Magyar Hírlap, 1969. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1969-06-25 / 173. szám

Magyar Hírlap SHIM NEMZETKÖZI POLITIKA (VmO ors ag 1969. JÚNIUS 25. SZERDA 3 Koordinálni és fokozni kell a békeszerető erők akijeit A berlini béke-világtalálkozó felhívása Györffy Tibor, az MTI berlini tudósí­tója jelenti: Kedden a Dynamo sportcsarnokban meg­tartott plenáris üléssel befejeződött a négynapos berlini béke-világtalálkozó. Romes Csandra, aki a plenáris ülésen elnökölt, elmondotta, hogy a végleges adatok szerint a világtalálkozón 101 or­szágból 1201 küldött vett részt — közöt­tük 55 nemzetközi és 320 nemzeti szerve­zet képviselői, valamint szervezeteken kí­vülálló személyiségek. A plenáris ülésen egyhangúlag elfogad­ták a berlini béke-világtalálkozó felhívá­sát, valamint Vietnamra vonatkozó hatá­rozatát. Közös cselekvést a tartós békéért A béke-világtalálkozó felhívása közli: öt bizottságban — Vietnam; európai biztonság; Közel-Kelet; kolonializmus, neokolonializmus, nemzeti függetlenség, leszerelés — a világbéke megszilárdításá­nak akaratától áthatottan tárgyaltuk meg a nemzetközi helyzet jelenlegi legfonto­sabb problémáit. Megállapítottuk, hogy álláspontjaink ezekben a kérdésekben messzemenően megegyeznek egymással. Üdvözöltük a szabad és demokratikus szellemben foly­tatott megbeszéléseket. Egységesek va­gyunk annak a szükségességnek a fel­ismerésében, hogy koordinálni és fokozni kell valamennyi békeszerető és imperia­listaellenes erő akcióit. Kinyilvánított célunk, hogy lehetővé tegyük a földkerekség valamennyi népe számára a biztos és békés létet, az em­beri méltóságot és a társadalmi haladást, mind a saját, mind pedig valamennyi más nép javára, az egyenjogúság, az önrendel­kezés és a nemzeti szuverenitás alapján. Sok tennivalónk lesz még, amíg elérjük céljainkat. Tudatában vagyunk annak, hogy befolyásos erők léteznek, amelyek veszélyeztetik a békét. Az Egyesült Álla­mok folytatja agresszióját Vietnamban. Izrael vonakodik kivonulni a megszállt területekről és nem teljesíti a Biztonsági Tanács határozatát, a palesztin nép nem­zeti jogait nem tartják tiszteletben. Még nem számolták fel a kolonializmust, a neokolonializmust, a fasizmust, a neo­­fasizmust és a rasszizmust. Megoldatlan az európai biztonság kér­dése. Európa egymással szemben álló po­litikai és katonai­­csoportokra oszlik. A Német Szövetségi Köztársaságban gondot okozó arányokat öltött a militarizmus és a neonácizmus. Európa békéje megköve­teli a területi realitások elismerését és kollektív biztonsági rendszer megterem­tését, ami lehetővé tenné a tömbök egy­idejű feloszlatását. Meggyőződésünk, hogy a népek szerepe megnövekedett a háború és a béke kér­désének megoldásában. A béke védelme­zőinek tömegakciói jelentős sikerekhez vezettek az imperializmus elleni küzde­lemben. Ebből kiindulva, az a kívánsá­gunk, hogy minden földrészen, területi és nemzeti síkon, sokszorozzuk meg a békéért, valamint a népek politikai és gazdasági függetlenségéért küzdő vala­mennyi erő egységesítésére irányuló kez­deményezéseket. Sürgető felhívással for­dulunk valamennyi néphez, minden jó­­akaratú emberhez, hogy harcoljon az ag­resszió és az elnyomás mindenféle for­mája ellen. Egyesít bennünket meggyőződésünk, hogy a tartós béke megvalósulhat. Azért jöttünk össze, mert szükség van közös cselekvésre. Meggyőződtünk arról, hogy ez lehetséges, bűn élezi a háborút, Északon pedig to­vábbra is megsérti a VDK szuverenitását és biztonságát. Neokolonialista politikája megvalósítása érdekében támogatja Thieu —Ky—Huong közigazgatási rendszerét, amely semmiféle vonatkozásban sem kép­viseli a dél-vietnami népet. Az amerikai kormány, e politikát foly­tatva, figyelmen kívül hagyja a vietnami nép hősi, győzelmes harcával való szoli­daritásukat, mind aktívabban bizonyító millióknak azt a követelését, hogy Viet­nam szuverenitását és függetlenségét tisz­teletben tartva fejezze be a háborút. b) Nagy horderejű esemény a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának megalakítása. E kormány a dél-vietnami nép nemzeti egységét és