Magyar Hirlap, 1933. december (43. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
Péntek Ellenzéki felszólalások a Házban a jegybankjavaslat tárgyalásánál Az infláció veszedelméről és az erőszakos pénzmanipuláció helytelenségéről beszélt Magyar Pál A képviselőház csütörtökön öt órakor ülést tartott. Almásy László elnök megtette a szokásos előterjesztéseket, azután elfogadták harmadik olvasásban a gazdaadósságokra vonatkozó javaslatot. Ezután Zsindely Ferenc előadó ismertette a Nemzeti Bank alapszabálymódosítására vonatkozó javaslatot. Magyar Pál kritikája Magyar Pál volt a vita első szónoka. Technikailag szükséges módosítást lát e javaslatban. A Nemzeti Bank alapszabálymódosításának igen nagy a jelentősége a pénzgazdálkodásra és ezen keresztül az egész gazdasági életre. Logikátlanságot lát abban, hogy ezt a javaslatot a gazdaadósságok rendezésére vonatkozó javaslat elfogadása után terjesztik a Ház elé. Hiszen ha e javaslatot nem szavazná meg a Ház — és így nem adna módot a kormánynak a javaslatban kontemplált 100 millió pengő felvételére —, akkor illuzóriussá válna a gazdavédelmi javaslat Az alkotmányosság sérelme, hogy az országgyűlés csak formailag szankcionálja törvénnyé az előbb már perfektuált Intézkedéseket Teljes bizalommal viseltetik a jegybank mai vezetősége iránt A jegybankoknak függetleneknek kell lenni a kormányoktól. A pénz fedezetét az aranyfedezet mellett a könnyen beváltható követelések alkotják és ezért gyakorolnak szigorú cenzúrát a jegybankok, hogy csak könnyen behajtható váltókat számítoljanak le. Az erre való óvatosság különösen fontos lenne nálunk, hiszen mi igen jelentős mértékben szálltunk le a fedezet tekintetében. A Nemzeti Bank ma szinte egyedüli forrása a hiteléletnek és ezért nagy aggállyal látja e javaslatot. Bízik ma a bankvezetőségben és a pénzügyminiszterben, fél azonban, hogyha az infláció hívei jutnak kormányra, akkor e precedens alapján sikamlós lejtőre csúszhatunk. Szeretné ezért ha egy szakaszt vennének fel a javaslatba, amely kimondja, hogy a következő két évben hasonló célkitűzésű javaslattal a kormány nem jöhet. Nem fél inflatórius hatástól és tudja, hogy a közönségben nem fog a pengő iránti bizalom meginogni. Arra nincs is ok. A kormány igénybe vesz 100 millió pengős hitelt — folytatta Magyar Pál — és ennek semmi rossz hatása sem lesz a pénzügyi helyzetre, ez csak megerősíti a pengőbe vetett hitet. A Nemzeti Bank politikája nem felel meg a szükségleteknek. Azt szokták hirdetni, hogy a bajok egyik oka a kis bankjegyforgalom. Ez azonban tévedés. A követelések fizetését nem utasították vissza egy esetben sem azzal az indokolással, hogy nincs elegendő bankjegy, amellett nálunk a betétekre vonatkozólag nincsenek olyan moratóriumféle intézkedések, mint például Jugoszláviában. A pénzláb leszállítása nem szolgálná a gazdasági helyzet javulását, aranyrátájának megállapítására, de egy válság közepette erről szó sem lehet. A pengő színvonalának tartása mellett is a mezőgazdasági exportőrök panaszait jogosoknak tartja. Aki termel, az nem veheti tudomásul, hogy minden terhet neki kell viselnie Nem lehet elzárkózni ezek elől a panaszok elől Olyan politikát kell követni, amely ezeknek véget vet, de evégből nem kell a devalváció gondolatát a köztudatba bevinni. Sajnos, a magyar nép nem elég takarékos, illetve nem lehet takarékosságot kívánni attól, akinek a napi szükséglete sincs meg. Az elnök figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Magyar Pál hangsúlyozza, hogy a tőkeképződés hozzátartozik a tárgyhoz. Félve gondol arra, hogy olyan események következhetnének be, hogy a takarékossági hajlamot csökkentené a