Magyar Gazda, 1842. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1842-01-13 / 4. szám

5152 ságot vetettek a’ czukor- és alkohol-képzés’ theoriájára, miszerint a’ keményítő’, szörp és sago’ gyárszerű készítését burgonyából nem is említve, a’ pálinkaégetés’ mesterségét azon fölfedezések következtében hihetetlen gyorsasággal a’ tökély’ és kiterjedés’ oly magas fokára emelték, és meggyőződtek , hogy a’ burgonya 5% árpamaláta’ hozzáadásával, elegendő minden egyéb gabona’ megkímélésével a’ legtisztább szesznek (lél), ez előtt nem is gyanított mennyiségbeni előállítására; midőn ennek következtében a’ burgonya’ termesztése több jószágon kevés esztendő alatt néhány száz mérőrül 20 — 30, sőt 50— 100 ezer mérőre is emelkedett, és az eddigi gazdasági viszonyok átalános megváltoztatásával az egész trágyaerő ráfordítatott, akkor napról napra jobban érezték, hogy sem eddigi burgonyamívelés- és eltartásmódunk, legkevésbbé pedig eddigi ismereteink annak sokféle fajairól, különböző keményítő-tartalma és egyéb tulajdonságaihoz képest , sem annak viszonya különböző helyzetben és földnemben, különösen érési ideje’ különbségét tekintve, nem kielégítők, hogy olly tetemes tőkék’ ráfordításával a’ burgonyatermesztésre alapított technikai vállalatoknak megfeleljenek, vagy hogy átalában ezen valódi isten’ áldásából azon egész hasznot húzzák, mellyet annak czélszerű kezelése mellett hmzni lehetne. — Ez hát intett bennünket, mikép itt az ideje, hogy a’ dologhoz több tudományos szellemmel és egész okszerűséggel lássunk, és épen olly élénk mint kitűnő buzgalmm férfiak szentelték erejüket e’ feladat megfejtésére, mi végre különösebben a’ föld’ minden részeiből Anglia’ óriási karja által összehordatott különböző burgonyafajokat használták , hogy a’ kis babburgonyától a három fontos rokonig lehető tökéletes gyűjteményre szert tevén, azokat különböző nevük, eredetük és feljebb említett tulajdonságaikhoz képest szemügyre vegyék, és közelebbi szoros megvizsgálás alá vessék. E’ vizsgálatból kétségkivül kiviláglik, hogy eddigelé a’ különböző országokban különböző nevek alatt előjövő fajoknak majd fele egészen ugyanaz, és azért mint ugyanazon egy fajt kell tekinteni, és hogy igy ezen tetemesen megcsökkentett jegyzékben sok valóban különböző faj jön elő, mellyek részint silány tennések, részint (akár belső üregességükből , akár kevés liszttartalmukból eredő) csekély súlyok miatt nem érdemlik, különösen technikai czélokra, hogy tovább is tenyésztessenek. Ez utolsó tekintetben azonban igen kell vigyázni, mivel a tapasztalás tanítja, milly könnyen csalatkozhatik e’ részben az ember, ha minden körülményt, különösen pedig a’ föld’ különbségét, mellyet egyik faj jobban szeret mint a’ másik, szorosan figyelembe nem veszi, így egyik fiam e’ nyáron az épen olly sikeresnek dicsért fajból homokföldben 9 magot, agyagföldben pedig csak 3at kapott, míg ez egy más, nálunk szinte jó hírben álló fajnál egészen megfordítva van. Azért az eddigelé igen csekély becsűeknek tartott fajokat bizonyára a’ füvészkertekben nem hagyják kiveszni, hanem teljes megismerhetése végett, és még azon okból is, ha mindjárt igen kis mennyiségben, tenyésztendik, mivel egyelőre nem határozhatni meg, jövendőben mi czélra használható, vagy micsoda éghajlat alá kell ültetni, hogy egykor még nagyobb fontosságra juthasson. J) De a’ legnagyobb gyakorlati fontossággal bír most a’ burgonyának, különböző érési szaka szerinti különbsége, mellyet az én tisztelt barátom , midőn az osztályra osztást megkísértő, méltán fő sinormértékül vett, mellyet én egy osztállyal szeretnék szaporítani, és nyári, őszi, korai és késő téli burgonyára osztanám, mi e’ mívelési ág’ mostani magas állapotjával inkább megegyezik, melly már annyira ment, hogy az ember esztendőt át csak egy napig sem nélkülözi a’ jó ízű burgonya éldelését. Ezen, következményeiben olly hasznos fölfedezés , hogy burgonyáinkkal a’ föld alatt épen úgy áll a dolog, mint körtvélyinkkel és almáinkkal a’ fán, és hogy ezen hasonlatosság a kettő között az utó-vagy pinczei érésig kiterjed, mellyre a’ késő téli burgonya, mint a’ kései steinette, csak a’ tél’ vége felé jut el: ezt velem még 1S34ikben a’ terméset vizsgálók gyűlésén Stuttgartban, az azután kevés év múlva elhunyt lleurn, tharandi erdészeti prof. közlötte, ennek bizonyságául egy anekdotát mondván el házi köréből, mikép t. i. ő nejének a legkéseibb burgonyából sept. elején egyet mint legmagasztaltabb fajt mutatva, s ez azt egészen ehetetlennek találta, és férjét érte korholta, hogy míg roszabb uj fajok után kapkod, jobb volna ha megelégülne azon igen jeles fajokkal, mellyeket ő maga ültet. Uj esztendőkor, ugyan az, de mint más faj asztalra tétetett, és már mint egész mást, mint amaz előbbi volt, dicsérte a gazdaasszony. Midőn végre martins fogytán ugyanazon burgonya mint uj faj harmadszor került asztalra, a’ jó asszony nem győzte eléggé magasztalni ezen minden burgonyák közt legjobb ízű, burgonyát, és teljességgel nem akarta hinni , hogy neki mindig ugyanazon egy fajt mutatták. Azon érdek miatt, mellyet bennem ez egész uj eszme egy olly időben támasztott, midőn még alig kezdtek a’ burgonya’ szorosabb szemügyrevételéről és osztályzásáról gondolkozni,