törvényes követeléseit fejezi ki. A kor­mány készségét nyilvánította, hogy meg­kezdje a tárgyalásokat más dél-vietnami politikai erőkkel, ideiglenes koalíciós kor­mány alakítása céljából. Mi, a világtalálkozó részvevői, felhí­vással fordulunk valamennyi kormány­hoz, minden nemzeti és nemzetközi szer­vezethez, személyiségekhez, a világ ösz­­szes népéhez, mindenkihez, aki béke, szabadság és igazságosság után vágyik, támogassa nagyobb mértékben a vietnami nép küzdelmét, és követelje mind követ­kezetesebben az amerikai kormány ag­­ressziós háborújának beszüntetését. Vala­mennyi országban szervezzenek nagy mozgalmat: — a Dél-vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormánya elismerésének követelésére; — az amerikai kormányra gyakorolan­dó erős nyomás érdekében, összekötve azt a vietnami agressziós háború azonnali be­szüntetésének, az USA és az amerikai blokkhoz tartozó államok csapatai felté­tel nélküli kivonásának követelésével; — a vietnami nép számos hatásos és állandó akció segítségével történő erköl­csi, politikai és anyagi támogatása érde­kében, különösen 1969. július 20-a, az 1954. évi genfi megállapodás 15. évfor­dulója alkalmából. A bizottságok jelentései A plenáris ülés ezenkívül meghallgat­ta a világtalálkozó öt főbizottságának és több albizottságának az ülés elé terjesz­tett jelentését. Az európai biztonság kérdéseivel fog­lalkozó főbizottság jelentése visszatükrö­zi azt az egyöntetű álláspontot, hogy az Egyesült Államok imperialista politikája és növekvő együttműködése az NSZK ag­resszív köreivel, fokozta a háborús ve­szélyt Európában. A bizottság támogatá­sáról biztosította az európai biztonsági konferencia összehívására vonatkozó bu­dapesti felhívást, valamint azt a javas­latot, hogy ez év októberére hívják össze az európai közéleti személyiségeknek az európai biztonság és együttműködés kér­déseivel foglalkozó konferenciáját. A bi­zottság az európai biztonság fontos fel­tételei között kiemelte a jelenlegi euró­pai határok, valamint a Német Demok­ratikus Köztársaság elismerését. E főbizottság egyik albizottsága rész­letes jelentésében rámutatott a neonáciz­mus és fasizmus jelentkező veszélyeire Nyugat-Németországban és több más or­szágban. A leszerelési főbizottság hatásos lépé­seket sürgetett az általános és teljes le­szerelés szakaszonkénti megvalósítására, mindekelőtt a nukleáris fegyverek terü­letén. A közel-keleti bizottság elítélte Izrael agressziós politikáját és nagy fontosságot tulajdonított a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata végrehajtásának. A bizottság számos akcióra tett javaslatot, amelyek mozgósítják a világ közvélemé­nyét a közel-keleti kérdés igazságos ren­dezése érdekében. A kolonializmussal, neokolonializmus­­sal és nemzeti függetlenséggel foglalkozó bizottságok az újgyarmatosítás elleni ak­ciókra helyezték jelentéseik súlypontját. Az egyes bizottságok jelentései érin­tették a vitában elhangzott ellenvélemé­nyeket is. Például az európai biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottság előtt több küldött felvetette az úgynevezett csehszlovák kérdést. A csehszlovák kül­döttség vezetője kérte, hogy tekintsenek el országa problémáinak megvitatásától. Ezzel számos küldöttség egyetértett, né­­hányan ellenvéleményt jelentettek be, de a probléma a fontos kérdések súlya kö­vetkezetében­­ magától lekerült a napi­rendről. A közel-keleti bizottságban vita alakult ki a közel-keleti kérdés végleges rendezése körüli elképzelésekről és a cionizmus jellegének megítéléséről. Fokozzuk a vietnami nép támogatását A vietnami határozat hangoztatja: Mi, a berlini béke-világtalálkozó 101 országból érkezett küldöttei, kijelentjük: a) Az Egyesült Államok kormánya foly­tatja agresszív politikáját. Dél-Vietnam­ Lanyha légkör az FDP nürnbergi kongresszusán Polgár Dénes, az MTI kiküldött tudó­sítója jelenti: Nürnbergben hétfőn megnyílt a nyu­gat-németországi Szabad Demokrata Párt (FDP) kongresszusa. A kongresszus fő feladata, hogy végleges formába öntse a párt választási platformját, amelynek ter­vezetét a pártvezetőség