Magyar Hirlap, 1898. november (8. évfolyam, 302-331. szám)
1898-11-01 / 302. szám
1898. november 1 MAGYAR HÍRLAP Renault jelentésének fölolvasásánál annak szövegétől; továbbá konstatálja, hogy ő személyesen ismeri azt az ügynököt, aki a borderó átadta. Páris, október 31. A semmitőszék büntetőtanácsának tagjai ma délután titkos ülést tartottak, hogy a semmitőszék ítéletével elrendelt vizsgálat módozatairól tanácskozzanak. Valószínű, hogy a tanácskozás során kijelölték a vizsgálattal megbízandó bírákat. úgy mondják, hogy Tezenas ügyvéd panaszt adott be az ellen, hogy Mornard ügyvéd a semmitőszéki tárgyaláson fölolvasta Eszterházynak hozzája intézet táviratát. Páris, október 31. A vizsgálóbíró Zolának a «Petit Journal» ellen emelt panasza tárgyában megszüntető határozatot hozott. Tezenas Eszterházy ügyvédje, a posta- és távirdaügyi államtitkárhoz levelet intézett, amelyben azt mondja, hogy az angol hatóság értesítette őt, hogy Eszterhásynak szóló telefonközleményei és egyéb levelezései szabálytalan elbánásban részesülnek. Ez ellen élénken tiltakozik. Zurlinden tábornok, Páris katonai parancsnoka, ma kénytelen volt egy újságírónak bevallani, hogy a Mont Valerien-erődben több magasrangú katonatiszt van fogva. Ezeknek azonban — amint a parancsnok mondja — semmi közük a Dreyfus-ügyhöz. Páris, okt. 31. Picquart sógorának megengedték, hogy — háromhetenként beszélhessen a bebörtönzött alezredessel. A Dreyfus-ügyről egyiküknek sem szabad szólania, de Picquart ügyes czélzásokból megértheti, hogy nagy forduló állt be a szenzácziós afférben. Páris, október 31. Bizonyosra veszik a következő miniszteri lisztát: Dupuy elnökség és belügy, Lebret igazságügy, Freycinet hadügy, Locroy tengerészet, Delcassé külügy, Peytral pénzügy, Leygues közoktatásügy, Delombre kereskedelemügy. A milyen őszinte tisztelettel viseltetem azon érdemek iránt, melyeket nyelvbúváraink a tudományos világban a finnugor nyelvek és azok fentartóinak ismertetése körül szereztek, annyira nem találom magamat arra indítva, hogy e néptörzsek nyelvében a magyar nyelv rokonát ismerjem fel. Maga a ragozás, a grammatikai szabályok találkozása nem bizonyítja azt be. Ép oly kevéssé egyes szavaknak a finn, vogul, osztják, votyák, zűrjén, csuvasz, cseremisz nyelvekben a magyar szavakkal gyakran nagyon is erőszakolt értelmi közössége. Hisz a tót nyelvben több százra megy azoknak a szavaknak a száma, melyek a magyar nyelvben otthonosak, azért semmi komoly tudós a magyar nyelvet szláv idiómának nem tartja. Nem fitymáló büszkélkedés indít e megtagadásra. Hiszen a finn nemzet legnagyobb tiszteletemnek tárgya, — mely két milliónyi lélekszáma mellett az óriási orosz birodalomba beékelve, nemzetiségét ősi jó tulajdonainak, általános miveltségi fejlődésének, harczias erényeinek, csoda szorgalmának segélyével fentartani képes, melynek tudósait, költőit, sőt politikusait a legnagyobb rokonszenvvel kisérjük; — de amellett a finn népnek egész nemzeti jellege, szokásai, hajlamai annyira elütnek a magyarokétól, hogy ez eltérést csak nyelvének különbözősége múlja fölül. — A világirodalomban is számotvető naiv néphős regéje, a Kalevala pedig annyira idegenszerű ránk nézve, hogy mi ezt átérteni sem tudjuk. Viger földmivelésügy, Krantz közmunkaügy, Guillain gyarmatügy. Páris, október St. Jean Hess a Matin mai számában elmondja, hogy Dreyfus 1896-ban diszentériában veszedelmesen megbetegedett. Az akkori, gyarmatügyi