Magyar Hirlap, 1850. november (2. évfolyam, 296-320. szám)
1850-11-09 / 302. szám
Inmi Petróczi nevezetű németnek, Szalai szerbnek, Balogh dalmatának, Varga tótnak s a t. Íratta magát ; ezekből következtetheti az olvasó az itteni összeírásnak végbevitelét, jól tudván azonban, hogy a kormány ezen összeírási bizottmánynak az igazságot czélul. thükolcz, oct. 26. Azon pár levél, melylyel a Magyar Hírlapban olykor hasábot foglaltam, bizonysága, hogy a személyeskedést nem kedvelem. Azt tartom, hogy ezen nemével a nyilvános feladásnak csak legutolsó eszközül illik és szabad élni. Kénytelen vagyok mégis jelenleg néhány hivatalnokot megróni, előlegesen név-megnevezés nélkül. Borsod megye ezelőtt méltán büszke volt utjai jóságára, — most ha az ember Miskolczról Torna felé megyen, ugyancsak igyekezzék,hogy kivált Edelénytől a tornai szélekig eljuthasson. Az utibiztos ugyanis, ki (mint többnyire mindenik, kire a hivatal nepotismus áldásakint szállt) az utcsináláshoz annyit ért, mint a hajdú a harangöntéshez, ezen utat a legnagyobb sárban, esős időben csináltatta. Ez mindenesetre az ő hibája, mert főnökünk átalánosan elismert mestere volt az utcsinálásnak főszolgabíró korában, s neki köszönhetjük legszebb töltéseink építését vagy jó karban tartását, s ő minden bizonynyal elismerendi, de bárki józan gondolkozással és ítélettel felruházott is, hogy sarat hordva a töltésre a legjobb utat is el lehet rontani, s ily munka helyett inkább semmit tenni — s az időt megvárni kell. Főnökünk ezt meglehet nem tudja, mint jár el ezen — akarata ellenére kinevezett ur — vegye ezt figyelmeztető kérésül; — továbbá az edelényi czukorgyár által csináltatni kötelezett töltés részt mi joggal merték a közerő nyakába vetni ? Hogy azt Coburg herczeg tartozik megcsináltatni, azt tudják az illetők, s ha nem tudnák, vétkes tudatlanság volna — ismétlem, miért ? Liechtenstein József, casinoi elnök, Spediteur, tőkepénzes, jeles népszónok és a Miskolczi Értesítő volt tulajdonosa, a megboldogult Budapesti Híradó tisztelője, s egy köcsög kalap őszinte tiszteletre méltó birtokos ura, a pesti Handelskammer által valamivé kineveztetett, úgy gondolom provinciális tanácsossá. Engedelmet, ha hibázunk, er rare humánum est — csak elérzékenyedett szívvel gratulálni akartunk. — Megyénkben a legideiglenesebb törvény működik, adót fizetünk, kihágásokat nem teszünk, utat csinálunk, tiltott könyveket nem olvasunk — s eddig minden jó volna, hanem már három vagy négy ember a Rue Richelieuben készült kalapokat hord. Pater Desiderius még fel nem adta őket. 0. Fővárosi napló. (Nov. 8.) — B. Geringer Károly, cs. teljhatalmú biztos ur ö excja Bécsből vagy ma pénteken — nov. 8-án — vagy holnap Budára megérkezend. Visszatértét Magyarország új szervezete életbeléptetésével összefüggő fontos s minden bizonynyal sok tekintetben örvendetes körülménynek kell tekinteni. — Hihetőleg a magyar helytartósági hivatalnokok, mint szintén a megyei főnökök kinevezése nem soká fog késni. — A mostani seregmozdulatok következtében fővárosunkat — s ezt sajnálva írjuk — néhány nap alatt altábornagy s főhadiparancsnok gr. W a 11 modenc excja elhagyja , s mint mondják , Bécsbe fog menni. Helyébe ide, mint 3-ik hadtest főparancsnoka Appel altábornagy ő excja fog jöni. Az innen távozó több cs. k. tábornokok közt van budapest-kerületi helyettes katonai parancsnok, tábornok Heyntzc 1ur is. Ki fogja helyét pótolni , még nincs tudva. A Kisfaludi-társaság iránt lapunk 292-dik számában közlött indítvány utópótlékául elősoroljuk azon könyvek lajstromát, melyeknek vagy csupán anyagi vagy anyagi és szellemi forrása is együtt e szépirodalmi intézet munkakörében fakadt. Oly műveket sorolunk itt elő, melyek közt nincs egy kötet is olyan , hogy az irodalombarátnak kiváló olvasmányul sőt nagy részben nemzeti kincsül ne szolgálhatna. És ép e kötetek élő tanúságai azon félreismerhetlen érdemnek és munkásságnak, melyet a Kisfaludy-társaság működése rövid korszakában a magyar szépirodalom emelése , kiterjesztése s aesthetikai tekintetébeni finomítása körül bizonyita. Tanúságai azon hasznosságnak, melyet ez intézet szűk körre szorított erejével is kivíni tudott. Midőn tehát a közönségnek e szépirodalmi intézet hasznosságát munkáiban mutatjuk föl, bizalommal reméljük, hogy föllebb érintett fölhívásunk — mely e művek megvételével egyszersmind a Kisfaludy-társaság új életre támasztását czélozza — a hazafi keblekben bizonyosan teljes részvétre találand! A Kisfaludy-társaság által kiadott munkák : 1. ) „A Kisfaludy társaság évlapjai“ 1. II. kötet: 3 pft. III. k. 1 ft 48 kr. IV. k. 2 ft. V. II. 2 ft 20 kr. VII. k. 2 ft 20 kr. 2. ) A társaság által 1842-ben jutalmazott pályamunkák 30 kr. 3. ) 1847-ben jutalmazott költői pályaművek (Arany: „Toldija“ Garay és Tompa pályaművei) 1 ft. 4. ) „Széptani remekírók“ 2 k. 2 pft. 5. ) „Hellen könyvtár“ I. kötet: „Aesop“ magyarul 36 kr. II. k. Pythagoras és Isoerates 30 kr. 111. és IV. k. Sophodles két tragoediája 48 kr. V. és VI. k. Euripides két tragoediája 50 kr. „Aesop“ görögül és magyarul 1 ft 12 kr. Isoerates négy beszéde gör. és magyarul 54 kr. Tacitus Agricolája 20 kr. 1358 6. ) Magyar népdalok és mondák 3 kötet 2 ft 40 kr. 7. ) Kisfaludy Károly minden munkái 6 k. 7 ft. Jelesb vigjátékai 48 kr. 8. ) Nemzeti könyvtár: Kármán és Fanni írásai. Csokonai minden munkái. Kiss János poétái munkái. Vörösmarty minden munkái. Kisfaludy Sándor minden munkái. Egy egy füzet ára 40 pkr. 9. ) Külföldi regénytár: 36 k. mindenik 40 pkr. A hazai szépirodalom terén az írói erők ismét élénk foglalkozásnak indulnak. Szorgalmas a Sajónk minap említett regénye mellett egy másik nagyobb munkán is dolgozik, melynek czíme: „Ezer egy emlék Magyarország múltjából“ s rövid elbeszélésekben a magyar történetnek legkitűnőbb pontjait s eseményeit emelendi ki, összefüggő költői lánczolatban. Tompa Mihály „Regéi“ is nem sokára sajtó alá kerülendnek, s egy füzérben hozandják e jeles költőnknek kedves virágregéit, melyek költői szépségben bármely előhaladt irodalomnak diszeül szolgálnának. Végül megemlítjük még Székely Józsefnek: „Liliputi Tóbiás de eadem“ czimü vigregényét, mely jövő decemberre hagyandja el a sajtót. E sikerült humorú munka aláírás útján 1 pfrton szerezhető meg, bolti ára nagyobb leend. Mint halljuk, utczáink légszesszeli világítása a jövő őszre kezdetik meg, eleve ugyan csak a lipóti város egy részét s az országutat fogják légszeszszel világítani. Jó eredmény esetében azonban, miről nem kétkedünk , a „világosság“ a város többi részeire is ki fog terjesztetni. * Wil1mersur jeles zongoravirtuóz pár napi itt mulatása után, ma délután Csikvárra, hol pár hetet tölteni szándékozik, elutazott. A nemzeti conservatorium több buzgó, és ez intézet ügyét valóban szivükön viselő tagjai, (minthogy a művész rövid mulatása miatt üléstartásra és