már korábban nyilvánosságra hozta. A kongresszus bevezető referátumát Walter Scheel országos pártelnök tartot­ta. Másfél órás beszédéből nyilvánvalóvá vált, hogy a pártvezetőség nincs könnyű helyzetben, a párt jobb- és balszárnya ugyanis számos kérdésben nem ért egyet. A pártvezetőség mindent el akar követ­ni, hogy a két szárny véleményét közös nevezőre hozza. Kedden, a kongresszus második napján megkezdték a választási platform terve­zetének megvitatását. A pártszervezetek által benyújtott módosító javaslatok nagy száma ellenére a vita lanyha légkörben folyt. A Szabad Demokrata Párt vezetősége csaknem bizonyosra veszi, és ez a kong­resszusi felszólalásokban is kifejezésre jut, hogy a szeptember 28-i választások után folytatni fogják a nagykoalíciót. A másik lehetőség az lenne, hogy a CDU— CSU a szabad demokratáknak ajánlja fel a közös kormányalakítást. Scheel és tár­sai most erősen hangoztatják, hogy eb­ben az esetben az FDP „kemény feltéte­leket"’ támasztana, szemben a szociálde­mokrata párttal, amely hajlandó „olcsón is” odaadni magát. A nürnbergi kong­resszus eddigi lefolyása azonban senkit sem győzött meg az FDP harcos hangu­latáról és kemény kiállásáról. Inkább az mutatkozott meg, hogy a választási tak­tika kedvéért ez a párt is hajlandó en­gedményeket tenni elvi kérdésekben. Binh asszony visszaérkezett Párizsba (MTI) Binh asszony, a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere hétfőn egy fogadáson felszólította az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy teljes egészében és minden feltétel nélkül von­ják ki a Dél-Vietnamban állomásozó csa­pataikat. A külügyminiszter hangoztatta: nagyra értékeljük, hogy a moszkvai értekezleten képviselt 75 kommunista és munkáspárt egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban biztosította támogatásáról a dél-vietnami lakosság nemzeti felszabadítási mozgal­mát és az újonnan alakult forradalmi kormányt. (TASZSZ) Bind asszony a berlini nem­zetközi béke-világtalálkozóról, kedden visszaérkezett Párizsba. Úton Párizs felé rövid időre megsza­kította útját Prágában. A prágai repülő­téren Vaclav Pleskot külügyi államtitkár, Krouzil külügyminiszter-helyettes, vala­mint a Csehszlovák Nemzeti Front köz­ponti bizottságának képviselői fogadták a vendéget. Zsivkov algériai tárgyalásai (MTI) Az algériai látogatáson tartóz­kodó Todor Zsivkov bolgár miniszterel­nök és kísérete kedden délelőtt koszorút helyezett az algériai szabadsághősök emlékművére és Abdel Kader algériai nemzeti hős síremlékére. Ezt követően megkezdődtek a politikai tárgyalások Todor Zsivkov, illetve Bu­­medien algériai elnök és miniszterelnök között. A BTA hírügynökség jelentése szerint a baráti és szívélyes légkörű tárgyaláso­kon a két felet kölcsönösen érintő kérdé­seket vitatnak meg. Rendkívüli állapot Uruguayban (AFP) Uruguay egész területén kedden rendkívüli állapotot rendeltek el, tekin­tettel a szakszervezetek országos akciói­ra. A rendkívüli állapot bejelentéséről szóló kormányközlemény rámutat, hogy az ország közigazgatását megbénító sztrájkok miatt hozták meg az említett határozatot. ♦ (MTI) Edward derek, a LEMP Po­litikai Bizottságának tagja, a katowicei vajdasági pártbizottság első titkára ked­den fogadta Némety Bélát, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövetét, aki a Haldex lengyel—magyar részvénytár­saság fennállásának 10. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségekre érke­zett az alsó-sziléziai iparvidék központ­jába. ♦ (ADN) Az NSZEP Politikai Bizott­sága kedden Berlinben nyilvánosságra hozott határozatában teljes támogatásá­ról biztosítja a kommunista és munkás­pártok moszkvai értekezletének eredmé­nyeit „Biztosítani a jövőt"? Fagyos CSU-kongresszus A CSU müncheni pártkongresszusának első napján még megteltek a Bayern­halle kongresszusi termének széksorai. A második napon azonban kellemetlen meg­lepetés érte a rendezőket, a hallgatóság soraiban tátongó foghíjakkal kellett szembenézniük a szónokoknak, többek között Straussnak és Kiesingernek. A kétnapos tanácskozás igazolta azokat az