Magyar Gazda, 1844. január-június (4. évfolyam, 1-44. szám)
1844-03-31 / 26. szám
KIADJA Negyedik év. M*esten, martius 31én 1844. _________________80. •»Kitilt. TARTALOM: Mit kell Magyarhonnak erdőségeire nézve tenni ? (Liebich.) — Üszögorvosság. (Lánczy József.) — Marhatenyésztés (Folyt.) — Pesti Józsefvásár 1844. MAGYAR GAZDA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Mit kell Magyarholmak erdőségeire nézve tenni? Bajos volna Európában egy második tartományt találni, melly erdészeti tekintetben nagyobb változatosság, ’s különfélébb természetre mutatna, mint Magyarország. — Mig tágas rónáin a’ tüzelőszer chinai módon tarló ’s ganéjból készül: az akácz , juhar, dió, fényű ’s egyébb nemes fanemek szerfelett buján tenyésznek, ’s a’ tölgy óriási nagyságában mint erdő Királynéja legbujábban diszlik ;—’s e’ mellett az ország közepén valóban nagy faszükség uralkodik, midőn a’ Kárpátok több részein még roppant laktalan erdőrengetegeket látunk. — Már ezen egészen sajátságos, ’s változó jellem tanúsítja, mikép Magyarhon felette különnemű erdőművelést igényel, ’s az igen hibázna, ki e’szép országra az eddigelé szokott fanevelési elveket akarná feltolni, főleg ollyan időben, midőn az uj kereskedés, utak, a’vaspályák anyagi jólétére mint valóságos életkérdések tűnnek fel, ’s azok létezésének szükségérzete a’nemzet szivét nem sokára áthatja. Kereskedése kelet, dél, nyugat felé csak akkor indúl meg’s dús földjének terményeit messzire szállítani csak akkor lészen képes, ha a’ világkereskedés amaz ütereivel, vaspályákkal, birand. Egy évtized többet teend akkor a’jövőben, mint tön egy század a’ múltban, ’s Magyarhon mivelődési kifejlése óriási léptekkel fog előre haladni. ’S hogy ez megtörténhessék, Magyarhonnak nem kell semmit elmulasztania, mi neki mielőbb lehető legtöbb szénanyagot (Kohlenstoff) nyújthat, mert az teszi jelenleg góczát (Brennpunkt) minden iparnak, a’gőzerőnek és vashámoroknak. Ez terjeszt életet vizen és szárazon, ’s emelheti Magyarhont leghamarább az ipar azon fokára, mellyre valamennyi miveltebb népek törekszenek. Ha Magyarhon sok vasat, és olcsót állít elő, akkor nem sokára vasutak hálózzák keresztül, e’ termény nyers ’s feldolgozott állapotban felséges vizi utján német piaczokra kerül, ’s onnan Angliát kiszorítja, az országba pedig érte tetemes pénzöszveg foly; ezért kell tehát Magyarhonnak a’bányászatra is teljes figyelmet fordítania. De bár ne esnék Magyarhon is erdő művelésében a’szokott hibákba, ’s lehető legnagyobb fatömegtermesztés helyett ne gazdálkodnék erdeiben a’lehető legnagyobb televénymennyiség gyarapítására, mint eddig elé mi németek minden létező káros következmények daczára is tevők. Legmagasb és legkorábbi kifejtése a’ növényi életműségnek teszi minden gazdaság alaptörvényét. Ámde miként fejlődhetik ki valamelly növény, ha ollyan téren, hol 100 év alatt csak 500 fa állhat, egy évben egy vetés után 1 millió növény létezik,— következőleg 999500 növény és fa élődik azon nagy táblán, melly csak 500 elfogadására képes. Mi rendkívüli kárt