formaszerű küldöttséges eljárásra idő nem volt), nem akarván elmulasztani az alkalmat, a művészt c zsenge nemzeti intézetünk pártolására fölkérni, szintén ma délelőtt megkeresték őt, hogy adandó első hangversenyének jövedelmét a nemzeti conservatorium tőkéjének szaporítására szentelni szíveskedjék. A derék művész a megkereső tagokat legmegelőzőbb szívességgel fogadván, legnagyobb készséggel igézi azt meg, s kinyilatkoztatá, hogy midőn öt év előtti ittléte óta megőrzött kellemes emlékei a magyar főváros új meglátogatására bírák, édesb kötelességet nem ismer, mint egy magyar conservatorium emeléséhez részéről is járulhatni. Méltányló elismerésünket tartozunk a nemzeti színház igazgatósága irányában kijelenteni, mely fölfogva a segélyzendő conservatorium fontosságát, s annak mint képzőintézetnek a színház jövőjére jótékony kihatását, teljes készséggel engedé át e szép czélra az első napot. A Willmers uz f. hó vége felé kezdendi meg hangversenyeit egy uj zongorán, mely számára ez alkalomra Bösendorfer hires bécsi zongorakészitő műhelyében még munkában van, elkészülte után azonnal ide utána szállittatandó. Leg uja I» I». Teljhatalmú csász. biztos ura excja, ma nov. 8-kán estve Budára visszaérkezett. A pesti ipar -kereskedelmi kamara 1850. oct. 22-iki ülésének jegyzőkönyve. 29. Az ülés megnyittatik az utolsó jegyzőkönyv meghitelesitésével. 30. Az elnök jelenti, hogy Aigner Ferencz s Fuchs Rudolf ezen kamara tagjaivá lett kinevezésükről pótlólag értesittettek, miután ez véletlenségből elmaradt ; továbbá, hogy Fröhlich Fridrik, Trifonovits János és Manó István kinevezésüket el nem fogadták. — Tudomásul vétetik. 31. A pestbudai katonai kerület miniszeri biztosa abbeli tudósítása , hogy Steinhauzer István egri tag kinevezését el nem fogadta, és az ennek következtében az elnök úrhoz intézett fölszólítás, hogy városa számára más valakit ajánljon, miután ezen fölszólításnak már megfelelve jön,szinte tudomásul vétetik. 32. A magas kereskedelmi ministerium biztosa által közlött jegyzéke a korona tartományokban fölállítandó kereskedelmi kamaráknak, használat végett az iratok közé tétetik. 33. Az ugyanazáltal hiteles másolatban közlött alapszabályok a kereskedelmi kamara összeállítása és tagjainak megválasztásáról szinte használat végett eltétetnek. 34. Ugyanazon biztos úr értesíti a kamarát, hogy a pest-budai kerület számára a kereskedelmi kamara fölállítását tárgyazó ideiglenes törvényből 1452 példány szükségeltetik, és hogy e részben az alárendelt hatóságok által beküldött részletes szükségleti kimutatások az azokból kivehető statistikai adatok följegyzése végett a kamarával közöltetni fognak. — Az illető szakválasztmánynak tudtul adatik. 35. Ugyanő közli a kamarával a teljh. cs. polg. biztos urnak a soproni kereskedelmi kamara előleges költségvetése folytán kelt rendeletét, mely szerint: a) az első évi költségeknek az álladalmi kincstárból fedezése meg nem engedtetik, hanem a kereskedelmi kamarába választó képességgel bírók által eszközlendő, megengedtetvén a kamarának, hogy sz első évi költségek fedezésére előlegezést kérjen, mely 1851-ik évben visszafizetendő lesz. b) Kültagok utazási költségei és napidíjjai megtérítésének helye nem lehet. c) A kamara számára szükséges szobákról a helybeli község gondoskodni tartozik. d) Egy írnok felvétele egyelőre elegendőnek nyilvánittatik, tudomásul szolgál. 