Magyar Fórum, 2015. július-december (27. évfolyam, 27-53. szám)
2015-09-10 / 37. szám
2015. szeptember 10. . Felvidéken, Csehországban és Ausztriában az aszály sok helyen teljesen tönkretette a termést. Hasonló a helyzet Magyarországon is? - Az aszály hazánkat is sújtja, de azt tapasztaljuk, hogy tájegységeink között jelentősek a különbségek. Például Dél-Békésben januártól augusztus elejéig mindössze 250 mm csapadék hullott, ez a félsivatagi klímára jellemző. Ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon és az ország más helyein elfogadható mennyiségben és eloszlásban hullott csapadék. Az elfogadható jelzőt 2015- re mondom, s nem egy átlagos évhez viszonyítva. Hiszen mindenhol komoly a terméskiesés, de van, ahol egészen tragikus. A kukorica és a napraforgó esetében viszonylag jó indulást láttunk, májusban elegendő volt a csapadék, ám a nyári talaj- és légköri aszály elképesztő károkat okozott. A napraforgóból 170 ezer tonnával kevesebb termést várunk a tavalyihoz képest, és a termésátlag is a két tonna/hektárhoz lesz közelebb, mint a háromhoz. Számításaink szerint a tavalyi 9,3 millió tonnás terméshez képest kukoricából idén a 6,5 milliót valószínűleg nem érjük el. Ez azt jelenti, hogy magasabb lesz a kukorica ára? - A kukorica ára a gabonatőzsdéken dől el. A zöldség-gyümölcs esetében is kiesést okozott az aszály. Tavaly az almatermelésünk közel 900 ezer tonna volt, becslésünk szerint idén csak 500 ezer tonnányi termés várható. Valószínűleg a termés jelentős része léalma lesz, és csak 150 ezer tonna étkezési alma kerül a raktárakba. A gyümölcsöknél sajnos minőségi probléma is kialakulhat. Hiába van meg darabszámban a gyümölcs a fákon, ha az aszály miatt nem tudott kitelni, tehát nem lesz meg az a méret és színeződés, ami a minőség garanciája. Az idei helyzet annyira extrém, hogy még az öntözött területeken is problémákról beszélhetünk, hiszen itt sem lehet teljes egészében kompenzálni a 40 fokos hőséget. Az öntözés azonban megadja a termésbiztonságot. Az öntözött területek nagyságát érdemben kell növelni, amire a Vidékfejlesztési Program ad lehetőséget. Tudni kell, hogy Magyarországnak alapvető érdeke az öntözött területek nagyságának növelése, viszont az Európai Bizottság és hazánk között nagy vita alakult ki az öntözésfejlesztés kapcsán. Végül is a Bizottság elfogadta a magyar álláspontot. Ahhoz, hogy a többi tagállamhoz viszonyítva versenyképesebben tudjunk termelni, elengedhetetlenül szükséges, hogy az ottani öntözési arányokat elérjük. Az Európai Unióban az öntözött területek aránya jóval magasabb a magyarországinál, azokban a tagállamokban, ahol az öntözésnek kiemelkedő gazdasági szerepe van - elsősorban a dél-európai államok - gyakorlatilag már nem növelhető tovább az öntözött területek nagysága, hiszen mindenütt öntöznek, ahol megéri. Ezeknek a tagállamoknak nem érdekük az öntözésfejlesztés. Napjainkban Magyarországon mintegy 100 ezer hektárt öntöznek, ellentétben a korábban kialakított 200 ezer hektárt is meghaladó, kiépített öntözési lehetőségekkel. Tavalyi felmérésünk azt mutatja, hogy a gazdák közel 500 ezer hektárnyi területen is öntöznének. Várjuk a vízkormányzási kérdések rendeződését, mert ez a mezőgazdasági vízfelhasználás biztosításának alapfeltétele. Elkészült már a Nemzeti Öntözésfejlesztési Stratégia, ami hosszú távon orvosolja az említett problémákat? A kormány néhány évvel ezelőtt döntött a vízgazdálkodási, aszály- és öntözési kérdéseket tartalmazó stratégia megalkotásáról, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium kezdett el kidolgozni, majd ez később a vízügyi kérdéskör áthelyezésével a Belügyminisztériumhoz került. A Nemzeti Vízstratégiát követően az EU jóváhagyta a Kvassay Jenő Terv elkészítését, melynek fő célja a vízgazdálkodás fejlesztési irányainak, valamint céljainak meghatározása. A Kvassay Jenő Terv jelenleg társadalmasítás alatt áll, a tervről alkotott véleményeket, észrevételeket 2015. szeptember 