Magyar Grafika, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 1. szám

Tevan Amatőr-sorozat (1913-1948) A Tevan Könyvtár indításával csaknem egy időben újabb könyvsorozat kiadására vállalkozik Tevan. Ezúttal - mintegy a tömegkönyv ellenpó­lusaként - a bibliofil jelleget állítja programjának középpontjába: „A német, angol, francia biblio­fil irodalom óriási fellendülése arra indította ki­adóvállalatunkat, hogy Magyarországon az első privátsajtót megteremtse. E privátsajtó tisztán bibliofil könyvek készítésével foglalkozik... Az e sorozatban megjelenő könyvek művészi kiállí­tásban, az elképzelhető legszebb kivitelben, mini­mális példányszámban készülnek és számozottan kerülnek kiadásra.” A tipografizálási munkát maga Tevan Andor végezte, az illusztrációs feladatokat pedig kiváló művészekre bízta. A tematika kialakításában a múlt felé fordult, s elsősorban a magyar irodalom remekműveit jelentette meg. A sorozatot 1913-ban Kosztolányi Dezső A sze­gény kisgyermek panaszai című verseskötetével indította. A mindössze 500 példányban megjelen­tetett könyv újszerű, elegáns formátumával, Tie­­mann medieval betűjével, minden díszt nélkülöző tipográfiájával élénk érdeklődést keltett.­­ Az ad­digi legszebb Tevan-kiadvány minden téren bib­liofil ér­téket képviselt! Az időközben kitört világháború miatt három évet kellett várni a sorozat folytatására. Krúdy Gyula Aranykéz utcai Szép Napok című novelláskötetének mindössze 100 példányos ama­tőr kiadása (a műből további 2000 példányos, egy­szerűbb kivitelű kiadás is készült) Tevan könyv­­művészeti elveit tükrözte. Egyrészt a tipográfiai megformálás, másrészt pedig Major Henrik fa­metszetei teremtették meg a kötet biedermeier karakterét. Ugyanebben az évben hagyta el a nyomdát 250 példányban a sorozat újabb kötete, Kármán József Fanni hagyományai című regénye. Tevan ezúttal nemcsak a tipografizálási munkát vállalta, hanem a címlapot, illetőleg a könyvdíszeket is ma­ga tervezte (2. kép). A 18. század hangulatát idéző könyv igen szépen sikerült kiadvány volt, s álta­lános tetszést aratott. A leghitelesebb értékelést Kner Imre elismerése jelentette, aki levelében így summázta véleményét: „A kis fametszetek na­gyon sikerültek, nagyon stílusosak és művésziek. Igazán gyönyörűek és teljesen „tipographice” hatnak. Nagyon örülök a szép könyvnek, nagyon köszönöm és szívből gratulálok hozzá.” Újabb klasszikus magyar művek kiadásával folytatódott a sorozat. Fazekas Mihály Ludas Matyi­ja (1917), valamint Gvadányi József Egy fa­lusi nótárius budai utazása című műve (1918) - mindkét kötet Divéky József fametszeteivel (3. kép) - elsősorban bibliofil igényeket szolgált (szá­mozott példányok, különleges papírok). Az Amatőr-sorozat szempontjából a legtermé­kenyebb évnek az 1920-as bizonyult. Egy év alatt öt kötet hagyta el a nyomdát (Csokonai Vitéz Mihály Lilla; A csókok; Kisfaludy Sándor Regék a magyar előidőből; Kisfaludy Károly Tollagi Jónás viszontagságai; Petőfi Sándor Az apostol). A könyvek tipográfiai megformálása (4. kép), a 100-400 közötti számozott példányszám a soro­zat hagyományait követte, viszont az illusztráció terén stílusváltás történt. A két Kisfaludy-, vala­mint a Petőfi-köteten az ekkoriban Békéscsabán letelepedett tehetséges grafikus, Kolozsvári Sán­dor fametszetei és könyvdíszei szerepelnek. Új­szerű, modern megoldásaival a legújabb illusztrá­ciós irányzatokat képviselte. Az 1920-as évek elejétől jelentős visszaesés ta­pasztalható a sorozat folytatásában. A gazdasági nehézségek miatt a bibliofil könyvek iránti igény a minimálisra csökkent, s ez éreztette hatását Te­van ilyen irányú kiadói tevékenységében is. 2., 3., 4. Külső címoldalak az Amatőr-sorozatból MAGYAR GRAFIKA 41

Next