pengő iránti bizalmatlanság. Megállapítja, hogy azoknak volt igaza, akik a pengőben bíztak és nem iparkodtak különböző tranzakciókat csinálni. Tiltakozik az ellen, mintha ő egyéni szempontból nézné a gazdasági kérdéseket. Azt tartja, hogy a bankokról és úrinőkről mennél kevesebbet beszéljenek. Gallasz Rudolf: A százezerpengős fizetésekről! Magyar Pál: Fontosnak tartja, hogy a bankok zavartalanul betölthessék feladatukat. Számottevő záloglevél és városi kölcsön jött haza az utóbbi időben. Nem látja szerencsésnek azt a hangot, hogy mindenki, aki gyűjt, vagy valamije van, üldözendő tényező lenne. Szerencsésebbnek tartotta volna, ha egy külön szervezetet iktattak volna be ennek a kölcsönnek felvételére. Aggályos precedensnek tartja ezt a lépést és ezért a javaslatot nem fogadja el. (Taps és éljenzés a baloldalon.] I Az angol 6s amerikai példa Amikor sikerült a pengő iránti bizalmat nagy áldozatokkal meggyökeresíteni, akkor gondolni sem szabad e nagy előny lerontására és arra, hogy meggyengítve a pengő stabilitását, tönkretegyük a jövő kibontakozásának e biztos alapját. Ez nagy érdeke a mezőgazdáknak is. Az angol példa, hogy a fontot, ezt a standard valutát leejtették és az angol gazdasági élet mégis megerősödött, nem helyes, mert a mi viszonyainkat nem hasonlíthatjuk az angol viszonyokhoz. Akkor azt hangoztatták Angliában, hogy belső viszonylatban a valuta nem romlott, hogy a font tovább is 20 shilling és az angol közönségben ez tudattá is vált. Intervalutálisan 33 százalékkal csökkent az angol pénz, de bent nem, e pénzügyi művelet inspirálta az adósokat is, hogy fizessenek. Nálunk azonban egy ilyen kísérlet az agrárollót még jobban tágítaná. Az amerikai viszonyokat sem lehet a mieinkhez hasonlítani, különben is ott is beigazolódott, hogy erőszakos pénzmanipuláció fellendülést nem hoz, ellenben más területeken pusztít és rombol. Arra a konklúzióra jut, hogy ma már nem lehet pénzügyi csodaszert alkalmazni, hanem minden erőnket a reális pénzügyi eszközökre fordítsuk. Nem állítja, hogy ha újból elérhetjük a teljesen normális állapotokat, akkor nem lesz szükség a pengő Vita az Inflációról és a devalvációról Hegedűs Kálmán szerint az infláció nem a bankjegyek mennyiségétől, hanem a minőségétől függ. Az infláció következménye azoknak a ballépéseknek, amelyeket egy pénzügyminiszter és egy jegybank karöltve követnek el. Erdélyi Aladár: Mennyire eltalálta! Ulain Ferenc: Nem is tudja, milyen igaza van! Hegedűs Kálmán: Az inflációt nem lehet elhatározni, az magától jön. Figyelmébe ajánlja a pénzügyminiszternek, hogy bocsásson ki félmilliárdnyi nyereménykölcsönt. A közterhek arányosítását követeli. A javaslatot elfogadja. Ulain Ferenc: Logikus, hogy akik tegnap megszavazták a gazdavédelmi javaslatot, megszavazzák ezt is. Ebben a javaslatban a pénzügyminiszter először kölcsönt kér, azonkívül annak kimondását kéri, hogy ez a 100 millió ne jöjjön figyelembe a fedezet szempontjából, harmadszor a fedezeti aránynak négy évre 24 százalékban való megrögzítését kívánja. Amikor a Nemzeti Bank létesült, kimondotta a nemzetgyűlés, hogy állam vagy közület nem vehet fel kölcsönt anélkül, hogy ellenértékét arányban vagy devizákban letegye. Ez biztosította a Nemzeti Bank függetlenségét. Ezután élesen bírálja a Nemzeti Bankot, majd azt fejtegeti, hogy a világ összes valutái közül most már csak tizenegy maradt intakt és ezek közül több jelentéktelen, mint a danzigi vagy a luxemburgi valuta. 