Magyar Hirlap, 1932. szeptember (42. évfolyam, 196-220. szám)
1932-09-08 / 202. szám
, 1932 szeptember 8. NÁDIHEGEDŰ I. A nevető ember jellegzetes macskabajusza, mely két végén tömötten kunkorodott, még kihívóbbá tette széles arcán terpeszkedő vigyorgását. Először kínosan feszengeni kezdtem, amint rámnevetett s valami toalett-hibát sejtettem e provokáló derű mögött. Megnéztem a kalapomat, hogy szórakozottságom a szalagcsokrot nem fordította-e előre, gyors mozdulattal rántottam egyet felfelé a nyakkendőmön, lefelé a mellényemen, szóval hirtelen elvégeztem mindazt a körültekintést, mely meggyőzhetett róla: semmi olyan megszokottól feltűnően eltérőt nem szolgáltat a külsőm, hogy a nevetés bergsoni lélektana szerint az ismeretlen vigyorgó arcidegeit vonaglásra izgatnám. A villamos reggeli utasai között, ahol a nevető emberrel szembekerültem, az ellentét erejénél fogva még erősebben halott a torz jókedvnek ez a merev lárvája, mely pillanatra sem hullott le. Már elfordult tőlem a nevető ember tekintete, de még mindig nevetett, hangtalan, idegesítő nevetéssel. Talán utolsó mohikánja ez az ember azoknak a vidám teremtéseknek, akik a száműzött jókedv idején nem engedik kiapadni lelkükben az optimizmus forrását? Nem tudtam megállni, hogy egy kérdéssel közelébe ne férkőzzem az öntesl vigyorgás titkának. — Jó, akinek jókedve van — mondtam. Változatlan nevetéssel nézett rám és csüggedten felelte: — Arcidegzsábám van, így találkoztam Hugo Victor L'homme, qui rit-jével, az örök nevetésre torzított arcú Gwynplain-nel, a gondoktól ostromolt dél felé rohanó reggeli villamoson. . II. A névjegy " Ügyes-bajos dolgában keresett egy kishivatalnok. Szerény, szinte riadozó ember, olyasféle típus, mint amilyen Csehov novelláiban örökült halhatatlan életre. Miután elmondta az ő kis nagy ügyét, megígértem, hogy majd Levélben adok neki felvilágosítást. — A címem... — csetlett-botlott a nyelve ■— nem tetszik tudni... Névjegyet halászott ki a kopott redingotjából, melynek fekete színe legalább másfélévtized robotjában sáppadt zöldesre és szinte bocsánatot kérve, nyújtotta át. — Óh, kérem, nem felejtem el a nevét és címét, hiszen már volt szerencsém — udvariaskodtam. Szinte meggörnyedt a szerénység egy életen át viselt alázatos terhétől. — Akkor lesz olyan kegyes — bátorodott neki — visszaadni a névjegyem. Tetszik tudni, nincs már csak 2—3 darab és olyan nehéz újat nyomatni. Talán nem is a szürke kis öreg, hanem 1932 adta le nálam és kapta vissza tőlem a vizitkártyáját. Várkonyi Titusz 908 pengős 69.880 pengőós berendezésért Szerdán délelőtt újabb árverés volt a Rákóczi út 19. szám alatt lévő automata büffében, ahol a legutóbbi árverés eredménytelen maradt, mert a hatvanezerpengős berendezésre a 4000 pengős kikiáltási ár kétharmad részéért sem akadt vevő. Most jelentékenyen mérsékelték a kikiáltási árat. A vevők az egész berendezést és felszerelést 900 pengő 44 fillérért vették meg. Jellemző, hogy 110 alig használt Thonet-széket 67 pengőért, egy 800 pengős grammofonnal egybeépített dinamikus hangszóró-rádiót húsz pengőért vásárollak meg. fwninnsiolf a tengeri sót tartalmazó Plavin- Lifi lenyőfürdőbe fürössze. Plavín kap-lg ható patikában és drogériában. Újabb sterilizáló „miftíitt" fedeztek föl Bécsből jelentik. A sterilizálási ügy tisztázására Grácban és Bécsben megindult nyomozás során kedden éjjel újabb „műtőhelyiséget“ találtak és kutattak ki. Ez Zersavil betonmunkás