Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)
1970-03-26 / 85. szám
2 1970. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK NEMZETKÖZI POLITIKA - KÜLFÖLD Magyar Hírlap V K Ü L F Ö L D I L A P O K B Ó L NEUSDELTSCHLAND nek minősíti az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerését. Hangsúlyozza a lap, hogy az NDK-nak nem presztízsokokból, vagy elvont jogi okoskodásból van szüksége a nemzetközi jogi érvényű elismerésre, hanem a béke biztosítása érdekében, valamint azért, mert a nemzetközi jogi érvényű elismerés kihúzná a talajt a fenyegető nyugatnémet revansizmus lába alól. A nemzetközi jogi elismerés mindkét állam számára hasznos lenne, ezért indokolatlan bármiféle ellenszolgáltatást követelni az elismerés fejében. A lap máshelyütt a nyugat-berlini Szövetséges Utazási Iroda (Allied Travel Office) működésének beszüntetését követeli a nyugati hatalmaktól, mert az iroda fenntartása az NDK további megkülönböztetését jelenti. Ez az iroda ad útlevelet az NDK-állampolgárok számára a NATO-országokba, ahol nem ismerik el az NDK-t és útlevelét. Az iroda fenntartása Bonn kizárólagos képviseleti igényét támogatja. ZYCIE WARZAWY ! több évnek is, hogy megállapíthassuk: történelmi esemény volt-e az erfurti találkozó vagy csupán átmeneti mozzanat abban a bonyolult és még mindig homályos harcban, amely a német kérdés körül folyik” — írja a kommentátor a lengyel lap tegnapi számában. Feltétlenül meg kell látni azokat a változásokat, amelyek a Rajna partján végbementek a szocialista német állam iránt tanúsított magatartásban az alatt a néhány hónap alatt, amióta a szociáldemokrata párt vezetői határozzák meg a nyugat-német politika irányát. A cikk szerzője elismeréssel szólt Brandtnak arról a kijelentéséről, amely szerint Németország egyik része sem képviselheti a másikat. Az NSZK kancellárjának ez a nyilatkozata eltér a korábbi bonni kormányoknak attól az igényétől, hogy ők képviseljék Németország mindkét részét. Ezt feltétlenül pozitívan kell értékelni, de ez még nem jelenheti a megindult folyamat lezárását — írja a lengyel újság. szakítására próbálták rábírni az országot. Mögöttük az imperialista felderítőszolgálatok állanak. Nem véletlen, hogy a különböző országok különféle lapjai egyöntetűen úgy vélik: ezúttal is a CIA működött Kambodzsában. Úgy tűnik, hogy a dél-vietnami háborúba belebonyolódott amerikai szoldateszka a kiutat a háború Laoszra és Kambodzsára való kiterjesztésében keresi. Az amerikaiak hadat viselnek az indokínai félsziget valamennyi országának népei ellen. Az USA imperialista körei igyekeznek egymásra uszítani az ázsiai népeket, és ezzel ismét leleplezik Nixon „guami doktrínájának” valóságos tartalmát. Kambodzsa külpolitikai irányvonalának megváltozása a legsúlyosabb következményeket vonná maga után nemcsak ebben az országban, hanem az egész térségben, s ez rendkívül negatív hatást gyakorolhat az egész nemzetközi helyzetre. A Szovjetunióban figyelemmel kísérik a kambodzsai helyzetet, és az országgal kapcsolatos imperialista mesterkedéseket. A Szovjetunió és a kambodzsai nép más barátai számára távolról sem közömbösek bizonyos erőknek azok a kísérletei, hogy megszegjék a Kambodzsára vonatkozó genfi megállapodásokat, megváltoztassák Kambodzsa békés, semleges irányvonalát, s ezzel súlyosbítsák a délkelet-ázsiai helyzetet - A kairói Al Ahram tegnapi számában közli, hogy az EAK kormánya gondosan tanulmányozza Rogers amerikai külügyminiszter hétfői, a közel-keleti helyzettel foglalkozó sajtóértekezletét és annak tartalmáról konzultál a többi arab országgal. Rogers kijelentései nyíltan ellenséges álláspontot képviselnek az arab országok iránt, és arra utalnak, hogy Washington a jövőben is Izrael légi fölényének fenntartására törekszik — írja a lap. ikm Mint várható volt, VIUMIDAI Nixon „mérsékelt” döntése nem nagyon csillapította le a kedélyeket a Közel-Keleten — írja tegnapi vezércikkében a párizsi lap. — Éppen ellenkezőleg, azt bizonyította, hogy Washington a világnak ezen a részén sem, akárcsak Ázsiában, nem ülhet egyszerre két nyeregben. Azzal, hogy elutasította az újabb Phantom-repülőgépek szállítását, Waslongtört