Magyar Hírlap, 1970. március (3. évfolyam, 60-89. szám)
1970-03-26 / 85. szám
Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG 1970. MÁRCIUS 26. CSÜTÖRTÖK 9 Apró Antal és Ivan Mihajlov kapcsolataink bővítésének lehetőségeiről Magyar—bolgár gazdasági tárgyalások Szerdán délelőtt a Parlament épületében megkezdődött a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszaka. A két delegációt Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek vezetik. A megnyitó ülésen részt vett Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete is. Megnyitó beszédében Apró Antal utalt a két ország párt- és kormányvezetőinek tavalyi tanácskozásaira, az aláírt új 20 éves barátsági és együttműködési szerződésére, amelynek egyik célja, hogy továbbfejlődjenek a két ország gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatai. Az együttműködés elmélyítése szempontjából a mostani ülésszak is igen fontos, mert egybeesik a KGST-országok 1971— 73-es tervegyeztető tárgyalásaival. Mint mondta, a kétoldalú együttműködés számos problémája is sikeresebben oldható meg a sokoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésével. Az együttműködés fejlesztését szolgálná az áru- és pénzviszonyok javítása, továbbá a vállalatok közötti termelési kapcsolatok elmélyítése. Elmondotta, hogy Magyarország és Bulgária évi külkereskedelmi forgalma 40— 50 millió rubel körül mozog, s 1970-re körülbelül 16 százalékkal emelték a kontingenst. A forgalomnak ez a színvonala azonban alacsonyabb, mint amit lehetőségeink biztosíthatnának. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy a két ország jelentős fejlődéséből adódó lehetőségek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is realizálódjanak. Különösen sok feladatot kell még megoldani a kooperáció és a szakosítás kiépítésében, mert ezeken a területeken viszonylag kicsi volt az előrehaladás. Hasznos lesz, ha ezeket a kérdéseket a szakbizottságok tovább vizsgálják, feltárják a lehetőségeket. Helyes lenne egyes termékek gyártásában munkamegosztást létrehozni a két ország között. Különösen részegységek és alkatrészek előállításában működhetne együtt a két ország ipara. Mindkét ország lakossága számára hasznos az az elképzelés is, hogy Magyarország és Bulgária működjön együtt a fogyasztási cikkek választékának kölcsönös bővítésében. Magyarországon megbízzák az illetékes minisztereket, hogy ebben a kérdésben folytassanak beható tárgyalásokat bolgár partnereikkel. Ivan Mihajlov válaszbeszédében ugyancsak hangsúlyozta a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének, a kooperáció és a szakosítás kiépítésének szükségességét. Javasolta, hogy tegyék rugalmasabbá a tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy az eddigeknél sokkal tüzetesebben kell tanulmányozni a másik ország eredményeit. Mint mondotta, az együttműködés fejlesztésében még nehézségeket is le kell küzdeni. A mostani ülésszaktól, s a további eszmecseréktől is azt várja, hogy azok tovább egyengessék a kapcsolatok elmélyítésének útját. Több és több bútort ígér az ipar (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztési koncepcióinak kidolgozásánál azzal számoltak, hogy a reáljövedelem egyszázalékos növekedése 1,8 százalékos bútorforgalom-emelkedést eredményez. Az újságírók kérdéseire válaszolva többek között arról beszélt a miniszter: a lakáskultúra fejlődését jelzi, hogy az összforgalmon belül a lakószobák kereslete növekedett a legerőteljesebben. Az ötéves és a távlati fejlesztési terv kidolgozásánál figyelembe vették a vállalatok programját, KGST illetékes munkabizottságának referátumát, s tanulmányt készítettek, amely az elmúlt 15 év bútorkeresletét elemezte. Ezenkívül matematikai módszerekre is támaszkodtak, figyelembe véve a demográfiai adatokat. Mivel a gyermekgondozási segély bevezetésével növekszik a népszaporulat, számítanak rá, hogy a gyermekbútor iránti igény jóval nagyobb lesz a jövőben az összkeresleten belül — ennek megfelelően tervezik a gyártmányösszetétel változtatását. Figyelembe vették, hogy a demográfiai hullám eredményeként az elkövetkezendő esztendőkben az átlagosnál több fiatal alapít családot, ehhez kell igazítani a modern kisbútor termelését. Elhangzott a kérdés: miért csak elvétve találkozhatunk a kereskedelmi forgalomban a gyermek növekedését követő, állítható méretű bútorral? A miniszter válasza: amíg az olcsó bútorok termelését is korlátozza a termelőkapacitás, nem tudják kielégíteni azokat az igényeket, amelyek célszerűségük ellenére viszonylag drágák. A jövőben ezekkel is bővítik a választékot. Ami az anyagellátás lehetőségeit illeti, ezek összhangban vannak az iparfejlesztési elképzelésekkel — mondta. — Nagyrészük hazai, s a tervezett importszállítások elegendőek a hiány pótlására. Mivel a világpiacon drága és nehezen beszerezhető a fenyőfűrészáru, a hazai lombosfajták felhasználását szorgalmazzák. Olcsóbbá, könnyebbé teszi a bútorokat a pozdorja- és faforgács bútorlapok felhasználása, ezért a jövőben ezek gyártását nagymértékben növelik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatja azt a törekvést, hogy a fakitermelő és