lakásában volt, ahol szintén nagymértékben űzték a sterilizációt, a műtétek száma azonban pillanatnyilag még nem állapítható meg. Állítólag naponként 30 operációt hajtottak végre. Ez a hely is Grossmann Rudolf író vezetése alatt állott. A műtőhelyiségek főügynökei a következők voltak: Hartl, a szövetségi vasutak műhelyének kovácsa, egy bizonyos Knauer, akinek a felesége mint a Ranunssi-ée Freiheit und Befreiung című lap kiadója szerepelt, továbbá valami Rubik nevezetű ember. Grossmann villájában a rendőrség terjedelmes terhelő anyagot talált. Több levélből kitűnik, hogy a sterilizációk pénzügyeit intézte, sőt ő fizette ki a felhajtók provízióit is. Krenn mérnök elaista az év 24.000 dollárért Nem bszott az a Sajkirály leányában, pedig négymilló dollárt hagyott rá A néhány nap előtt elhunyt Mrs McCormick végrendeletének ügye egyre tovább bonyolódik. Mint a Magyar Hírlap szerdán már megírta, az olajkirály lánya, alig három héttel halála előtt — augusztus 8-án — végrendeletet készített, amelyben vagyonának 5/11-ed részét Edwin Krenn-re, egy svájci építészre hagyta, akihez a milliomosnőt hosszú évek óta meleg barátság szálai fűzték. A család most egy régebbi végrendelet alapján meg akarja támadni Edith Rockefeller utolsó intézkedéseit, mert nem akarják a dollármilliókat az olajkirály leánya svájci barátjának kiszolgáltatni. Hosszú és izgalmas örökösödési perre van ilyenformán kilátás. Ami a legérdekesebb a dologban: Edwin Krenn nem sok pénzt fog látni az örökségből, akárhogyan is döntenek a bíróságok, mert Edith Rockefeller barátja szinte egy tál lencséért eladta milliós örökségét üzlettársának, Edward Datonak. Az olajkirály leányának romantikus szerelme Mrs McCormick és Edwijs Krenn regénye több, mint húsz év előtt kezdődött Svájcban. Az olajkirály lánya kéjutazáson volt Európában és amikor az Alpeseket járta háromezer méter magasságban, egy romantikus kilátóhelyen véletlenül összetalálkozott egy fiatalemberrel, Edwin Krennel, aki hiába próbált odahaza mint építész megküzdeni a nyomorral.. Hogy mi játszódott le azután Svájcban az olajkirály lánya és a fiatal építész között, azt senki sem tudhatja, tény azonban, hogy Edith Rockefeller magával vitte Chicagóba újdonsült barátját, aki ott egyszerre a legnagyobb jólét közepébe csöppent. Kreamn mindezt Mrs McCormicknak köszönhette, amennyiben a milliomosnő svájci barátja számára hatalmas vállalatot alapított: a Krenn & Date céget, amelynek legnagyobb üzlete az óriási McCormick-vagyon házainak és ingatlanainak a kezelése volt. Edwin Krenn és Edith Rockefeller barátsága nem hidegült el az azóta eltelt húsz esztendő alatt sem és ennek a bizonysága Mrs McCormick most felbontott végrendelete, amely igazán fejedelmi vagyonnal ajándékozta meg a svájci építészt. Ma az értékpapírok és ingatlanok példátlan árzuhanása után természetesen Mrs McCormick hagyatéka sem jelent olyan fantasztikus vagyont, mint még két év előtt is, azonban még mindig mintegy 15 millió dollárra becsülik a hozzáértők az olajkirály leányának hagyatékát, sőt az örökösök is 9 millió dollárt vallottak be a hagyatéki bíróság előtt, úgyhogy ezen az alapon Edwin Krennre, mintegy négymillió dollár örökség várna, ha a bíróság az augusztus 8-i végrendeletet mondaná ki érvényesnek. Négymillió dolláros örökség Négymillió dollár óriási összeg ma Amerikában, amikor igazán potom pénzen lehet összevásárolni jóformán mindent, így Edith Rockefeller