Magyar Hírlap, 1969. október (2. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-01 / 271. szám
411969|OKTOBERkSZERIPA___________________________________________KEP ^ ^ MAGYAR BIRUP Diplomák és lehetőségek (IV.) • Mérnökök, közgazdászok — hoppon maradt vállalatok Sorozatunk előző riportjában — a többi között — az ELTE természettudományi karának speciális képzéséről volt szó. Talán nem véletlen, hogy valamennyi nyilatkozó — egymástól teljesen függetlenül — éppen a spektroszkópus szakembert hozta fel példaként. Csákvári Mariann, aki az idén végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki szakát, spektroszkópusi munkakörben dolgozik. Az ő esetében még külön az is érdekelt, hogy mennyiben igazolódtak a Chinoinnal kötött társadalmi szerződéséhez fűzött reményei. Az „elkötelezettség" dicsérete . A harmadik félév után kötöttem meg a szerződést. Két meggondolásból. Már akkor elhatároztam, hogy gyógyszervegyész leszek és gyógyszergyárban helyezkedem el. Másrészt úgy hírlett, hogy nem helyezik el a végzett egyetemistákat — aztán kiderült, hogy csak a pályázati rendszer megváltoztatásáról volt szó —, és ily módon akartam magamnak állást biztosítani. — Megbánna? — Egyáltalán nem! Az új pályázati rendszerben szinte korlátlan számú állásra jelentkezhettünk, s ez bizonytalanabbá teszi a végzősök helyzetét. Ugyanis a „jobb” helyekre rengetegen pályáznak. Így meg biztos állás várt és jól jött az a havi 350 forint, amelyet a vállalattól kaptam. Másrészt a Chinoinban megadnak minden segítséget ahhoz, hogy a helyemet megtaláljam. A feladatom a színképelemzés lesz. Most ismerkedek a gép működésével és kiértékelés metódusával. — Mi volt a diplomamunkájának a témája? — Fiziko-kémiai témát választottam, ami tulajdonképpen közel áll a gyógyszervegyészethez. Mielőtt még elfoglaltam volna munkahelyemet, a gyár főmérnökével megállapodtunk — közösen! —, hogy mi lesz a munkaköröm. Én örömmel vállaltam és örömmel csinálom. Csákvári Mariann öröme tehát osztatlan. Most már kár lenne bolygatni, de valószínűleg alkalmasabb munkakört is talált volna a gyáron belül. Jelenleg szűkebb munkahelye, a Chinoin Gyógyszerkutató is hasznosabban alkalmazhatott volna egy vegyészt — spektroszkópust — a természettudományi karról. Jóllehet ebből az esetből sem lehet általánosítani, talán az ilyen jellegű „átfedések” is hozzájárultak ahhoz, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészkarán végzett 86 hallgatóra 152 állás jutott, amint erről dr. Lenhardt Dezső, a kar dékáni hivatalának vezetője tájékoztatott. Elmondotta azt is: az idén nem fordult elő, hogy például egy írószerkészítő ktsz (amely legfeljebb néhány fröccsöntő berendezéssel rendelkezik) az egyetemhez forduljon vegyészmérnökért. Amikor olyan hallgató címét kértem, aki nem a diplomájának megfelelő munkakörben dolgozik, nem tudott ilyet megnevezni. Jellemzések az Íróasztalnak — Végeredményben nem kísérhetünk figyelemmel minden egyes végzett vegyészmérnököt — hangzott az érvelés. Ami egyébként a dékáni hivatalok megterheltségét tekintve, teljesen érthető is! A végzősöket igénylő vállalatok szabadon választhatnak a jelentkezők közül. A dékáni hivatalok, karöltve az egyetemi KISZ-szervezetekkel — nem kis fáradsággal — jellemzést készítenek minden egyes hallgatóról. Egyáltalán nem öncélúan, éppen a vállalatok tájékoztatása érdekében. Mégis dr. Lenhardt Dezső és villamoskari kolléganője, Szittya Ottóné, azt tapasztalták, hogy a vállalatok fele részében figyelmen kívül hagyják a jellemzéseket, amikor döntenek. Pedig általános érdek, hogy adott tehetségű, felkészültségű hallgató a neki leginkább megfelelő munkahelyre kerüljön. Ha lenne arra mód, hogy a korábban végzettek teljesítményét valamilyen szervezett formában figyelemmel kísérhessék, bizonyára szép számú példa akadna arra, hogy viszonylag gyengébb képességű mérnökök hasztalanul birkóznak a rájuk