miniszter azonnal telegrafált az Ördögszigetre, hogy Dreyfust halála esetén bebalzsamozzák s Francziaországba szállítsák, mert máskülönben azt hihetnék, hogy megszökött az Ördögszigetről. A legközelebbi hajóval el is küldték a szigetre mindazokat az anyagokat, amelyek a bebalzsamozáshoz kellenek. Dreyfus megtudta ezt s megsejtette belőle, hogy Francziaországban foglalkoznak vele. 3 Vilmos császár Palesztinában. — Távirati tudósítások. — Jeruzsálem, október 31. Szombaton délután a sátraktól a jaffai kapuig valamennyi utcza, úgyszintén a Megváltó- és a Szent-sír-temploma tömve volt emberekkel. A házak erkélyeit és tetejét is nagy sokaság lepte el. Az ünnepi dísz és a tarka ruhák élénk színei megkapó látványt nyújtottak. Kevéssel 4 óra előtt közeledett a lovas díszmenet. A keleti nép, amelyet Nyugat pompája nagyon meglepett, lelkesen üdvözölte a császári párt, amely folyton barátságosan köszöngetett. A császár délszaki egyenruhát viselt és úgy ő, mint a császárné feltüzte a feketesas-rendet. A Dávid-utczában felállított diadalkapunál a zsidók küldöttségének feje beszédet intézett a császári párhoz. A Murisztánkápolnában a jeruzsálemi, jaffai és haifai német községek képviselői beszéd kíséretében remek kivitelű bibliát nyújtottak át. A császár valamennyi beszédre a legkegyelmesebben válaszolt. Este nagy kivilágítás volt. Jeruzsálem, október 31. A betlehemi templom bejáratánál a német császári párt Ziethen-Schwerin gróf fogadta a jeruzsálemi egyesület nevében. Üdvözölte az uralkodó párt Dávid városában, amely a világ legnagyobb és legtiszteltebb városa, mert benne született a Megváltó. Az evangélikus templom teljes befejezése a császári pár konstantinápolyi látogatásának köszönhető. Az istentisztelet végeztével a császár beszédet mondott. Vilmos császár kihallgatáson fogadta a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkát, aki neki egy ereklyét adott át. A császári pár tegnap este az olajfák hegyén naplementekor Dryander udvari főprédikátor által végzett ájtatosságot hallgatott azután a porosz hatóságok jelenlévő fejei és a Johanita-rend lovagjai társaságában ebédhez ült. Ma délelőtt volt a Megváltó templomának ünnepies felszentelése nagy egyházi és világi pompával. Az ünnepségben a város lakossága rendkívül nagy számban vett részt. Nagy a hőség, de azért a császári pár és kísérete jól van. Jeruzsálem, október 31. Bosse dr kultuszminiszternek tegnap a Megváltó-templom megtekintésénél mondott beszédére azt válaszolta Vilmos császár, hogy őszintén köszöni a miniszter beszédében kifejezett hűséges érzelmeket és örül, hogy az evangélikus község Megváltó-templomának beszentelését ünnepelheti. Ezt a szultán jóindulatának, úgyszintén boldogult nagyatyjának és istenben nyugvó atyjának köszönheti, az utóbbinak annyiban, mert elvégre is ő döntött ebben a dologban. Puszta beszéddel semmit sem lehet végezni itt a Keleten. Reméli, hogy az evangélikusok életmódjukkal is tanúságot fognak tenni az evangélikus hit igazságáról és azt meg fogják erősíteni. Akkor majd isten áldása lesz ezen az ünnepen és bőséges áldás jár nyomában. Ezt óhajtja és reméli a császár az összes jelenvoltakkal egyetemben. — »Mondja meg ezt« — ezzel végezte a császár beszédét —az evangélikusoknak és különösen a németeknek. Jeruzsálem, október 31. A császári pár jókor reggel a sátortáborból Bethlehembe ment. A császárné onnan a szőlőhegyre ment, hogy jelen legyen az ott épült új