15-ig lehet megküldeni az Országos Vízügyi Főigazgatóság részére. Mit tegyenek azok a gazdák, akik az aszály miatt nem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt szállításaikat? - A vis maior helyzettel kapcsolatban az Országgyűlés több alkalommal is módosította a jogszabályokat. A kamara részéről - közvetítő szerepben - mi is mindent megtettünk annak érdekében, hogy lehessen a gazdálkodóknak a vis maior helyzetre hivatkozni. A kérdés, hogy adásvételi, vagy termeltetési szerződést kötöttek-e a gazdák. Amennyiben termeltetési szerződést kötnek, arra vállal az illető garanciát, hogy az adott helyrajzi számmal megjelölt területen egy cég részére bizonyos növényt termel. S amennyi növényt termel, azzal gazdálkodhat. Az adásvételi szerződés annyiban más, hogy a gazda olyat ad el, ami ténylegesen nincs a tulajdonában, s ebben az esetben a vis maior helyzet nehezebben értelmezhető. Amennyiben jogi probléma áll fenn, a felek próbáljanak megegyezni, s ha ez nem sikerül, akkor bizalommal forduljanak kamaránk jogsegélyszolgálatához, amely ingyenesen áll a tagok rendelkezésére. Reményeink szerint megnyílik a kárenyhítési rendszer, ezért már felkészültünk arra, hogy a megyékben felmérjük az aszálykárokat. Kérjük a kormányzati szerveket, hogy nevezzék meg az aszálykár sújtotta övezeteket. Ezután a gazdálkodók a kárenyhítési rendszerből jogosultak forráshoz jutni. Térjünk rá egy másik stratégiára. Augusztus közepén az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást kötött. Mi ennek a jelentősége? Az elmúlt években nagyon jó viszonyt sikerült kialakítanunk a minisztériummal, mely sok szakmai kérdésben kikéri véleményünket. A kamara azokat a feladatokat vállalta el írásban is, amit már korábban is elvégzett a tárcával való együttműködése során. A már meglévő kapcsolatot keretrendszerbe foglaltuk, ami tartalmazza a felek feladatait, kötelességeit, az adatátadás menetét, s azt is, hogy mi a határidő egy adott tevékenység elvégzéséhez. Győrffy Balázs: Öntözni pedig kell Az Európai Bizottságnak maga felé hajlik a keze A nyári katasztrofális szárazság miatt kevesebb lesz a kukoricánk, a napraforgónk és az almánk. Gazdáink legalább 500 ezer hektárnyi területen öntöznének, de az Európai Bizottság ebbe is beleköt. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter aláírja a stratégiai partnerségi és együttműködési megállapodást Magyar FortrM BORÁSZAT Külföldi borok - Magyar szüret: Kiváló minőségű bor kerülhet ősszel a pincékbe (Folytatás a 6. oldalról) A termékpályán a harmadik fontos szereplő a kereskedő. Az alsó árszegmens esetében a borászatok a bort nagy tételben közvetlenül a kiskereskedőkhöz szállítják. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának mint szakmaközi szervezetnek terveznie és támogatnia kell a szereplők közti együttműködést. Létre kell hoznia olyan megállapodásokat, amelyek biztosítják a tisztességes belső jövedelemmegosztást, ami az ismétlődő termelési folyamat fenntartásának leghatékonyabb eszköze, mondhatnám feltétele. A valódi verseny viszont a boltban dől el, amikor a vásárló leveszi a polcról a bort. Ez függ a vásárló anyagi lehetőségeitől, és a marketingtől is. Ha Magyarországon termelt szőlőből készült magyar borról van szó, akkor az a kérdés, hogy az abból származó összeg, amit a vásárló árban elfogad, az egyes jövedelembirtokosok - az állam, a kereskedők, a borászati vállalkozások, a szőlőtermelők - közt milyen módon oszlik meg. Természetesen szükséges a szereplők közti megállapodások gondozása, amelynek intézménye a szakmaközi szervezet. Lényeges elem a megegyezésre irányuló szándék, ahogy az is, hogy a résztvevő csoportok az adott megállapodást saját köreiken belül képesek-e érvényesíteni. Augusztus közepén tüntetést szerveztek a budapesti olasz nagykövetség elé az alföldi szőlőtermelők a Magyarországra áramló olcsó olasz borok miatt. Kizárt dolognak tartják, hogy ilyen alacsony áron valódi bort lehessen