Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)
1970-03-10 / 69. szám
Magyar Hírlap V V-oG KULTÚRA - MŰVESZET 1970. MÁRCIUS 10. KEDD 9 Fiatal művészek között A közönség az előadás után nem megy haza. Együtt marad az est művészeivel, együtt szedik le, együtt rakják össze a díszleteket, majd átmennek a másik helyiségbe, körbeülnek és folytatják a műsort. Megszólal a hegedű, az ének, megperdül a dob, kézről kézre jár a gitár. Az ifjúság sohasem fogy ki a játékból, a dalból, a muzsikából, a szóból. S olyan esték is vannak, amikor vitatkoznak, ankétot tartanak egy-egy új könyvről, fiatal költők, írók, zeneszerzők, előadóművészek mutatkoznak be, vagy régi és egészen új filmeket vetítenek. A Fiatal Művészek Klubjában vagyunk. A klub az idén tíz esztendős. Április 4-én kapja meg első ízben a klub művészeti plakettjét három-három előadó- és alkotóművész. Idén jelenik meg először évkönyvük is, amely egy évtized történetéről számol be. Tehetségek nyomában A klub titkára O. Kiss Ferenc, elmondja, hogy a Fiatal Művészek Klubját a KISZ központi bizottsága 1960-ban a fiatal alkotó- és előadóművészek vita- és bemutatkozófórumaként hozta létre. A különböző művészetek ifjú képviselőinek állandó találkozóhelye és megnyilatkozási tere a klub. Mintegy 450 tagunk van, 200 főiskolai hallgató, a többi pályakezdő művész, akiket gyakran itt „fedeznek fel”. A pályatársaikból, nemzedéktársakból áll itt össze ugyanis a közönség, és ez a legjobb, legértőbb közeg az induló művész számára: sokat tanul a hozzászólásokból, a vitákból. Az értékes alkotások, tehetségek támogatásában, csiszolásában irodalomtörténészek, kritikusok, egy-egy terület szakemberei is segítséget nyújtanak. — Munkánk légköre és nyelvi formája valóban nem mindennapi. Kölcsönösen megismerkedünk népeink szokásaival, s azok egyik-másik elemét átvesszük — átadjuk. Az itt tanuló idegen diákok nemcsak a magyar nyelvet sajátítják el, feltámad bennük az érdeklődés a magyar kultúra értékei iránt is. Furcsán hangzó, de magával ragadó példa az a dal, amelynek egyik sorpárja magyar, a másik arab nyelven született meg. A nemzetközi együttes híre eljutott országunk határán túl is. A török—arab— perzsa est török anyagát kérik Ankarából, Egyiptomból drámát ajánlottak fel részünkre, az 1967-ben rendezett görög estről Theodorakisz is tudomást szerzett, s viszonzásképpen egy dalát juttatta el hozzánk, Budapestre. Nemzetközi művészegyüttes A Fiatal Művészek Klubjában egy sajátos művészcsoport is született, a Budapesten tanuló külföldi diákok és fiatal magyar színészet és előadóművészek együttese. Legutóbbi estjükön, amely a Szenvedélyek tengere címet viselte, ,a török, a perzsa, és az arab költészetet mutatták be. E három nép költészetének nálunk még nem volt önálló estje, így az előadás úttörő jelentőségű. A különleges irodalmi est hangulatát eredeti hangszereken megszólaltatott keleti zene fokozta. — Hogyan dolgozik ez a nemzetközi együttes? — kérdeztük az előadás rendezőjétől, a műsor szerkesztőjétől, Erdős Ágnestől. GROSS ARNOLD. A Szépség kertjében céllövölde áll, meg bábszínház, s különös napraforgók nyílnak, leányfejek virítanak. Körülöttük nyüzsög a nép és a tömeg közepette karcsú oszlop tetején áll a művész mellszobra, amint elnézi a játékos forgatagot. Álmokból és valóságból összeszőtt világ ez, és ha csaknem kizárólagosan városi grafikákra, urbánus nyüzsgést bemutató lapokra egyáltalán azt lehet mondani, hogy bukolikusak, akkor Gross Arnold feltétlenül a halk szavú furulyás szerepét tölti be, ezen a tárgyakból, épületekből és emberekből komponált pásztori koncerten. Nem indokolatlan-e vajon, hogy mai életünket így, ilyen lírai, rokokó hangulatú pásztoréletnek lássa valaki? Bizonyára az lenne, ha Gross Arnold a saját álmait és a maga gyermekdedségét százszázalékosan komolyan venné, és ezt az egész pásztoridillt nem tenné egyúttal mintegy zárójelbe, s nem oldaná fel a humor fanyar fintoraival. A Dürer-teremben rendezett kiállítás egyik sarkában óriási építőkockákból