afc'izraeli vezérkart' megelőző háború” újbóli felszítására ' ösztönözte!'Az izraeliek újabb bombázásokkal kívánják majd megsemmisíteni Egyiptom visszavágási lehetőségeit. Az elnök „mérséklete” tehát csak arra volt jó, hogy megkettőzze az izraeli katonai vezetők agresszivitását. Arab részről viszont az Izraelnek nyújtandó pénzügyi segély bejelentése váltott ki éppen olyan heves reagálásokat, mintha közvetlenül fegyveres szállításáról lett volna n«mmmm — — A moszkvai lap CMMiPHEJIH ir.ia: A semleges WWIN »*■*«*■ légi tiki az imperialista agresszió ellen, az indokínai félsziget és Délkelet-Ázsia békéjéért vívott küzdelem megfelel a kambodzsai nép alapvető érdekeinek, s kivívta Kambodzsa számára az ázsiai népek támogatását, növelte az ország nemzetközi tekintélyét, megszilárdította külpolitikai helyzetét. De Kambodzsa haladó irányvonala kezdettől fogva ellenállást váltott ki a szélsőséges reakciós erők részéről, akik a semlegességről való lemondásra, a szocialista államokhoz fűződő baráti kapcsolatok meg szó. I /Hollós Ervin: 7 ^ 17 Halálgépezet —1944 7. Ezrekben kártyázó nyomozók Említettük Hain Péter egyik legfontosabb beosztottjának, Cser Istvánnak, a politikai rendőrség régi, tapasztalt detektívjének a nevét. A IV/3-as alosztály detektívcsoportjának volt a főnöke, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a kommunisták és általában a baloldaliak elleni nyomozások irányítása az ő kezében futott össze. A Cser-csoport számára is mozgalmas volt az 1944-es év. Ők foglalkoztak a Békepárt felderítésével, a kommunista csoportok letartóztatásával, hamis iratokat gyártó szervezetekkel és később, az év vége felé, miután a németek felrobbantották a Margit-hidat, az ezzel kapcsolatos tennivalókkal, a Gömbös-szobornál, a Városi Színházban és egyéb helyeken történt robbantásokkal, s keresték azt az angol szabotázscsoportot is, amely adataik szerint Budapesten működött. Az Állambiztonsági Rendészet másik vezetője, dr. Koltay László, bár nem rendelkezett olyan nyomozási tapasztalatokkal, mint Cser István, de értett a nyomozáshoz, kombinációk kidolgozásához, adatok összegyűjtéséhez, azok tanulmányozásához és elemzéséhez. Hain Péter a következőképpen határozta meg a Koltay által vezetett alosztály feladatait: „Zsidónak tekintendő személyekkel kapcsolatos törvényes intézkedések végrehajtása”. Ebbe a többi között beletartozott a zsidó értékek biztosítása. Hogy ez mit jelentett, az a gyakorlatban derült ki. Valójában ez volt az a pont, ahol Hain Pétert illetően beigazolódott Jaross és Baky számítása. Mert Hain a zsidó értékek biztosítása címén — Jaross és Baky megállapításai szerint — szinte megállapíthatatlanul nagy mennyiségű értékeket tulajdonított el. Koltay alosztályát a Majestic-társasházba telepítették. Ebben a házban volt az Adolf Eichmann német SS Obersturmbannführer vezetésével működő SS-alakulat is, valamint azok az SD-alakulatok, amelyek a magyarországi zsidókérdés megoldásával foglalkoztak. Különösen fontosnak tartották Koltay együttműködését Eichmannal. Az alosztály munkájának megszervezését is Eichmannal beszélték meg. Ennek megfelelően a IV/4-es alosztály beosztása Eichmann tanácsára a következőképpen alakult: bérli~flosztításig vegyes ügyekben működő, razziázó de- sektívcsoportok. Az első napokban a Koltay vezette alosztály a nyilvános helyeket járta. Igyekeztek benyomásokat, tapasztalatokat szerezni a közhangulatról, és a befutott feljelentéseket, bejelentéseket dolgozták fel. A későbbiekben, miután a Sztójay-kormány egymás után hozta a rendeleteket, intézkedéseket, feladatuk nemcsak megsokasodott, hanem ki is bővült. Feladatuk volt — többek között — a zsidólakások igénybevétele, és mivel az igénybevétel után az értékek ottmaradtak, ezeknek leltárba vétele, elszállítása. A lakásokban levő bútorokat, értékeket, élelmiszert a német SS- és Gestapo-alakulatok vezetőinek adták át. Elképzelhető, milyen állapot alakult ki, amikor az alosztály minden beosztottja értékek átvételével is foglalkozott. Igaz, utasítást kaptak a lefoglalt értékeknek, mint bűnjeleknek leltárba vételére, de ez még Koltay szerint is rendkívül nagy