előállítani. A legnagyobb baj, hogy ellehetetlenülnek a hazai termelők. Ön hogy látja? - Azzal természetesen egyetértek, hogy egy árszint alatt erősen megkérdőjelezhető, hogy az mennyiben fedezi a költségeket, illetve a valódi borok előállítását? Időnként azt gyanítom nincs az árban teljes költségfedezet. Figyelembe kell venni, hogy Olaszországban hatalmas szerveződések állítanak elő nagy mennyiségben borokat. Az olasz termelés tizennyolcszorosa a magyarénak. Az olasz export átlagár 2,6 euró/liter. Amiről a tüntetők beszélnek, az 0,4 euró/liter, tehát az értékesítési átlagáruk 15%-áért adják el a legalsó árszegmensbe tartozó borokat. Gyanítom, így szabadulnak meg a feleslegüktől. A tüntetés ütemezése viszont szerintem hibás, mert az olasz hatóságok éppen most, azért lépnek föl igen keményen, hogy ne „árassza el” a boltjaikat az olcsó spanyol bor, így a náluk megjelenő felesleg egyre kevesebb lesz, viszont a spanyol borfelesleg keresi majd a helyét. A magyar termelőknek tehát jobban kell majd tartani a spanyol, mint az olasz boroktól. Ezen a tüntetésen önt lemondásra szólította fel a Szőlőtermelők Érdekvédelmi Szövetsége, mert nem tett semmit a magyar szőlőtermelők védelméért. - Ha igaz lenne, talán még büszke is lehetnék a személyemmel kapcsolatos kritikákra, mert az olyan hatalmú HNT-elnököt feltételez, aki az import és a szőlőértékesítés összes problémáját egy személyben orvosolni tudja. A HNT-nek testületi döntések alapján kell összhangot teremteni az ágazat szereplői között. Nem emlékszem olyan javaslatra, előterjesztésre a szőlőtermelőket illetően, amelyet elutasítottunk volna. A HNT szakmaközi szervezetként szerintem minden korábbinál többet tett az ágazat belső stabilitásának megőrzéséért. Tudjuk, amikor árprognózist, vagy termésbecslést készítünk, befolyásoljuk a piacot. A szakmai apparátusunk által készített tervezetet eljuttattuk az összes küldöttnek. Először a Szőlészeti Szekció a borvidéki szőlész küldöttek, tárgyalták meg az árszintekre vonatkozó tanulmányt. Emellett a HNT erőteljesen figyelmeztette a jelentős felvásárolókat arra, hogy vannak lehetőségeink a minőség védelmében. Azt is közöltük velük: tisztességtelennek tartjuk, ha az alacsony árszintű importra hivatkoznak a szőlő felvásárlási árának kialakításakor, mert nem azonos értékek összehasonlítása nem lehetséges. Azt is ki kell emelni, hogy a HNT volt az, amelyik az ellenőrzési díjjal erősen korlátozta a minőségi előírások megkerülését, így megnehezítette az alacsony minőségű borok behozatalát. A megerősített kontroll miatt az import borok mennyisége drasztikusan csökkent. 2015-re az import bor mennyisége 250 ezer hektoliterre tehető. Amikor nem egészen két évvel ezelőtt a HNT jelenlegi vezetése felállt, akkor e mennyiség 760 ezer hektoliter volt. Szakmaközi szervezetünk számos egyéb javaslatot tett. Ezek közül néhány: az eredetigazolás kiadásának 90 napra meghosszabbított határideje, a származási igazolás nélküli tételek elkülönített tárolásának előírása. Egy javaslatuk tartalmazza, hogy a beérkező szállítmányokról két nappal korábban információt kapjon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, és hogy gyanú esetén megtilthassa a szállítójárműből a bor lefejtését. Érdekes, hogy a tüntetés egyik fő szervezője nemrég elismeréssel szólt a HNT, benne az elnök szerepéről, majd a sajtóanyagban ezzel ellentétes követelést szerepeltetnek. Szívesen tárgyalnék a tüntetők vezetőivel. Ismerem a követeléseiket, amelyek egy részét már keletkezésük előtt megoldottunk, egyesek orvoslása folyamatban van, míg a petíció néhány pontja alapvetően uniós szabályozásba ütközik vagy hatástalan. Azt javaslom, hogy dolgozzunk együtt, szívesen látjuk őket a HNT által működtetett szakmaközi tanácsban, ahol a többi szakmai szervezet képviselőivel is megismerkedhetnek, együttes tevékenységünk pedig remélhetőleg jó hatással lesz szőlő- és borgazdaságunk fejlődésére. 7 Magy fóruma AGRÁRGAZDASÁG!