Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-02-23 / 16. szám
MAGYAR GAZDA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Harmadik év» Pesten, február 23Jeán 1S43. 16« SZabl. TARTALOM : „Mélyebben kell szántani.“ — Jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület alaprajza és szabályai. — Középponti egyesületi mozgalmak: „mélyebben kell szántani.“ Méltán lehet sok vidékeken a’ földmivelésnek szemére lobbantani a’ sekély szántást ott, hol a’ föld minősége mélyebbet is megszenved, sőt azt meg is kivánja. Az igen sekély szántással millió gazdák hagyják ismeretlenül és használatlanul a’ növényi és állati termékenységre s az abból származó tiszta jövedelem nyerésére vezető legközelebb fekvő, legolcsóbb , legbiztosb és legjelentékenyebb eszközt. E’ miatt egy kiszámíthatlan nagy és kamatozó nemzetgazdasági tőke hever használatlanul. Hol az alréteg kősziklákból áll, mint a’ hegyeken , ott természetesen mélyen szántani nem lehet, sőt nem is tanácsos nagyon beereszteni az ekét, ha csak azon más mód, mint eke és kapa által segítni nem lehet. Ha valaki silány alrétegnél mélyebben akarna szántani, mint meddig a természet kimutatja a határt, vagy ha valaki a’ mélyítést gondatlanul és rögtön, illő trágyaerő és javító szerek nélkül kívánná tenni, gyakran épen olly hibásan cselekednék, valamint károsan az, ki földje mélyen szánt hatási áldását tekintetbe nem véve, csupa gondtalan megszokottság és kényelemből nagyon fölületesen alig 3 hüvelyknyire szánt, mire naponkint számtalan példákat láthatni. — A’ sekély szántás főleg ott van még divatban, hol a’ három nyomásos gazdaság a’ haszontalan ugar, őszi és tavaszi termesztés mellett űzetik, — lóhere, repcze, burgonya s más kapás növények pedig vagy még épen nem, vagy csak csekély mennyiségben termesztettek. A kalászos növények, hogy jól és biztosan tenyésszenek, s erősen meggyökösödhessenek, még némileg megelégesznek csekélyebb mélységű termőréteggel, csak az elegendő humuszerővel legyen ellátva; de nem úgy más kapált növények, mellyek újabb időben naponkint lényegesb befolyást kezdenek venni a’ föld felhasználásában, mint pl. a lóhere, luczerna, burgonya, repcze, répa ’s más úgynevezett kereskedési külünnemű növények. Mert a kalászos növények gyökei alig hatnak 5 — 6 hüvelyknél mélyebbre, ’s többnyire 4 — 5 hüvelyknyire terjeszkednek oldalaslag. Mind e’ mellett mélyebb szántásból ezek is több hasznot húznak , a mennyiben mély szántás által a föld a’ légkörrel nagyobb érintkezésbe jő, ’s a’ növények a’ mélyebb rétegben ártalmas nedvesség, aszály és fagy ellen inkább védvék. A’ mélyebben fölporhanyított rétegben nagyobb mennyiségű s tartós) trágyaanyag vegyülhet el, ’s elpárolgása is nem olly könnyű. A’ mély szántásu réteget a’ növénytermésre való aránylagos hasznos befolyással mindig gazdagíthatni, ellenben a’ sekély szántású föld erős fris trágyázása a’körűlmé I