36. A költségvetési választmány elnöke Malvieux C. J. úr által két jegyzőkönyvben előterjeszti tanácskozási eredményét. — A költségvetés következő módosításokkal elfogadtatik : a) A tollvivő fizetése a bécsi ideigl. kereskedelmi kamara titkáráéval egyformán — különösen azért, mert egyénekben itt sokkal kisebb a választás, mint ott, továbbá, mert a választandónak valamint a német úgy a magyar nyelvet is tökéletesen bírnia kell, és végre, mert annak egész idejét ezen intézet teendőire kellene szentelnie •— 1500 pengő írtban állapit— tátik meg. b) Az írnok számára 600 frtnyi fizetés indít—ványoztatik. c) Egy irodai szolgán kívül, ki szükség esetében írásbeli munkára is alkalmaztatni fog és kinek fizetése 360 frt leend, egy más, 240 frttal ellátandó házi szolga tartatik szükségesnek , a Pest-Budán teendő hivatalos járatokra , a hivatalszobák tisztán tartására , fűtésére stb. Az ekképen módosított költségvetés a magas kereskedelmi ministeriumnak helybenhagyás végett fölterjesztetik. A kamara számára szükséges hivatalszobák és bútorzat iránt Pest városa tanácsa fölszólittatik, hogy azokat a magas ministeri rendelet 40. §-a értelmében reá rovott kötelességnél fogva szerezze meg, mi czélból vele a költségvetés oly hozzáadással közöltetik, hogy a kamarának négy szobára , melyek közöl egyik gyülésteremnek használandó , szüksége van. 37. Appiano József úr, mint elnöke a tárgyalási rend kidolgozásával megbízott választmánynak ez iránti javaslatát terjeszti elő, mely csekély módosítással elfogadtatik , és a magas kereskedelmi ministeriumnak fölküldetik. 38. Ezen tárgyalás folytán Malvieux C. J. úr egyhangúlag fölkéretett a pénztárnoki hivatal elvállalására , mite el is fogadni szíveskedett. 39. A kereskedelmi minister úr az osztrák-német vámegyesülés fölötti emlékiratnak egy példányát átküldi. Elnök úr rövid vázlatban közli ezen munka tartalmát, miszerint t. i. a magas ministeriumnak szándéka a németországi vámegyesülés eszközlésére a tilalmi rendszer elmellőzésével a helyett a védvámrendszert életbe léptetni; miszerint továbbá ezen irányban haladva bizonyos átmeneti fokozatokat tart szükségeseknek az iparűizök érdekeinek kímélése végett; miszerint végre az osztrák vámjegyzék átvizsgáltatása alkalmával oly alapelvek állíttattak föl, melyek a vámegyesülés nagy eszméjének létesítését előmozdítani és így valamint az egésznek igényeit, úgy az egyesek érdekeit is egyiránt kielégíteni alkalmasak. Magyar szempontból indulva ki, a nagy fontosságú vámegyesülést nem lehet másként, mint örömmel üdvözölni, s eréllyel támogatni; mert, amint tudva van, Magyarország elegendő munka és pénzerő hiánya miatt csupán csak nyersanyagok termesztésére szorítkozhatik; ha már most a vámsorompók, melyek eddig a kivitelt oly költségessé tevék, és a termesztőt kényszerítők nyereségének legjobb részét azoknak átengedni , kik a termesztményeket a fogyasztók kezeibe juttatják — ha ezen sorompók megszűnnek, akkor a magyar termesztő termesztményeit közvetlen a fogyasztónak fogja átszolgáltatni, és azokat a több mint 20,000 mértföldnyi nagy piaczon mindig teljes értéke szerint pénzzé tehetni; amíg más részről az austriai és németországi gyár és iparvállalatok közt létrejövendő versenyzés ismét az itteni fogyasztónak előnyére, ki a nagyobb piaczon sokkal tökéletesb és olcsóbb gyártmányokat fog szerezhetni, mint jelenleg, midőn a többi koronatartományi gyárosok önkényének esik martalékául. Magyarország a közel