nehézségekbe ütközött. Eichmeinnéktól rendszeresen érkeztek Koltayhoz kérések, javaslatok, egyes személyekről, előállításukról és ezek lakásainak és értékeinek átadásáról, a Gestapo és az SS tisztjeinek. Volt is bizonyos súrlódás közöttük, mert Koltaynak és beosztottjainak az volt a törekvése, hogy a megszerzett értékek közül minél több az ő alosztályukhoz kerüljön és ne Eichmannékhoz. Eichmannék Koltayékkal együtt dolgozták ki a letartóztatások és az internálások katonai behívókkal történő módszerét. A behívóval a Rökk Szilárd utca 26. sz. alatt kellett jelentkezni. Az első napokban a „behívottak” nem tudták, miről van szó, s jelentkeztek. Csak később terjedt el, hogy a letartóztatásnak ez egy könnyebb módszere. Ezután már sokan megszöktek. A Rökk Szilárd utcai zsúfoltságon úgy segítettek, hogy a behívottak nagy részét kitelepítették a csepeli Mauthner-gyárba és a Horthy-ligeti repülőtérre, romeltakarító munkára. Később jelentős részüket németországi koncentrációs táborokba szállították. A zsidóügyek nagy része az úgynevezett értékmegőrzés volt, ami a „törvényes” rendelkezéseknek megfelelően történt. Ez az értékek törvényes és törvénytelen eltulajdonítását jelentette. Rövid idő alatt több millió értékű vagyontárgyat koboztak el, illetve „helyeztek leltárba”, az értékek tulajdonosait pedig őrizetbe vették. Baky szerint Hain Péter nem tudott fegyelmet tartani az anyagi természetű ügyekben, különösen a „zsidóvagyon kezelése körül voltak visszaélések”. Baky a Belügyminisztérium közbiztonsági osztályának vezetőjét, Király ezredest bízta meg egy meglepetésszerű vizsgálattal, aki „óriási rendetlenséget tapasztalt és alapos gyanú merült fel, hogy Háin Péter a beosztottaival együtt súlyos visszaéléseket követett el”. Olyan bejelentések is érkeztek, hogy Hain Péterék nemcsak jogtalanul eltulajdonítanak, de „ezrekbe kártyáznak és állandóan mulatozás folyik”. A budapesti népügyészség vádiratában Hain Péterrel kapcsolatban a következőket olvashatjuk: ,,k.) a Btk. 344. §-ába ütköző és a 349. §. 2. pontja szerint minősülő, az 1. bekezdés szerint büntetendő rablás bűntettével, amit azáltal követett el, hogy 1944 májusában Galgagyörk községben 7 detektívjével együtt a nemzetközi jog ellenére behatolt a területenkívüliséget élvező portugál követség épületébe és a portugál követ védelme alatt álló Gábor Vilmos budapesti ékszerész, ennek családja és a portugál követ ellen alkalmazott erőszakkal a Gábor Vilmos tulajdonát képező 3 bőrönd ékszert jogtalanul eltulajdonították. 1.) A Btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. 9. pontja szerint minősülő lopás bűntettével, amit azáltal követett el, hogy Ágoston Manó sváb-hegyi, Művész út 6 szám alatti villáját a maga részére igénybe vette hatósági kiutalás nélkül és az ott levő összes ruhaneműt, ezüstöt, szeretőinek jutalmul elajándékozta, az ott elásott idegen ékszereket pedig jogtalanul eltulajdonította, továbbá ugyancsak a Btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. 9. pontja szerint minősülő és a Bt. 49. §-ának 2. bekezdése 1. pontja szerint büntetendő folytatólagosan elkövetett lopás bűntettével, amit azáltal követett el, hogy mint közhivatalnok, közhivatalnoki jellegének felhasználásával és a vezetése alatt álló politikai rendőrség által lefoglalt zsidó ékszereket a hatóság beleegyezése nélkül több alkalommal, jogtalanul eltulajdonította.” Nem valószínű, hogy Jarosst és Bakyt különösen nyugtalanította a zsidóvagyonok eltűnése, bár bizonyos mértékig zavarhatták őket a Budapesten elterjedt hírek a Sváb-hegyen levő politikai rendőrség anyagi természetű visszaéléseiről. A politikai bizalmatlanság Hain Péterrel szemben pártpolitikai természetű volt, s a zsidóvagyonok körüli visszaélések csak alkalmat adtak leváltására. Igaz, más természetű összeütközések is keletkeztek a Gestapóval, és egy-egy SD-, illetve SS-vezető csoporttal rendőri intézkedések tekintetében is. (Következik: EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS ELLENTÉTEK) Prágai nagykövetünk sajtóértekezlete (MTI) Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából Kovács Imre, prágai nagykövetünk