előzetes jóslatokat, amelyek szerint nem a párt sorainak belső rendezéséről van szó, hanem a szeptemberi választást megelőző kampány tényleges megkezdé­séről. Egyben az is bebizonyosodott, hogy a CSU — Nyugat-Németország első szá­mú „erős emberének”, Straussnak pártja, amely lényegileg a CDU bajorországi fiókszervezete — legfeljebb annyiban kü­lönbözik a CDU-tól, hogy hangsúlyozot­tabban és nyíltabban vallja a párt jobbra tolódó választási programját. Hiába hang­zottak el a két nap során leggyakrabban a „fiatal, új, modern, dinamikus” jelzők a párt programjával kapcsolatban, ha végigtekintünk a hozzászólásokon , meg­lehetősen sokat hallott ósdi és merev programtervezet képe bontakozik ki. Mindenekelőtt feltűnő az NDK elisme­résével kapcsolatos korábbi kifejezé­sek ismételt visszatérése. Kiesinger sze­rint a 17 millió „középnémet” nem „államnépként” viselkedik, vagyis az NDK nem rendelkezik az államiság je­gyeivel, tehát elismerésével nem érdemes foglalkozni. A CSU kongresszusán egy­szerűen elfelejtették szóba hozni, hogy ezt a 17 millió németet egyesítő államot a de facto elismerés után a harmadik világ számos országa éppen ezekben a hetek­ben ismeri el sorozatosan de jure is, ez pedig a nyugatnémet külpolitika sarkkö­vének tartott Hallstein-doktrína össze­omlását jelenti. Scheel, a parlamenti el­lenzék szerepét betöltő Szabad Demok­rata Párt egyik vezetője, Kiesinger beszé­dét bírálva megjegyezte: a kormány el­­nöke korábban kevésbé ingerülten fe­jezte ki magát. Még feltűnőbb talán a CDU—CSU po­litikájában az elutasító állásfoglalás új­bóli hangsúlyozása az Odera—Neisse-ha­­tár kérdésében. A szocialista országok egyetértésével találkozó lengyel kezde­ményezéssel kapcsolatban Kiesinger kongresszusi beszédében megelégedett azzal az általános közléssel, hogy az NSZK kész a tárgyalásokra, de rögtön hozzátette, hogy ez a probléma csak az európai kérdésekkel összefüggésben, hosszú ideig tartó előkészítő munka után tisztázható. CDU nemrégiben „Az áttele­pültek és menekültek uniója’’ nevű szer­vezetet hozta létre az „Odera—Neisse tar­tományi szövetségek” utódaként azzal a céllal, hogy a választásokon e szervezetre is támaszkodva növelje tömegbázisát. A CDU—CSU vezetői arra számítanak, hogy az NDK hangsúlyozott el nem ismerése több millió szavazót feléjük fordít. A CDU hétfőn Bonnban előterjesztett vá­lasztási programja a várakozásnak meg­felelően elveti az NDK elismerését, azzal az érveléssel, hogy egy ilyen lépés „nem hozna békét, csupán megpecsételné Né­metország kettéosztottságát és megzavar­ná Berlin (mármint Nyugat-Berlin) sza­badságát”. Münchenben ismét állást foglaltak az atomsorompó-szerződés aláírása ellen, Strauss kijelentette, hogy „aki a német nemzeti érdekeket hangsúlyozza, még nem folytat nacionalista politikát”, a né­met érdek pedig szerinte az atomfegyver megszerzése. Az európai biztonság kér­déseire a bajor pártvezér csak annyiban tért ki, hogy megjegyezte: a kontinens jövőjének biztonságát az biztosítaná leg­jobban, ha az Egyesült Államok politiká­ját kontinensünkön Európa (értsd: Nyu­­gat-Európa, vagy éppen Bonn?) irányíta­ná a katonai kérdésekben. Bár Strauss többször hangsúlyozta,hogy lehetetlen egy NPD—CDU—CSU koalíció létrejötte, Thadden pártjának tizedannyi bírálatot sem juttatott beszé­dében, mint a baloldalnak. Kijelentette: amennyiben az NPD betiltása szóba ke­rülhet, úgy a baloldali radikalizmust je­lentő SDS-nek, az SPD ifjúsági szerve­zetének sincs létjogosultsága. Az FPD-vel kapcsolatban megelégedett egy lekicsiny­lő kijelentéssel. A kétnapos müncheni tanácskozás be­bizonyította, hogy Straussék a nagykoalí­ció idejét lejártnak tekintik, és a CDU— CSU abszolút többségét akarják elérni a szeptemberi választáson. Noha Strauss hevesen tiltakozott ellene, mégis valószí­nű, hogy a párt vezetőitől nem idegen az NPD-vel létrehozandó koalíció gondolata. Nyugat-Németország legerősebb pártja további jobbratolódással, a hagyományos elzárkózással, az adenaueri fagyos időket idéző demagógiával igyekszik „biztosítani a szeptemberi jövőt”. Bérczik Árpád

Next