elmúlt vészteljes két év alatt jóllétén kívül összes forgalmi eszközeit elveszti. — Magyaroszág f. e. 1-jő novembertől fogva adóra nézve tökéletesen egyenlő állapotba lép a többi korona tartományokkal. Magyarország tehát kiterjedésénél fogva, mely az egész birodalomnak csaknem felét képezi, méltányos igényt tarthat arra, hogy nyert termesztményei nagyobb piacz által nagyobb értékűekké tétessenek és hogy az általa szükségelt gyártmányokra nézve jelenlegi állapotából kibontakozva , az austriaival egyenjogúvá tétessék. Ezen nézetek a jelen volt tagok által élénken támogattattak, és egyúltal elhatároztatottal magas kereskedelmi minister urat egy föliratban a vámegyesülés mielőbbi eszközlésére megkérni. 40. — 41. Mandel S. K. és Joannovits J. J. urak magukat váltóüzleti vizsgálat alá vétetnie kérvén : —e czélra egy választmány kiküldetik és a pesti váltótörvényszék megkerestetik, miszerint ahhoz egy kebelbeli tanácsnokot kiküldjön. 42. A salzburgi koronatartomány kereskedelmi kamarájának megkeresésére ugyanannak az itteni tárgyalási rend javaslata másolatban egyforma eljárás eszközlése végett átküldetik, s ez alkalommal a salzburgi irat szabályellenes megdíjaztatása miatt a helybeli postaigazgatástól fölvilágosítás kéretik. 43. — 44. Két kültag abbeli kérésére, miszerint a tárgyalásba vett ügyek velük közöltessenek, válaszoltatik , hogy a tárgyalások a Magyar Hírlap és a Pesther Zeitung utján a nyilvánosságnak adatnak át. 45. Mahineux C. J. úr, mint elnöke a Vogel és Schön urak indítványa fölött tanácskozott albizottmánynak, e javaslatot ekkor formulázza , hogy valamint váltók, úgy egyéb okiratok is, melyek a f. e. 1-ső nov. előtti időszakból származnak, de melyeknek még eddig elég nem tétetett, egy első novembertől számítandó 10. napi határidő alatt látamozási bélyeggel láttassanak el. A kereskedelmi min ur ö mlgnak fölterjesztetik, és helyben hagyása oly módositással kéretik , hogy a határidő négy hétben alapittassék meg. 46. Malcheux C. J. urnák váltótörvénykezési ügyekben tett két rendbeli indítványa , bizottmányhoz utasittatik, mely Appiano J. Malcheux C. J. Lackenbacher Jakab, Liedemann J. S. F. Aigner Ferencz és Kern Jakab urakból áll. 47. — 48. Lackenbacher Jakab és Kern Jakab uraknak a legközelebbi ülésre előlegesen bejelentett javaslatai a programjéba föl fognak vétetni. 49. Elnök úr közli a kamarával, hogy a statistikai dátumok gyűjtése iránt a kormánybiztosokhoz intézett megkereső leveleket az azokhoz tartozó táblázatokkal együtt lythographiroztatta, és az ez iránti árjegyzéket közli, a Pénztárnok urnak kifizetés végett átadatik. Elnök: Tollvivő: Valero Antal sk. Rózsa Lajos. sk. — Fölhívás a budapesti emberbarátokhoz ! A jótékony nőegyletek e két testvérvárosban, megfelelni óhajtván az általuk kitűzött létczélnak, miszerint az ügyefogyott szegénység nyomasztó állapotát enyhítsék , ezennel kedves kötelességüknek ismerik, Budapest kegyes érzelmű lakosait az uj év közeledésére emlékeztetni, mint olyan időpontra , melyen a korábbi évek példája nyomán — az uj évi köszöntéseknek jámbor szokássá lett megváltása, az ínséggel küzdő szegénység részére lényeges segélyforrásul szolgálhat. E nőegyletek bár teljesen meggyőződvék, hogy minden adandó alkalommal és időben, midőn általuk emberbaráti részvétre történik hivatkozás, és segélygyűjtésről van szó, az áldozó közönség nagylelkűségében leghathatósb támaszt találandnak: mind