szabott nagy feladatokkal. Másfelől nagyobb formátumú mérnökök másod- vagy mellékállásokban vezetik le munkahelyükön feleslegesnek bizonyuló energiájukat. Országosan 1857 mérnök végzett az idén nappali tagozatokon. Számukra összesen 3522 állást hirdettek meg, s ezek közül 1858 volt a fővárosi. A Művelődésügyi Minisztérium kimutatása szerint 5 kivételével már július 10-ig valamennyien elhelyezkedtek. Remélem, a közgazdászok nem sértődnek meg, hogy viszonylag kevés helyet szentelünk az ő elhelyezkedésük taglalására. Helyzetük ugyanis annyira ideális, hogy jóformán alig akad írnivaló róla. Az idén 419-en végeztek és 1144 állás közül válogathattak. S ezek közül 735 volt a fővárosi állás. Hiába kínált lakáskulcsok Figyelemre méltó az a módszer, amelylyel az egyetem elősegíti hallgató és munkahely „egymásra találását”. Valamennyi utolsóéves egyetemista megkapja az összes állást feltüntető stencilt. Tehát a hallgatók már jó előre kiszemelhetik maguknak leendő munkahelyüket. Ezután következhet a próba. A közgazdászhallgatók ugyanis utolsó tanévük második felében tizenkét hetes szakmai gyakorlaton vesznek részt. A többség a kiszemelt helyen tölti gyakorlatát. A három hónap bőven elegendő ahhoz, hogy hallgató és munkahely alaposan megismerje egymást. A gyakorlat után államvizsgáznak, és azt követően pályázzák meg az állásokat. Egyedül a nemzetközi és az általános elméleti szakokon végzettek elhelyezése okozott némi gondot. Egyébként a közgazdászok elhelyezkedésére az a jellemző, hogy olyan vidéki vállalatok sem kaptak szakembert, amelyek lakást is felajánlottak. Ez a hallgatók részére valóban ideális helyzet. De korántsem az a „hoppon maradt” vállalatoknak. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése nyomán ugrásszerűen megnövekedett a közgazdászok iránti igény. Ezt nem követte a képzés növelése. A fővárosi egyetem kapacitása maximálisan kihasznált — ez közismert. Felvetődött az a gondolat, hogy vidéken — kihelyezett tagozatként — bővülne a közgazdászképzés. Vagy az úgynevezett „csonka tudományegyetemek” (pl. a pécsi) közgazdász kart nyitnának. S ez a lakáskulcsot ma még hiába csörgető vállalatok és a népgazdaság számára egyaránt igen hasznos lenne. Hahn Péter (Következik: Akikre a betegek hiába várnak) A magyar matematikusok kiváló híre vonzott ide — mondja dr. Robin J. Wilson matematikus. Szőke hajú, kék szemű fiatalember, abból a csendes, szerény fajtából, amelyet ugyanúgy meg lehet találni az angliai Oxfordban, mint a kaliforniai Berkeleyben, a moszkvai Lomonoszovon vagy Budapesten. Az első pillanat nem árulja el, hogy az egyszerű sportruha diákot vagy tanárt rejt-e magában. Dr. Robin J. Wilson, az angol miniszterelnök 25 esztendős fia. A magyarangol kulturális és tudományos csere keretében tölt hat hetet hazánkban. — Magyarország mindig nevezetes volt kiemelkedő matematikai kutatóiról. Riesz, Fejér eredményeit tiszteletben tartják szerte a világon. Látni akartam azt az országot, amely a világnak adta őket és találkozni akartam azokkal a tudósokkal, akik ma folytatják az ő munkájukat. Részt vettem a Balatonfüreden rendezett nemzetközi kombinatorikai kollokviumon — előadást tartottam ott, amely a kollokvium közleményeiben meg is fog jelenni. — Hasznos megbeszéléseket folytattam Erdős Pállal, Rényi Alfréddal, Turán Pállal. Előadásokat tartottam a magam kutatásairól — kombinatorikával és számelmélettel foglalkozom — Budapesten, Szegeden, Debrecenben. Nagyon mély benyomást gyakorolt rám az az érdeklődés, amely itt a matematika s többek között az általam művelt tárgyak iránt is megnyilvánul. A debreceni egyetemen több mint harmincan vettek részt az előadásomon. Ez — tekintve a téma szűk határait — már tekintélyes szám. Dr. Robin J. Wilson Oxfordban végezte az egyetemet. 