régi barátja egyszeriben dúsgazdag emberré lépett volna elő, ha komolyan hitt volna , abban, hogy barátnője bármit is láttat neki hagyatékából. Edwin Krenn, úgy látszik, nagyon peszszimista lehetett, mert alig néhány nappal Mrs McCormick halála után szabályos adásvételi szerződésben eladta minden jogát az örökséghez társának, Edward Dato-nak, aki potom évi 24.000 dollár járadék fizetésére kötelezte magát ezért. Évi 24.000 dollár igazán nem nagy pénz, amikor azért négymillió dollár tőkét kell odaadni. Így érthető Edwin Krenn keserűsége könnyelműsége fölött, kivált ha tekintetbe vesszük, hogy nagyon könnyen lehetséges, hogy az örökség nem is 4 millió dollárt fog kitenni, hanem esetleg 7, vagy 8 millió dollárt, ha nem a hatóságoknak bejelentett értéket veszik alapul, hanem elfogadják a szakértők 15—20 millió dolláros becslését. Ami a vagyon fennmaradó 7/12-ed részét illeti, Mrs McCormick idősebbik leánya kap egyharmados fiatalabbik leánya egyhatodot, végül fia, akiről mindenki úgy tudta, hogy Edith Rockefeller dédelgetett kedvence, csupán Wired részt örökölt. Haszonnyak kommunista vmm mm zsm iratot mit el a szegedi törvényszék Szegedről jelentik. Több mint egy hétig tartó tárgyalás után szerdán hirdetett ítéletet a szegedi törvényszék a monstre kommunista perben. A 28 vádlott közül csak hatot ítéltek el. Korom Mihályt, Gombkötő Pétert, Fontyik Pált és Gombkötő Dezsőt 3—3 hónapi fogházzal, Komócsin Antalt 5 hónapi, Gera Sándor és Gladics József vádlottakat pedig 8—8 havi fogházzal büntették. Felmentette a bíróság dr Szepesi Imre orvost, Sebes László magántisztviselőt, Strausz Sándor és Szamek György egyetemi hallgatókat és még 14 vádlottat. Az ítélet megokolása szerint a bíróság egyáltalán nem állapította meg, hogy az Országos Ifjúsági Bizottság, melynek a vádlottak tagjai voltak, tiltott alakulat lett volna és ott kommunista szervezkedést folytattak volna. A felmentett vádlottak terhére a bíróság semmiféle bűncselekményt nem állapított meg. A detektívek előtt tett beismerő vallomásokat, amelyeket a főtárgyaláson visszavontak, nem fogadta el a törvényszék ítélet alapjául, mert a vádlottak ezeket a vallomásokat kényszer hatása alatt tették. Az elítélt vádlottakról megállapította a bíróság, hogy sejtszervezkedést folytattak. A bíróság elrendelte a felmentett vádlottak azonnali szabadlábra helyezését. Szabadonbocsátották azokat az elítélteket is, akik büntetésüket a vizsgálati fogsággal kitöltötték. Az angol St.Leger Doncasterből jelentik. Az angol lóversenyidény 5 klasszikus eseményének utolsó versenyszámát, a Saint Leger-t szerdán futották le. Eredmény: Saint Leger, 2000 méter, 5000 font. 1. Fiidaussi (lov. Fred Fox), 2 Dastor (Peary), 3. Silvermere (R. Dick). Indult 19 ló. Nyakhossz, 4 hossz. Tot, 20:1, 6:1, 33:1. iS SR. 1 \-M Wa‘W'h NI kiállítás I i IE * aE 'M li StE olcsó ela^^s a ® \a -«6^ ti K» H 'w óriási választék O UT ga nagy zsigmond BU OR LftZARU.3 Csütörtök tMaeyar BBMtBSi&a TElEfOKSZÉBIIBfl 01 INYKÁRKÉPZŐ llftFOLYftfflA Prasperitus KI míntht rcmten mus*j szamtra Kikeresztelkedett asszony csak akkor költsen egyházi házasságot, ha elvárt férje megmaradt zsidónak Előkelő társasági emberek kötöttek az éli múlt vasárnap házasságot, mégpedig nem, csak az anyakönyvvezetőnél, hanem a templomban is. Az esküvő fényes közönsége nem is sejtette, hogy milyen bonyodalmak előzték meg az esküvőt és milyen nehezen jutott el a fiatal pár