a mellett a közelgő uj évet különösebb alkalmul vélik használhatni, miszerint az annyiszor és sokfélekép igénybe vett jótékonysági érzelem oly szokásnak föntartására és élesztésére irányoztassék, mely egy uj életszakasz és évfolyam kezdetét az Ínséggel küzdőknek szánt kegyes segély áldozattal kapcsolja össze. Számos felebarátunk vannak, kikre a szegénység és életnyomor egész súlyával nehezült, s ilyenek sorsa enyhítésére némi kegyes adománynyal járulni soha sem volt kívánatosabb, mint épen most a küszöbén álló sanyarú éjszakában, midőn a munkahiány, a több nemű életszükségletek, s egy alig múlt belháboru utófájdalmai a nélkülözések végfokára juttatott embert agyonnyomással fenyegetik. Ennél fogva a nőegyletek alaposan hiszik, hogy ezen a szenvedő szegénység nevében nyilvánított kérelem, valamint eddig nem volt, úgy ezentúl sem lesz pusztában kiáltó szózat, hanem az ügynek számos pártolót nyer s hódit, kik minél buzgóbb részvétükből a jótékony nőegyleteket képesitni fogják, hogy ezek az uj évi üdvözletek megváltásáért befolyó pénzadományokat tüstént s közvetlenül a legnyomasztóbb ínség idején rögtöni segélyre szorult valódi szegények gyámolitására fordíthassák. A kegyes adományokat átveendi a két ikervárosban minden lelkész ur ; a gyűjtés egyéb helyei, a szentegyházak és középületekre különösen e végre kifüggesztendő falragaszokon fognak kijelöltetni, egyszersmind a jóltevők nevei is, karácson és uj év előestéjén kibocsátandó két névjegyzéken közöltetni, s minden részvevőnek azon helyen, hol magát beiratá, egy példány fog adatni. Budapesten, 1850-iki nov. 3-án. A budapesti jótékony nőegyletek nevében Külkey Henrik, a budai jótékony nőegylet titkára. Soltész Albert a pestinek titkára. Austria. Becs, oct. 6. A Wiener Zeitung mai száma egy a német ügyet taglaló és Austriának a német bonyodalmak végelintézését czélzó legutóbbi erélyes föllépését indokoló s fejtegető vezérczikket hoz. E nevezetes czikk lényegével nem lehet olvasóinkat meg nem ismertetnünk. Miután annak első részében rövid pontokban egybeállittatik a német kérdés első keletkezte s jelen stádiumáig kifejlődése , kifejtetik, miszerint Austria semmi módot kisérletlenül nem hagyott, hogy a korábban oly szoros frigyben állott berlini udvart barátságos tanácsok és békés alkudozások utján , e kérdésben választott pályájáról eltérítse , s hogy minden kísérletei megtörtek Poroszország képzelt jogáhozi ragaszkodásán, a maga minden közszövetséget lehet lenítő különszövetségi politikájának követése iránt. Hogy Austria a szükségességtől ösztönöztetve, a szétszaggatott Németországnak, kivált a külföld irányában akaratát s cselekvényeit képviselő orgánumot adni, a német szövetség-gyűlést, mint egyedül jogszerű s elismert orgánumot összehiva, de Poroszország azt elismerni folyvást vonakodott. Hogy végre legújabban ez ellenséges udvar a szövetségi törvényes végrehajtásokat nem akarja tűrni, s ily rendszer keresztülvitele egyenesen minden német státusok függetlenségének megsemmisítésére, s következőleg az Europa által elismert német státusszövetség teljes fölforgatására vezet, — így kiálta föl: „Ezt Austria egyátalában nem engedheti. Ennélfogva a császári birodalom katonai erői mozgóvá tétetlek, hogy ezt illető remonstratióinak illő érvényt biztosítson. 76,000 újoncz állítása elrendeltetett. Az első országvéd-zászlóaljak (Landwehr- Bataillons) valamint a magyar és olasz ezredek-