1965-ben kapta meg a „bachelor” fokozatot. Az Egyesült Államokban az University of Pennsylvanián szerezte meg újabb három esztendő után a doktori fokozatot. Ez idő egy részében a MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) N. C. Ankeny professzor irányításával dolgozott. Ebben az esztendőben az angliai Cambridge-ben adott elő. Mostantól kezdve három évig Oxfordban kutat és tanít. — Van valaki más is a családban, akinek érzéke van a matematika iránt? — A nagybátyám, anyám testvére feltétlenül. Villamosmérnök, egyetemi tanár. " A magyarországi program keretében meglátogatta Budapestet, Szegedet, Debrecent, Pécset, Sárospatakot, a Mátrát, a Bükköt, Aggteleket, Miskolcot, Egert, Lillafüredet, Visegrádot (három ízben is), Esztergomot, a Balatont, Veszprémet. — A Kulturális Kapcsolatok Intézete nagyon szívélyes volt hozzám. Megmutatta az országot, egyet-mást élő művészetéből, az operából, a hangversenyekből is. Nagyon jól érzem itt magam. — Visszatér Magyarországra? — Talán jövőre, a feleségemmel együtt. A feleségem Oxfordban tanít spanyolt és franciát. Már szorgalmasan tanulmányozza a magyar útikönyveket. Csató István TW’IT A magyar matematikusok híre vonzott ide beszélgetéséír. Robin J. Wilsonnal Születési engedély nagyközségeknek Október 1. jelentős dátuma a magyar közigazgatási szervezetnek. Ettől a naptól válik lehetővé a nagyközségek kialakítása, továbbá egyes községi tanácsok városi irányítás alá helyezése. Városok szerepváltozása A nagyközségek szervezése a megyei tanács hatáskörébe tartozik, a városi irányítást azonban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa mondhatja csak ki. Az Elnöki Tanács döntése alapján október 1-től az új város, Kapuvár irányítása alá 4 község — a mintegy 1400—1500 lakost számláló Ősit, Babót, Vitnyéd, valamint Hevely — kerül. E községek irányítását tehát a jövőben — hazánk közigazgatásának történetében először — nem a járás, hanem a város látja el. Hasonló a helyzet a Heves megyei Hatvanban, ahol a járás irányítása alól ugyancsak városi irányítás alá kerülnek a 3200 fős Boldog, a 2200 lélekszámú Heréd és a 900 lakost számláló Nagykökényes községek. Kerekharaszt község pedig — amely majdnem teljesen egybeépült Hatvannal — a város szerves része lesz. Az új szervezeti formában jelentősen megváltozik az irányító város szerepe és helyzete. A járás helyett kell minden eddigi funkciót végeznie — az irányítást és az ellenőrzést egyaránt. E községek lakosai közül sokan bejárnak a városba dolgozni, biztosítani kell tehát a megfelelő közlekedést. Hasonlóképpen gondoskodni kell az egészségügyi, kulturális és szociális ellátásról is. A községek sokat várnak a városi irányítástól. Ha nem is azt, hogy városi színvonalú ellátásban lesz részük, de azt mindenesetre, hogy gondjaikat a városi tanács a magáénak tekinti és a legmeszszebbmenőkig igyekszik megoldani azokat. A községek önállóan gazdálkodtak eddig is, de az élet október elsejével, vagy 1970. január 1-től — amikor az új költségvetési év kezdődik — mégis változik. Az egyik községben hidat építenek, s arra hitelt vettek fel, a másikban törpevízműtársulást hoztak létre, a harmadikban iskolabővítést vettek tervbe és így tovább. A városi tanács feladatköre és felelőssége tehát jelentősen nőtt. Ez sok gondot jelent már az indulásnál s még többet a lakosság jogos igényeinek növekedésével. Természetesen csodákról nincs szó, de arra számítanak a város „fióklakói”, hogy a szoros vonzási körből, a közelségből és most már az új jogi kapcsolatból eredő kötelezettséget a tervek öszszeállításakor messzemenően figyelembe vegyék. A helyi érdekek képviselőit, a tanácstagokat is nagyobb felelősség terheli. A városi tanácsban az eddigi járási tanácstagok képviselik a községeket, és így módjuk lesz szóvá tenni, közvetíteni választóik észrevételeit, javaslatait. Jobb közigazgatási hálózat A városi irányítás újszerűsége mellett kissé eltörpül — bár jelentőségében nem lebecsülendő —, hogy ugyancsak október 1-től várossá alakul