emelt álomtorony áll, a novellák minden egyes lapján különbözően színezve ugyanaz a karcsú, alig sarjadt fákat ábrázoló rézkarc. És a torony körül lassan-lassan egy gyerekvasút köröz. Egy másik sarokban kis dobozokra ragasztva múlt századi képeslevelezőlapok kivágott részletei láthatók. Gross Arnoldot elsüllyedt korokba, felnőttesgyermeki ábrándjai világába röpíti kisvonatján a nosztalgia. Azoknak, akik veszik maguknak a fáradságot, hogy részietről-részletre végigkövessék kis méretű rézkarcainak minden szépségét, teljes mélységében tárul fel ennek a művésznek egyszerűségében is komplikált, egyszersmind nagyon humánus, nagyon rokonszenves világa. KONDOR BÉLA: Ezen a Műcsarnokban rendezett kiállításon is bonyolult, de intellektuálisan feszültebb, groteszkségében keményebb szemléletmóddal ismerkedhetünk. Kondor vívódóbb, elégedetlenebb és egyúttal harcosabb lélek ment Gross Arnold. De talán éppen ezért egyenetlenebb is. Míg Gross pontosan ismeri azt a képméretet, amely alkalmas arra, hogy gondolati és érzelmi tartalmait hordozza, s mesterségbeli képességeit maximálisan szolgálja , Kondor Béla sokszor nem érzi meg azt, hogy milyen képméret felel meg legjobban neki. Bizony nemegyszer indokolatlanul üresen hagyja, vagy még indokolatlanabbul kényszermegoldásokkal tölti meg képfelületeit. Eredendően grafikus alkat, és legerőteljesebb fegyvere a legegyszerűbb (legalábbis annak látszó) megoldás, a fekete-fehér. Míg ilyen lapjain az üresen hagyott felületek is súlyt és értelmet kapnak — színes kompozícióinak nagy színes foltjai olykor feleslegesek és értelmetlenek. Ha mostani kiállításával kapcsolatban talán több fenntartással élünk, mint máskor, annak az oka éppen az, hogy Kondor Béla tehetsége, s a hazai képzőművészeten belüli hatása és szerepe sokkal nagyobb annál, semhogy hibái mellett szótlanul haladjunk el ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÉPZŐMŰVÉSZEK. Ezen az ugyancsak a Műcsarnokban rendezett tárlaton, nem egy esetben mutatkozik meg Kondor Béla művészetének hatása. Tegyük hozzá: meg nem emésztett, félreértett és epigonizmust eredményező hatása. Az ő követői azonban kisebbségben vannak e tárlaton. Legtöbben a hazai posztimpresszionizmus különböző válfajait űzik, többé-kevésbé megfelelő szakmai fokon, így az összkép megfelel az országos átlagnak. A tarkán unalmas mezőnyből Végvári I. Jánosnak a népi kerámia forma- és színvilágán nevelkedett, de a festészet anyanyelvébe átfordított alkotásai emelkednek ki, csakúgy mint Bognár Zoltán két erőteljes lapja, Kerti Károly az utóbbi időben már többször méltatott erőteljes nagyvonalú grafikája, Révész Napsugár Kondoron iskolázott, de önálló hangvételű rézkarcai. Ifjabb Koffán Károly határozott és jellegzetes tűzzománc kompozícióit szeretném kiemelni még, valamint Dohnár Tibor barbár hangvételű, tehetségével sokat ígérő siratóját (Kain és Ábel), továbbá Kóthay Ernő egyre izmosabb, a rossz elhelyezés ellenére is hangsúlyosan kiütköző képeit. Az egyéni, korszerűbb hangvételt Bartha László francia igazodású és Áron Nagy Lajos inkább a hazai hagyományokban gyökerező, sajátosabb magyar ízeket rejtő nonfiguratív és félfiguratív festészete képviseli. Egy másik hazai mester, Barcsay Jenő művészete is számos követőre talál. S jobbára olyan követőikre, akik szintén félreértik példaképük művészetét Elég, ha Iresik János kezdetben ígéretes, de megrekedt festészetére utalok. Barcsay a valóság térelemeit felhasználva jutott el egy sajátos formarendszerhez, egy letisztult geometrikus világhoz. Ircsik ennek a festészetnek a végeredményét kívánja felhasználni, de úgy, hogy ezt az elvont rendszert most visszafordítja egy realisztikusabb, a valóságos teret ábrázoló festészet érdekében. Sikertelenül. YWOG) Bortvá( PAPP OSZKÁR. A művész fémlemez munkái a Kereskedelmi Tervező Intézetben kerültek kiállításra. A tárlat célja az, hogy bemutassa a tűzzománcozott fémlemezek lehetőségeit, elsősorban a belsőépítészet számára. E gyakorlati cél azonban szinte másodlagossá