sajtóértekezletet és baráti találkozót rendezett a csehszlovák sajtó, rádió és televízió képviselői számára. Köszönetet mondott a csehszlovák hírközlő szervek munkatársainak a magyar szocialista valóság hiteles bemutatásáért, majd ismertette hazánk 25 éves fejlődésének legfontosabb állomásait. Szólott az MSZMP politikájáról, s a legfontosabb követelmények sorában említette a párt vezető szerepének biztosítását, a marxizmus alapelveinek következetes érvényesítését, a tömegkapcsolatok kialakítását, valamint a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség államaihoz való hűséget. A nagy érdeklődéssel kísért sajtóértekezleten számos kérdés hangzott el a magyar ifjúság szerepéről, pártunknak az ellenforradalom után az értelmiség irányában követett politikájáról és a gazdaságirányítás új rendszeréről. A sajtóértekezlet után a nagykövetség tagjai baráti beszélgetést folytattak a cseh és szlovák újságírókkal. Kuo Mo-zso a kínai—japán kapcsolatokról Tokiói politikusok a két ország viszonyának rendezésére számítanak (KYODO) Kuo Mo-zso, a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának alelnöke, a Kínai—Japán Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, kedden vacsorát adott a Pekingben tárgyaló japán kereskedelmi küldöttség, a kínai fővárosban működő japán szakemberek, valamint sajtótudósítók tiszteletére. A japán küldöttséget Kenzo Macumura liberálisdemokrata párti képviselő vezeti. Pohárköszöntőjében Kuo Mo-zso kijelentette, hogy Japán reakciós vezetői sok akadálylyal hátráltatják a japán—kínai viszony normalizálását és együttműködnek az amerikai imperialistákkal. Élesen bírálta a tavaly novemberi Szato—Nixon megállapodást, amelyet Japán és az Egyesült Államok katonai összeesküvése új fokozatának nevezett. A Szato,Nixon kommüniké Japánt katonailag összekapcsolta Tajvannal és Dél-Koreával, és az Okinawa visszatérítésével kapcsolatos amerikai ígéretet becsapásnak minősítette. Kambodzsáról szólva, Kuo Mo-zso a fordulatot összefüggésbe hozta az indokínai háború kiterjesztésére vonatkozó amerikai tervekkel. Válaszbeszédében a 87 éves Kenzo Macumura azon reményének adott hangot, hogy a japán—kínai politikai viszonyt a nem túlságosan távoli jövőben normalizálni lehet. Kijelentette, hogy ő, valamint a társaságában levő Fuzsijama kormánypárti képviselő, volt külügyminiszter, bizakodnak a baráti kapcsolatok kiépítésében. A gyarmati rendszer végleges felszámolásáért Szovjet felszólalás az ENSZ különbizottságában (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés gyarmati kérdésekkel foglalkozó különbizottsága megkezdte a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló nyilatkozat kiadása óta eltelt tíz év fejlődésének vizsgálatát. A szovjet delegátus hangsúlyozta, hogy elemzést kell készíteni a nyilatkozat teljesítéséről és ki kell dolgozni a gyarmati rendszer végleges felszámolásának akcióprogramját. Rámutatott arra, hogy a gyarmati rezsimek felszámolásának halogatása a gyarmattartó és a fajgyűlölő rendszerek ellenállásának következménye. Orr kapitány összetűzése Miss Devlinnel A képviselőnő egy haláleset kivizsgálását követeli (VPI) Betrády tott ki az 'Brigit 'parlamentben, amelynek főszereplője Bernadette Devlin'Kisasszony, a protestáns Észak-Írország egyetlen katolikus képviselője volt. A 22 éves lány a polgárjogi mozgalom élharcosa, aki legutóbb bíróság előtt is állt az összecsapásokban neki tulajdonított szerep miatt. Miss Devlin a parlamentben azt követelte, hogy vizsgálják ki egy északír katolikus, bizonyos Samuel Deverney tavalyi halálát. Szerinte a szerencsétlen embert otthonában rendőrök kínozták meg, ez vezetett halálához. Orry kapitány egyangolbarát észak-írországi képviselő viszont heves kirohanást intézett Devlin-kisasszony személye ellen. Kitételeit a ház elnöke is sérelmesnek tartotta és felszólította a protestáns ír képviselőt kijelentéseinek viszszavonására. Orr kapitány erre híveivel együtt kivonult az ülésről. Devlin kisasszony az ülés után húszperces beszélgetést folytatott Wilson miniszterelnökkel és sürgette, hogy a kormányfő rendelje el az incidens kivizsgálását. Wilson a kérést megtagadta.