Kapuvár, és megszűnik két járás: a kapuvári, valamint a hatvani. Kapuvár több mint 10 000 lakosú község, nagy vonzási körzettel, növekvő iparral, kereskedelemmel. Jellemző a fejlődésre, hogy az elmúlt hét év alatt az ipartelepek munkásainak száma háromszorosára nőtt, a szocialista iparban foglalkoztatottak száma pedig meghaladja a háromezer főt. (A tervek alapján pedig további jelentős növekedésre számítanak.) A község művelődési és egészségügyi ellátása jó színvonalú, megfelelő intéményhálózattal rendelkezik. A közmű ugyan még alapos fejlesztésre szorul, bár az idén befejezik a vízmű építését. Csatornával még csak az emeletes lakóházak, valamint az ipari terület és a közintézmények rendelkeznek. A város további fejlődését a megye gondos irányítása, de elsősorban saját anyagi ereje és lakosságának erőteljes munkássága biztosíthatja. Kapuvár várossá alakulásával egyidejűleg a kapuvári járás megszűnik. Ez a kis járás 28 ezer főnyi lakosságával (a kapuvári tízezerrel együtt!) már nem volt életképes, s ezért községei részben a soproni, részben pedig a csornai járáshoz kerülnek. A nyolc tanácsban tömörült IS község a csornai, 16 tanács 17 községe pedig a soproni járást fogja erősíteni. E változásokkal egészségesebb lesz Győr- Sopron megye közigazgatási hálózata: az eddigi három város (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) és öt járás helyett 4—4 város és járás keretében működik az igazgatás és ez az elosztás jobban megfelel az ipari jellegű megye arculatának. Megszűnik Heves megyében a hatvani járás is. Ez a járás is kis létszámú volt, és csak 11 önálló község irányítását látta el, amelyhez 72 fős apparátusra volt szükség. E 11 önálló tanácsú községből négy Hatvanhoz, illetőleg a város irányítása alá kerül, míg hét községet a továbbiakban a gyöngyösi járás irányít majd. Kedden a Nikex Külkereskedelmi Vállalatnál a Dunai Vasmű öntödéjének továbbfejlesztéséhez fontos berendezések vásárlására írt alá szerződést A. I. Makarov, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének helyettes tanácsosa, A. F. Blizniukov, a Tralpromexport Vállalat igazgatója, Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója és Meráth József, a Nikex vezérigazgató-helyettese. A szerződéskötésről Borovszki Ambrus a következő nyilatkozatot adta: — A Dnai Vasmű részére a múlt év novemberében már lekötöttünk a Szovjetunióból egy folyamatos öntőművet, amely évente 400 000 tonna folyamatosan öntött buga előállítását teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a régi technológiával szemben a meglevő berendezések kapacitása körülbelül 20—25 százalékkal nő. Az acélöntöde korszerűsítése két lépcsőben történik. Most rendeltük meg a második lépcsőhöz szükséges újabb folyamatos öntőművet, amelynek teljesítménye azonos lesz az elsőével. Az első berendezés szerelése a jövő évben kezdődik, és úgy tervezzük, hogy 1973-tól már az új technológia szerint dolgozzuk fel a Dunai Vasmű teljes acélmenyiségét. A két öntőmű importjának összértéke 8 millió rubel. A berendezések szovjet tervek alapján készülnek, és szerelésüket szovjet vezetőmérnök irányításával ugyancsak a Szovjetunióból kapott dokumentáció alapján végezzük majd. ------------------is,------------------ Korszerűsítik a Dunai Vasmű öntödéjét Importszerződés a Nikexnél Ünnepi tanácsülés Kapuváron Az Elnöki Tanács határozatának végrehajtására a megyei és az érdekelt járási, városi és községi tanácsok igen alaposan felkészültek. Az új város, Kapuvár, ma tartja ünnepi alakuló tanácsülését. Természetesen csak az idő és az eredmények döntik majd el, hogy — elsősorban az új forma tekintetében — mennyire beszélhetünk előrehaladásról a modernebb, korszerűbb közigazgatás irányába, felhasználva a szocialista önkormányzat új lehetőségeit. K. Gy. A Magyar Hírlap ingyenes jogi tanácsadása minden szerdán délután 17—18 óra között, VII., LENIN KRT. 9—11., NLEM.