válik, hiszen egyáltalán nem „alkalmazott művészet”tel találkoztunk itt, hanem önálló, önmagában is helytálló műalkotásokkal. A mintegy húsz fémlemezen Papp ismert témáit láthatjuk: fejeket, növényi, kristályi eredetű absztrakciókat Itt is, mint a művész más alkotásain, éppen az absztrakció folyamata ragad meg: hogyan lesz az élővilág szemléletéből származó elemekből eredeti és önálló műalkotás, a naturából kristálytisztán megfogalmazott művészi meglátás. A technikák sokfélesége — sgrafitto, pisztollyal fújt, felkent vagy felfestett színek, kiégetve — éppúgy a sokoldalúságról, a művész látásmódjának ezer színéről tanúskodik, mint a témák, motívumok gazdagsága. V. P. Kiállításról — kiállításra Fiatalok a fiataloknak Önkéntelenül merül fel a kérdés: vajon ez a sok nemes törekvés, ezek az értékes eredmények a klub zárt keretein belül maradnak-e vagy kijutnak a nyilvánosság elé is? O. Kiss Ferenc megnyugtat: a klub nem szoros értelemben „zártkörű”, sőt tevékenységét mind szélesebb körre kívánja kiterjeszteni. Az üzemi fiatalok és az egyetemi hallgatók csoportjait is meghívják estjeikre. A hatósugár növelésének fontos eszköze a klubon kívüli szereplés, s ezért időről időre 60—70 budapesti és vidéki ifjúsági klubot kívánnak meglátogatni. Hiszen a Fiatal Művészek Klubjának természetesen adódó hármas feladata, hogy a modern művészetek alkotásait tagságával megismertesse, a többi ifjúsági klubot színvonalas műsorral lássa el, s mindenüvé elküldje fiatal követeit, ahol fiatalok tanulnak és dolgoznak. Szekrényesy Júlia A BORSODI NYÁRI EGYETEMET az idén hatodszor rendezik meg, július 20—31 között. Részt vesznek rajta — többek között — a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel kapcsolatokat tartó szovjet, NDK-beli és lengyel felsőoktatási intézmények képviselői, valamint finn, jugoszláv és svéd vendégek is. ORLAI PETRICH SOMA festőművésznek — Petőfi barátjának és rokonának — emléket állít szülőfaluja, a Békés megyei Mezőberény. Még az idén — halálának 90. évfordulója alkalmából — Orlai-emlékszobát nyitnak a községben. Zenei „Olcsó Könyvtár" indul Teljes Bartók-kiadás — A Hanglemezgyártó idei tervei · A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat terveiben néhány érdekes és nagyszabású vállalkozás szerepel — mint Erdős Pétertől, a vállalat sajtóosztályának vezetőjétől értesülünk. A Bartók-év tiszteletére májusban a Bartók-összkiadás öt új lemeze jelenik meg; augusztusban, közvetlenül a szeptemberi ünnepségek előkészületeként újabb csokorral gazdagodik a sorozat A teljes kiadás felvételeit még ebben az évben befejezik, a 37 lemezből álló sorozat pedig teljes egészében 1972 végéig kerül piacra. Idén júliusban e sorozat darabjaként kerül a nyilvánosság elé Életút címmel a Bartók-emléklemez is, a zeneköltő portréja dokumentumok, naplójegyzetek s a róla írott költemények tükrében. A lemez Bartók hangját is megszólaltatja. Három lemez kiadását tervezik októberben, a Beethoven-ünnepségekkel kapcsolatban. Ebben a sorozatban megjelenik Beethoven és Magyarország címmel egy lemez, amely szintén dokumentumjellegű kiadvány. A művészlemezek iránti érdeklődés itthon és külföldön egyaránt fokozódik. A hazai forgalom tavaly 27 százalékkal nőtt, a magyar hanglemezek exportja tíz év alatt ötszörösére emelkedett. 1969-ben 600 000 magyar lemez került külföldre, s négy nemzetközi nagydíjat adtak magyar lemeznek. A sort az idén a Vérnász c. opera teljes felvétele folytatta. Bors Jenő, a hanglemezgyártó vállalat igazgatója éppen most érkezett haza Párizsból, ahol átvette a Charles Cros Akadémia nagydíját, amellyel a Vémász-tervezt jutalmazták. A művészi lemezek további népszerűsítését szolgálja a Zenét mindenkinek címmel ez évből kezdődő új sorozat. A felszabadulás 25. évfordulójára induló akció, hasonlóan az Olcsó Könyvtárhoz, a zenekultúra klasszikus értékeit kívánja eljuttatni nagy tömegekhez. Már az idén tíz lemez jelenik meg, a szokásos 60 forintos ár helyett darabonként 30 forintért. Áprilisban kerül