Magyar Gazda, 1842. július-december (2. évfolyam, 53-104. szám)
1842-09-15 / 74. szám
1167 1168 kerülnek), helyet és erőt kap a többi különben is gyengélkedő vetést tökéletesen elnyomni. Az illyáris fülelemzési folyamon át nem ment trágya (kivált az árnyékszékekből kihordott emberganaj) kellemetlen szagot ad a növények és gyümölcsöknek, és felette ingerli, mi által buja növés mutatkozik ugyan , de az eredmény kevés és kicsiny kalászok könnyen megdőlő gabonával, — üszög s más egyéb betegségeknek is igen gyakran kitéve az illy gabona. Az előszámlált hibák, mellyek átalában vagy részint csaknem minden majorban meggyökerezve találtatnak, a nélkül, hogy a’ helybeli tisztség azoknak kijavítása vagy elenyésztetéséről legkevesbbet is gondoskodnék, szükségessé teszik, hogy az e’ fontos dologban fennálló káros szunnyadozást ébresztgessük; hogy pedig e’ czélt elérhessük , szükséges, hogy azt nagyobb figyelemre méltassuk, és olly alapelveket állítsunk fel, mellyekről (a majorságok fekvése és helyzetéhez képest) elmélkedhetünk, és azokat gyakorlatilag könnyen kivihetjük. Vezérül a’ következő kérdések szolgáljanak: a)Mikép történjék átalában a’ trágyakészítés ? b) Milly tulajdonsága legyen az alomnak, és mi módja az istállóbeli alomzásnak? c) Milly fekvése legyen a’ trágyahelyeknek a tömegkivántatóságok szerint ?’s végre d) hogyan kell a’ ganajjal bánni az istállóból a’ legjobban szerkeztett trágyahelyekrei kihordástól kezdve azon perczig, mellyben az, mint már érett és tökéletesen használható, termékenyítő czéljának teljesen megfelel. A trágya a házi állatok trületeiből s a növényi alomból készül. Az állati ürületek magokban részint sikeretlenek , részint hirtelen fölelemzők ; az alom mérsékli a gyors rothadást, meghűti a szállékony állati létrészeket, és hasznosan neveli a’ trágyatömeget. Ezen anyagokból trágya, az alkalmas növénytáplálék (a mennyiben minden anyagnak a természetben a’ tökéletesség pontjára juthatásig szükségeskép több szakokon kell átmenni), csak a’ rendes rothadási forrás által és bizonyos feltételek alatt készül. Azok pedig e’ következők : 1. Az állati őrületeknek alom mak egyforma vegyülete. Az alom a’ganaj- és hugygyal már az istállóban egyformán kevertessék el, és ezek azt bennsőleg áthassák. Munkás utánlátás mellett az ürületből nem veszhet el semmi, az egész tömeg az állatok fekte és tapodása által szorosan egyesül, s a’ hugy az alomtól nagyobbára felszivatik. Az istállói melegség elősegíti a’ rothadást, s illy módon a ganéj az istállóból jól elkészülve kerül ki a’ trágyafészekbe. — 2. Mérsékelt nedvesség. Trágyafészekben a ganaj se igen száraz, se igen nedves ne legyen. Ha a’ ganaj a’ szél és nap által a’ trágyafészekben kiszárad, nedvhiány miatt a’ forrás felakad. De igen sok nedvesség szinte gátolja a rothadási forrást. Hol minden eső- és héviz a’ mélyen kifalazott trágyavermekbe 4, 5 —6 lábra is (mint sok majorban látható), öszszefolyik; ’s e kívül még szarvasmarhák és disznók a’ ganajt összetapossák, ott az egész trágyatömeg csak pocsétát képez, mellynél az alom egészen kiázik, s a’ melegség csökkentése által az erejedzés elnyomatik. Az erjedző trágyának legczélszerűbb nedvessége maga a’ trágyalé. 3. A’ levegő mérsékelt befolyása. A’ légkör minden forrási folyamnál átenged valamit a’ maga alkatanyagaiból. A’ levegő illő befolyása nélkül megfálad és elpenészedik a’ ganaj ; erős légvonal pedig nagyon kiszárítja a’ trágyát, s gátolja a’ rothadás haladását. — 4. Mérsékelt és egyforma melegség. A’ hideg épen úgy mint a’ nagy meleg gátolja a’ rothadási forrást; ezenfelül az égető naphőség által a’ tápláló anyagok nagyobbára elszállanak. Kis ganaj-adagok, mellyek részint már az istállóból kihordás alkalmával elpazaroltalak, s rendetlenül és hanyagon a’ trágyahelyre hányatnak, hamar kihűlnek, elhamuhodnak és erőtelen trágyát adnak. — 5. Nyugalom. A ganaj rendes forrására a nyugalom szinte szükséges; szünetlen mozgatás neveli a’ légvonalt, s gátolja a’ bennső felmelegedést. Hol a ganaj talán a’ szarvasmarháktól széttapodtatik, a’ baromfiaktól felkapartatik, ’s a’ disznóktól szétturatik , ott az semmi esetre hasonnemmű tömeggé nem rothadhat. — 6. A’ ganajnak meg rothadása nagyobb tömegekben. A kis és gondatlanul széthányt halmokat a’ hideg valamint a nagy hőség is hirtelen átjárja, ’s e’ miatt egészen kiszáradnak. Az aránylag nagyobb halmok kevesbbé érzik a’ mérséklet változását, s egyformábban rothadnak el. Ezen, a trágyakészítésnél tekintetbe vett feltételek mellett jó , erős és termékenyítő anyagra számíthatunk a’ gazdasági háztartásban. Az almozás két tekintetből hasznos : először tisztán tartatnak általa az állatok , ’s másodszor szaporítja és javítja a trágyatömeget. E czélból úgy kell intézkedni, hogy az alom könnyen rothadásba menjen, az állati őrületekkel könnyen és jól öszszekeveredjék, sőt egyesüljön is. A’ szalma, kivált a’ rozsszalma, elvíliatlanul a’ legjobb alom-anyag; az igen kemény és fás anyagok kevésbbé alkalmasok. Soha sem kell azonban olly anyagokkal almozni , mellyek a’ marhának vagy szántóföldnek ártalmasok. Legveszedelmesebb a’ marhát penészes