45 állam — köztük Anglia, Amerika — valutája azonban ingadozik. Ez nem azt bizonyítja, mintha a mi valutapolitikánk lenne helyes, amelyik a valuta ortodox értékállóságát tartja főcéljának. Azt bizonyítja, hogy kár könnyeket hullatni a bankokért, mert azoknak 1930-ig igen jelentős volt a tiszta haszna, azután lecsökkent ugyan, de a csökkenés nem merítette ki az előző évek nagy haszonfölöslegét. Az is érdekes, hogy éppen a mezőgazdaság elképesztő eladósodása esik össze a bankok aránytalanul nagy haszonszerzésének korszakával. ő nem híve annak, amit egyesek inflációnak, mások devalvációnak neveznek, de ez bekövetkezhetik a kormány akarata ellenére is. Devalvációt senki sem csinál örömmel, Roosevelt sem akart és mégis megcsinálta. Magyar Pál: Roosevelt akarta, ez volt a programja. Állatorvos vagy baromorvos? Ulain Ferenc azzal folytatja, hogy ő nem akarja a devalvációt, de fél attól, hogy bekövetkezhetik. Figyelmezteti tehát a kormányt: számoljon ezzel a lehetőséggel. Amikor az ellenzék a mai időket megjósolta, Bethlen őket állatorvosoknak nevezte. Magyar Pál: Baromorvosoknak! Ulain Ferenc: Igen, baromorvosoknak! És íme, a baromorvosokat igazolta az idő. Az akkori főbaromovos pedig ma Magyarország miniszterelnöke. (Óriási derültség.) A javaslatot nem fogadja el. Sándor Pál tiltakozik az ellen, mintha ő valamikor is híve lett volna az inflációnak. Az infláció az ország helyrehozhatatlan baja, legvégzetesebb szerencsétlensége lenne. Ulain Ferenc: Én sem voltam soha híve az inflációnak. Sándor Pál: De a kisgazdapárt igen. Ulain Ferenc: Az igen. Rakovszky Tibor: Csak a mérsékelt inflációnak, inkább csak a defláció ellen foglaltunk állást. Sándor Pál azt tartja logikusnak, ha már a többség megszavazta a gazdaadósság javaslatát, akkor a Háznak meg kell szavazni annak a javaslatnak velejáróját, ezt a javaslatot is. A többség szolgai módon megszavaz mindent, pedig a szolgai viselkedés nem egyezik meg a törvényhozói működéssel. Elnök figyelmezteti Sándor Pált, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon. Sándor Pál követeli, hogy a pénzügyminiszter válaszoljon az ellenzék minden kérdésére. Tiltakozik minden új megterheltetés ellen, mert magasabb adókat nem lehet kicsikarni az adófizetőktől [1933 december 9. ] modern ezosialfriddhtárgyaval BACHBUCH utóda cégtől IV, Váci utca 2. sz. Ha leszállítják a bankok számát, mi lesz a banktisztviselőkkel ? A bankigazgatók fizetését, tantiémjeit már mélyen leszállították. „Az egész ország aádlóktól retteg“ Sándor Pál ezután azt fejtegeti, hogy a pénzügyminiszter adómorálról beszél, de adni nem akar a gazdákon kívül senkinek. Ezt nem lehet helyeselni. A Nemzeti Bank főtanácsa csak az újságokból tudta meg, hogy a pénzügyminiszter 100 milliót kíván tőlük. Az elnök se tudott róla, sgy hallotta, hogy a jegybank tanácsában igen erősen megkritizálták a minisztert. Miért nem Popovics tárgyalta le külföldön a 100 milliós ügyet és miért tárgyalta azt le a jegybank elnökének háta mögött a pénzügyminiszter? És ha már 100 millióra van szüksége az államnak, miért nem inkább 100 millió államjegy kibocsátására kért engedélyt? Kijelenti, hogy csak az ország érdekét tartja szem előtt kritikájában. Az ellenzék nem akar ma hatalmat gyakorolni. A javaslatot egyébként megszavazza. Bessenyey Zénó alelnök ezután javasolta, hogy a vitát pénteken délután 5 órakor folytassák. A javaslatot elfogadták. Ezzel az ülés este tí10 órakor véget ért. 102.500 dollárért vették meg Mátyás király feleségének világhírű mellszobrát egy newyorki árverésen Állítólag a magyar kormány megbízottja is részt vett az árverési harcban New Yorkból jelentik. Az utolsó esztendők legérdekesebb és legnagyobb művészeti jelentőségű árverése most folyt le New Yorkban és annak középpontjában egy Magyarországot a legközelebbről érdeklő, szinte páratlan értékű műtárgy állt: Mátyás király feleségének, Beatrix királynénak a mellszobra. Hosszú és izgalmas árverezés után Beatrix királyné mellszobrát Lord Duveen, a világhírű angol műkritikus vásárolta meg 102.500 dollárért. Ez volt a legnagyobb ár, amit Amerikában a gazdasági krízis óta műtárgyért fizettek. Állítólag a magyar kormány megbízottja és a newyorki Metropolitan Museum képviselője vettek még részt a példátlanul éles árverési harcban, de a nagy angol műkritikus több mint százezer dolláros ajánlatával szemben nem tudták tovább folytatni a küzdelmet. Aragóniai Beatrixnak ezt a gyönyörű szobrát Francesco Laurana, Ferdinánd nápolyi király híres szobrásza készítette. A műkritikusok véleménye szerint ez a szobor „a gondolkozó és szűziesen tiszta nő ábrázolásának legszebb példája“. Az egész mellszobor, amely alig valamivel vállon alul örökíti meg Mátyás király feleségét, mintegy 42 centiméter magas, de Francesco Laurana a lesütött szemű, tisztaarcú, nyugodt és bájos női arcba annyi érzést tudott önteni, mint talán Leonardo da Vinci Giocondájától eltekintve, kevés más művész. Beatrix királynénak ez a szobra erősen különbözik attól a relieftől, amelyről Magyarországon Mátyás király feleségét legjobban ismerik. Mindenesetre nagy kár, hogy az angol műkritikus ajánlatával szemben a magyar kormány nem tudta felvenni a harcot, mert Francesco Laurana mellszobrával példátlan művészi értékű, világraszóló nevezetességű műalkotás került volna Budapestre. Aragóniai Beatrix mellszobra Stephano Bardini, az ismert firenzei műgyűjtő gyűjteményéből került Amerikába. Thomas Fortune Ryan, a dúsgazdag milliomos vásárolta meg, akinek az 5. Avenue-n levő palotája a világ leghíresebb múzeumaival szemben is felvehette volna a versenyt. Thomas Fortune Ryan 1928-ban meghalt és örökösei elhatározták, hogy értékesítik gyűjteményét Ha nyomban árverésre bocsátották volna műtárgyait, könnyűszerrel ötszörös árakat érhettek volna el a mostani árakkal szemben, de a különböző formaságok miatt csak most kerültek kalapács alá ugan féltve őrzött drágaságai. Mátyás király feleségének a mellszobra volt mindig a /?i/an-palota múzeumának a büszkesége és a gazdasági krízis előtt félmillió dollárt is ígértek már érte, a dúsgazdag milliomos azonban csak mosolygott ezeken az ajánlatokon. Francesco Laurana még akkor készítette ezt a szobrát, amikor I. Ferdinánd nápolyi király lánya még nem volt Mátyás király felesége, tehát kétségtelen, hogy a szobor még 1476 előtt készült, de pontos dátummal a műtörténelem nem tud szolgálni. Valószínűnek tartják, hogy Ferdinánd király akkor adhatott megbízást Francesco Lauranának leánya szobrának megmintázására, amikor Mátyás király megkérte Beatrix kezét, hogy így az öreg király legalább leánya szobrában gyönyörködhessék, ha meg is kell válnia tőle. Francesco Lauranának van egy hasonló női mellszobra a berlini Kaiser Friedrich-Museumban is és valószínűleg ez is Mátyás király feleségét ábrázolja, de a világhírű Bode professzor szerint ez a mellszobor tulajdonképpen csak a most elárverezett Beatrix-szobor jóval később, emlékezet után készített másolata. A Ryan-árverésen különben még egy Laurona-mellszobrot árvereztek el, ezért azonban már csak 16.000 dollárt fizettek a Beatrix királyné szobráért adott 102.500 dollárral szemben. ♦ Próbálja ki szerencséjét! || i/souen ffl.Kir. üüamsorste-iisi: 1 Csak egy húzás, december 28-én. A sorsjegy ára: Egész P 8,— fél P 1.50 óra Főnyeremény 40.000 pengő ! pl Kapható M. Kir. Pénzügy igazi Tataaog, Buda- tér*]pest, V., Szalay ucca 10., továbbá az összes dohány- |n^3| tőzsdékben, hotejegyárusítóknál és bankokban. Ejftil Siessen, mér nia vásároljon ! ^