forgalomba az első két „olcsó” lemez: Bartók Fából faragott királyfija és Haydn két szimfóniája. Ezeket követik majd Beethoven, Mozart, Bach és Liszt művei. A lemezgyűjtők táborának további gyarapítása érdekében átszervezték a jelenleg 1700 tagot számláló hanglemezklubot is. Az évi tagdíj 100 forint lesz. A klub tagjai 12 csekket kapnak, ezek felhasználásával 12 hanglemezt vásárolhatnak, 60 forint helyett darabját 29 forintért. Értékes import hanglemezekhez is hozzájuthatnak a klubtagok, rendszeres tájékoztató szolgálatban részesülhetnek, és ingyenes folyóiratot is adnak ki részükre. Az idei lemeztervek között az eddigieken kívül fontos helyet foglal el még a Musica Rinata VI., amely Has Desforges és Muntz Berger gordonkára és nagybőgőre írt szonátáit tartalmazza. A XVIII. században élt szerzők kéziratos kottaanyagát a felvétel egyik előadóművésze, Döme Jenő találta meg a Budapesti Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. A lemez a közeli napokban kapható lesz, csakúgy, mint Mozart Klarinét-triója, Oboanégyese és Fuvola-négyese. Áprilisban Durkó Zsolt műveinek lemezfelvétele várható. Kiemelkedően fontos még a november—decemberi karácsonyi vásár alkalmából megjelenő Kunst der Fuge című Bach-mű teljes felvétele, valamint a magyar barokk idejéből való kantátagyűjtemény. Esterházy Pál Harmonia Caelestis-e. , Sz. J. KRÓNIKA • KRÓNIKA • KRÓNIKA MOHOLY-NAGY LÁSZLÓNAK, a világhírű magyar művésznek alkotásaiból nyílt kiállítás a New York-i Guggenheimmúzeumban. Ebből az alkalomból a New York Times vasárnapi számában terjedelmes ismertetést közölt a kiállításról és Moholy-Nagy életművéről. NÍVÓDÍJJAL TÜNTETTE KI a Művelődésügyi Minisztérium a Szegedi Nemzeti Színházat Miller Alku című drámájának és Verdi Álarcosbál című operájának bemutatásáért. A dráma négy szereplője és rendezője, Vass Károly, valamint az opera karmestere, Vaszy Viktor és rendezője, Versényi Ida részesült jutalomban. A BRASSÓI Aranyszarvas nemzetközi táncdalfesztivál és hangverseny nagydíját a zsűri a holland Therese Steinmetznek ítélte; a második díjat, az Ezüstszarvast a román Angela Similea és a belga Lize Marke, a Bronzszarvast a bolgár Pasa Hrisztova kapta. NEMZETKÖZI SZOCIOLÓGUS SZIMPOZION kezdődött Tokióban, az UNESCO társadalomtudományi tanácsának rendezésében. A MODERN FILMMŰVÉSZET ELŐZMÉNYEI címmel filmesztétikai előadássorozat indul az Építők Műszaki Klubjában (V., Petőfi Sándor u. 5.). A sorozat előadója, Nemeskürty István, első ízben ma, kedden este 6 órai kezdettel az Ariane című német filmet ismerteti. II KEDD A TV-BEN | ''' K Prosper M crimee fc|||11H|||^ francia restauráció korának elegáns világfija, Eugénia császárné titkos kegyeltje kissé restellte, hogy mellékesen olyan „alantas” szenvedélyeknek hódol, mint az irodalom és a színpad, és ezért korai színi munkáit álnéven, egy képzeletbeli spanyol színésznő, Clara Gazul neve alatt hozta nyilvánosságra. Így került színpadra először az a három egyfelvonásos dráma is, amelyet egy csokorba kötve vagy hét esztendővel ezelőtt a Madách Kamaraszínház is játszott: a Menny és pokol, Az asszony , ördög, és A művésznő hintája. Az akkori kritikák egyhangúlag leszögezték, hogy a három darab közül mai ízlésünknek a legutolsó darab felel meg leginkább. Televíziónk is ezt vette elő most. A vígjáték a XVI. században játszódik; a perui spanyol alkirályt egy szép és szellemes színésznő az orránál fogva vezeti. Maga a történet mellékes is. Ádám Ottó rendezése is azt emeli ki, ami az íróban mindmáig élő: szarkazmusát, nyíltságát, jellemformáló készségét. Márkus László az alkirály szerepében kitűnő, egyszerre képes ábrázolni a figura feneketlen dölyfösségét és feneketlen butaságát; igen jó Psota Irén is a színésznő szerepében. A nap egyébként is a könnyű szórakozás jegyében telik el; délután egy folytatást látunk a spanyol televízió könnyűzenei műsorsorozatából, Madridi fesztivál címmel, késő este pedig egy intervíziós szórakoztató műsort Budapestről, a Csillagszórót. L A. Istial