, s ezek hatására dönt és cselekszik. Kiáll meggyőződése mellett, majd ez ma­nifesztálódik abban, hogy egy ki­sebb vagy nagyobb csoport élére áll. Vagyis értelmiségi az, aki szembe mer nézni azzal, hogy mi folyik kö­rülötte, s megérti azt, ami körülötte történik, s mindemellett erkölcsi, morális bátorsággal is megáldott. Azonfelül pedig a cigány értelmi­ségnek globálisan kell gondolkod­nia, és lokálisan kell tevékenyked­nie, s közben nem szakadhat el gyö­kereitől. Tudniillik mindnyájunk -cigányok és nem cigányok- hasz­na az lenne, ha a cigány értelmiség, még ha csak négy-öt évre is, de ott maradhatna abban a közegben, ahon­nan eljutott az egyetemre, főisko­lára­­ vagy netán az OCÖ elnöksé­gébe, így követendő példával tudna szolgálni ma még mögötte álló vagy felnövekvő fiatal cigány testvérei számára. - Milyen területen is kéne a cigány­politikán belül elindítani a munkát? - Négy fontos elemről kell beszél­ni. Kihangsúlyozom: nincs sorren­di hierarchia, hanem mind a négy elemet érintőleg egyszerre és hatá­rozottan kell előre lépni. Vegyük sorra ezeket az elemeket. Az első az oktatás. Már gróf Széchenyi István is kimondta: kiművelt emberfőkre van szüksége a hazának. A cigány­ság körében is kiművelt emberfők kerestetnek és szükséges a konver­tálható tudás megszerzése. Meg kell találni azt a módszert, ami minél magasabb szintű és minél szélesebb körű oktatást biztosít a cigányság­nak. A második a foglalkoztatás kér­dése. A cigány munkavállalók 87 %­­a segéd-, illetve betanított munkás, a munkanélküliséget pedig már em­lítettem. Ezen a helyzeten is változ­tatni kell. A szocialista-liberális kormány eddig a cigányságot egy bűnbakképzési mechanizmus ala­nyának tartotta. Volt egy nép, akire ujjal mutogathatott: ők veszik el a dolgos emberek elől a kenyeret. Sze­retném, ha a cigányságról alkotott sötét kép kifehéredne. A cigány em­ber alkotó, cselekvő. De! A lehető­séget ehhez a mindenkori kor­mánynak kell megadni, ezután a felelősség - hogy ki hogyan él ezzel a kapott lehetősséggel - a cigány ember és a cigány szerve­zetek kezében van. A cigány ember meg szeretné mutatni szűkebb és tágabb környezetének, hogy kép­zett, ért valamihez, s adófizető ál­lampolgárként hasznos tagja tud lenni a társadalomnak. A harmadik a szociális és az egészségügyi kérdés. Tehát emberhez méltó életkörülmé­nyeket kell biztosítani a cigányok­nak. A negyedik a lakhatás kérdése. Ezen a téren fontosnak tartom a szo­ciális bérlakások kérdését. Ezt a négy elemet szinte dicsőségszalag­ként fogja át a kultúra és a hagyo­mány. A kultúra a nemzetnek, a tár­sadalomnak, a személynek minden időben emberi méltóságot és karak­tert ad. A kultúra olyan tudatfor­máló erő, amit nem lehet örökölni, azzal együtt kell élni és mindenna­pokban meg kell élni. Sikeres Ma­gyarország pedig nem képzelhető el a közel egymillió sikeres cigányság nélkül. Orbán Viktor elnök úr sze­mélye és eddigi munkássága a ga­rancia arra, hogy hazánkban a ci­gányság olyan sikeres lehessen, mint a többségi társadalom tagjai.­­Konkrét jövendő miniszterelnöki ígéret van arra két éve, hogy biztosítani fogják a cigányság kulturális autonó­miáját. A művészi, kulturális életük szervezését, az ehhez való segítség meg­adását, a szükséges közösségi terek biz­tosítását. Jól tudom, hogy ennek terve­zetét ön dolgozta ki? - így van, én dolgoztam ki ezt a teóriát, melynek címe: A magyaror­szági cigányság kulturális autonó­miájának és intézményrendszeré­nek koncepciója. Munkám a kultú­rára és a hagyományra épült. A lé­nyeg: a cigányságon belül jöjjön lét­re egy cigány kultúrpalota. Az is fontos: ne „vízfejű” intézményeket hozzunk létre, hanem a kultúrával befolyásoljuk a cigány ember élet­minőségét, gondolkodását, közös­ségben való cselekedetét, értékének megmentését. Létesüljön egy ci­gány színház, egy 150 tagú cigány együttes. Legyen nemzeti érzelmű cigányzenekar és cigány népi együt­tes. A roma képzőművészek számá­ra létesüljön egy állandó kiállítóte­rem. Fontosnak tartom egy cigány­múzeum, archívum és könyvtár lét­rehozását is. Szintén nélkülözhetet­len egy olyan országos cigány infor­mációs és módszertani központ, ahol képzéseket, továbbképzéseket dolgoznak ki.­­Beszéljünk a cigánypasztorációról. Már csak azért is, mert a szélsőliberális körök arrogáns támadást intéztek a római katolikus egyház ellen. Ezek azok a körök, akik szóban kiállnak a cigányok mellett, ám arról nem beszél­nek, hogy a papok - megemlíthetjük Dúl Géza atyát is - milyen sokat tettek a hazai cigányság érdekében. - Azt látom, hogy ami igazán mű­ködik mentálisan - én nagyon sok helyen jártam már ebben a világban -, az a cigányok esetében még min­dig a vallás. A történelmi egyházak pedig nagyon sokat tesznek a cigá­nyok tanítása érdekében is. A ci­gányság vallásos nép, kb. 70%-ban római katolikusok. A görög­katoli­kusok aránya kb. 10%-ra, a reformá­tusoké 15%-ra tehető. A többiek az ún. szabad vallások, szekták bűvkö­rében élnek. Ezek a divatos, tévében is reklámozott gyülekezetek cigány embereket is elcsábítottak. Az már más kérdés, hogy a cigányok járnak­­e rendszeresen templomba. Az egy­házzal való együttműködésnek egyik szép példája a szabolcsi Hodászon álló katolikus templom, amit cigá­nyok építettek, így mi nem csak a civil szervezeteknek, de az egyházak­nak is meg szeretnénk köszönni azt, hogy emberhez méltó körülménye­ket akarnak teremteni a cigányok számára. Medveczky Attila Új cigánypolitika fele

Next