árvaház ünnepies beszentelésén. Ziethen-Schwerin gróf, az evangélikusok jeruzsálemi alapítványának elöljárója üdvözölte az ünneplő közönséget, azután visszapillantást vetett a jeruzsálemi egyesület fejlődésére és sikereire, majd felhívta a jelenlevőket, hogy hálájukat az eddigi nagy sikerekért további hasznos működésükkel hálálják meg. A felszentelő beszédet Weser berlini licenciátus, a jeruzsáleumi egyesület jegyzője mondotta.. A felszentelés után a császárné visszament Bethlehembe, ahol a császári pár istentiszteletet hallgatott az evangélikus ST naplómban. Velencze, október 31. A német császári pár zarándokújáról visszajövet is érinteni fogja Velenczét. Az olasz felségek ez alkalommal is üdvözlik őket A Kalevala regéjének megalkotásához az északvidék hosszú, ködös éjszakái, csodás légmeteórjai, a láthatáron végig sikló sugártalan napja, tűzfényben ragyogó és hajnalos ege, fekete felhő alakjaival, varázsszerü zörejével, s a rémséges hótölcsérek tomboló bálványalakjai kellettek, de még inkább kellett az ezekből istenalakokat képező népkedély, mig a magyaroknál nemcsak a tüneményes égi csodák hiányzottak, de hiányzott a népkedélyből az istenalak képzés hajlama. A magyar nép az égbolton a csillagoknak és csillagképleteknek csupa emberein felfogható neveket adott, az éjsark körül forgó csillagképletet elnevezte »Gönczöl szekerének«, a tejutat Csaba vezér »hadak utjának«. Az ősmagyar nem isteneket hozott le az égből, hanem a maga hőseit vitte fel az égbe. A finn nemzeten kívül emlegetett ugor népcsalád törzsei kisebb-nagyobb tömegekben Észak-Oroszország és Ázsia határtalan pusztáin elszórva, mind igen érdekes népfajok lehetnek, méltók a népismertető tudósok tanulmányaira, de az a kevés, gyéren összeböngészett szó, mely nyelvükben a magyarhoz hasonlít, nem elég a rokonság megállapítása, míg testi és lelki mivoltuk vadonnat különbözik a mi népünkétől. Nem a szegénységük, nem a csekély számuk, nem az alantas miveltségi állapotuk indít e véleményadásra. Zárjel közé teszem s mellékesen említem fel az idevonatkozó adatokat. (A vogulok 28, az osztrákok 32 ezer lélekszámot tesznek, az utóbbiak a világ legpiszkosabb népfaja, holott a magyar népnek legkiválóbb jellege a tisztaságszeretet, a zűrjének száma 83 ezer, ezek kereskedéssel foglalkoznak, ezért Észak-Oroszország zsidóinak nevezik őket.) De hát én a szegény atyámfiait meg nem tagadom, sőt ha a csalhatatlan tudományos világ egy népcsaládba soroz bennünket, a rokonságot is elvállalom, de azért határozottan állítom, hogy a magyar és finnugor nyelvek között azonos eredet nincs és nem volt soha. De még azzal az állítással nem érem be, hogy «nincs», hanem azt is be fogom bizonyítani, hogy “nem is lehet». * A magyar nyelv alakult a jóhangzás és összehangzás szabályai szerint, ahogy semmi más nyelve a kerek föld mivelt népeinek. Ugyan egy szóban mély és magas magánhangzók nem fordulnak elő, csak ritka kivételképen. S ezt a szabályt követi a ragozás is. Az a, o, u nem kerül össze e, ö, ü-vel. Az «i» középhangúnak vétetik, de a ragozásnál ennek is szabálya van, a szerint, a hogy rövid (pontos) i, vagy hosszú (ékes) í képezi az egy, vagy két tagú szógyököt: például «szív» ragozva «szivem», «szív» ragozva «szívom», —1 «ir» — «írok», — «ir», (gyógyszer) «ire», (Csabaire) «Nyir» — «Nyírség», — «nyír» — «nyírás», ugyanaz a szó ékezve és pontozva egészen más szót jelent. Azt is mulasztásnak tartom, hogy Írott