addig, hogy katolikus templomban oltár elé léphetett. A menyasszony, aki előkelő budapesti nagyiparos és nagykereskedő leánya, korábban egy bécsi ember felesége volt, akitől azonban elvált, visszatért szüleihez Budapestre és itt élt addig, míg volt legénye, aki keresztény családból származik, feleségül megkérte. A vőlegény családja csak abban az esetben egyezett bele a házasságba, ha a fiatalasszony a zsidó hitről áttér a római katolikus vallásra. Az asszonyka ezt a feltételt vállalta és tanúival kéthetes időközökben kétszer egymásután megjelent az illetékes rabbinátusi hivatalban, hogy a zsidó egyházból való kilépését bejelentse, a második jelentkezése előtt azonban visszafordult az ajtóból, mert attól tartott, hogy a keresztény hitre való áttérésének Budapesten híre terjed és ennek édesapja üzlete adná meg az árát. Ezért aztán a zsidó vallás elhagyásának más módjához kellett folyamodnia. Elvált férje révén megszerezte az osztrák állampolgárságot és miután Ausztriában elegendő, ha a közigazgatási hatóságnak ajánlott levélben jelentik be az egyházból való kilépést, ő is megírta a bécsi községtanácshoz szóló ajánlott levelét és a feladóvevénnyel igazolta az itteni illetékes plébános előtt, hogy a zsidó vallást elhagyta. A plébános ezt szabályszerű kijelentkezésnek vette és a hölgyet megkeresztelte. Ehhez hasonló eset még nem történt. A hölgy azt hitte, hogy a kikeresztelkedéssel minden akadályt elhárított új házassága útjából, de csalódott. Első házasságát ugyanis egyházilag is megkötötte és ebből származott a nehézség. A plébános közölte vele, hogy ha elvált férje értesülne az ő kikeresztelkedéséről és maga is elhatározná a katolikus hitre való áttérést, akkor vőlegényével a katolikus egyház szertartása szerint házasságot nem köthetne. Ezért azt ajánlotta, folyamodjék az illetékes püspökhöz, a konkrét esetben az esztergomi érsekhez, aki a folyamodvány nyomán ajánlott levélben értesíti a bécsi elvált férjet felesége áttéréséről és megkérdi, megmarad-e a zsidó hiten? Ha a levélre három napon belül nem jön válasz, vagy a válasz kedvező lesz, akkor az egyházi házasságkötésnek nincs akadálya. A levél elment, válasz nem jött és így vasári nap meglehetett az esküvő. Valutaüzerkelésért elő- Alif fojtott a füstapitányságra Hajós Osztkár bankigazgatót A főkapitányság intellektuális osztályára szerdán délben előállították a Budapesti Hitel- és Jelzálogbank igazgatóját, H Hajós Oszkárt. A rendőrség valutaellenőrző csoportja ugyanis többnapos megfigyelés után megállapította, hogy a Mérleg utca 4. számú házban lévő bankhelyiségben a bank, illetve a bank igazgatója valutaügyekkel foglalkozik. Szerdán délben egy detektív vidéki földbirtokosnak öltözve megjelent a bankban és elmondotta, hogy vidékről jön és valutára lenne szüksége. Lehetőleg többezer dollárra. Hajós Oszkár igazgató nem sokkal később át is adott neki hétszáz dollárt azzal, hogy egyelőre csak ennyit tud szállítani, de többet is fog adni. A következő pillanatban a detektív felfedte inkognitóját, a hétszáz dollárt elkobozta és a bankigazgatót bevitte a főkapitányságra. Hajós Oszkárt szerdán délután kihallgatták a rendőrségen. Hajós elmondotta, hogy a valutát Stiller Mihály tőzsdeügynöktől kapta. A detektívek felkeresték Stiller Mihályt, aki beismerte, hogy tényleg ő adta el a dollárokat Hajósnak, de ő is csak kapta egy Stark Vilmos nevezetű ügynöktől és ő,csak mint közvetítő, szerepel az ügyben.