feldolgozó üzemek méretre megmunkált alkatrészekkel lássák el a bútorgyárakat. Hasonlóképp fontos a műanyagok térhódítása is, ez azonban a hazai vegyipar fejlesztéséből függ. Arról is beszélt a miniszter, hogy a negyedik ötéves tervben nemcsak a házgyári lakásokat szerelhetik fel a praktikus beépített bútorokkal, hanem a családi házak berendezéséhez is többet juttatnak. Az idén épülő 70 ezer lakásnak 10, az 1973-ben elkészülő 90 ezer lakásnak pedig 60 százalékát szerelik fel beépített bútorokkal. A minőségi feldarabolokról szólva Nagy Józsefné elmondta: tarthatatlan, hogy egyes vállalatok nem fordítanak gondot termékeik minőségére, ezért 1969 első felében miniszterhelyettesi megrovásban részesítettek több termelőt, s az év végén már jóval kevesebb kifogás hangzott el. A. A. Országos tanácskozás kezdődött Szegeden Tavaszi kérdés: lesz-e elegendő zöldség? , A tavasz megérkeztével mi lehetne aktuálisabb téma a mezőgazdaságban, mint a zöldségtermesztés? Kétnapos országos tanácskozás kezdődött erről tegnap Szegeden. A megnyitóban dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a világ fejlett országaiban gyors mértékben növekszik a zöldségfogyasztás. A legtöbb zöldséget a déleurópai államok népe eszi , nincs öszszefüggés a gazdasági fejlettség és e növények fogyasztásának mértéke között. Hollandiában az üvegházakban termesztett paradicsomból például 2,5 kilót esznek meg évente és fejenként, Bulgáriában 60 kilót, Olaszországban 35-nél többet. Igény egész évben Magyarország zöldségtermelő területe 1961—65 között 116 ezer hektár volt, s 1969-ig 5—6 ezer hektáros a növekedés — folytatta dr. Gergely István. — A termés mennyisége ezalatt 30 százalékkal lett több, mégsem vagyunk elégedettek a zöldségellátással. A közönség igénye az, hogy az év korai időszakában is legyen friss, jó minőségű áru, s nem találja rendjén valónak, hogy az évi fejadag 70 százalékát a termelés idején kell elfogyasztania, tehát 6-8 hónapra marad a további 30 százalék. Bizonyos ellentmondás jellemzi a zöldségtermesztés helyzetét. Egyfelől az élelmiszergazdaság árutermelő ágaztai közül a legnagyobb ütemű fejlődést produkálta, másrészt itt a leginkább fékező tényező a gépesítés elmaradása. A betakarítás, az előkészítés, a kezelés gépesítése lényegében megoldatlan. Ugyanígy nagy gond, hogy a megtermelt áru időnként vevőt keres, bizonytalanul halmozódik föl, jóllehet ezek a cikkek gyorsan romlanak, rövid ideig tárolhatók, nehezen szállíthatók. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a MÉM nagy jelentőséget tulajdonít a vertikális kapcsolatok kialakulásának, s annak, hogy a kockázatot közösen viselje a termelő, a kereskedő, a feldolgozó. Dr. Gergely István végül a termésátlagok alakulását elemezve arról beszélt, hogy nem maradhatunk versenyképesek mondjuk a hektáronkénti 200 mázsás paradicsomátlaggal, ha Olaszországban ennek kétszeresénél kezdődik a kifizetődő termelés. Nem a zöldségtermelő terület növelésére van szükség, hanem magas színvonallal biztosított, kitűnő minőségre, javuló termésátlagokra, alacsony önköltségre, versenyképes csomagolásra. Történelmi körzetek Ezután dr. Tompa Béla, a minisztérium zöldség-, gyümölcs- és borgazdasági osztályának vezetője tartotta meg előadását. Utalt a fejlődésre: 1960-ban a szántóföldi zöldségáru értéke — folyó áron — 1312 millió forint volt, 1968-ban pedig az alig megnövekedett területről 2806 millió forint értékű áru került le. Már a felszabadulás előtt kialakultak olyan termelési körzetek, amelyeknek történelmi múltjuk van: a hevesi dinnye, a makói hagyma, a szegedi, kalocsai fűszerpaprika, a jászsági zöldpaprika, a szentesi káposztafélék, a győri gyökérfélék fogalommá lettek. Másutt új gazdaságok szakosodása, újabb növényfajok termelése indított meg koncentrációt a konzervipari nyersanyagtermelés, vagy egyes cikkek exportkereslete miatt. Kétszázmillióért — hiánycikkek Tizenöt hitelkérelem a bankban Ha nincs témája az újságírónak, s arról tűnődik, mit tegyen a szerkesztő asztalára, mindig segítenek a hiánycikkek. Nem kell mást tennie, mint cikket kanyarítani arról, lám megint nincs ez, vagy az a boltokban. Ezúttal — ellenkezőleg — arról adhatunk hírt, hogy mi lesz, helyesebben: mit tesznek az illetékesek azért, hogy legyen. .Már tavaly külön gondot fordított a kormány a hiánycikkek gyártását segítő beruházásokra. Az idén sem változott a helyzet: azok a vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek, amelyek a hiányzó cikkek gyártását kívánják fejleszteni, a hitelkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek. 1970-ben eddig mintegy tizenöt ilyen hitelkérelem futott be a Beruházási Bankhoz és a Nemzeti Bankhoz. A hitelszerződéseket javarészt megkötötték, csaknem 200 millió forintot bocsátottak a vállalatok rendelkezésére, s a beruházások legkésőbb 1972-re befejeződnek. A beruházások nyomán jó néhány áru végképp lekerül a hiánylistáról. A ktsz-ek és vállalatok szerszámok, zárak, kávéfőzőalkatrészek, háztartási cikkek, szárazelemek, szegek, kötőelemek és más cikkek termelésének növelését vállalták. A bankok versenyfelhívást bocsátottak ki, és a gyártásra jelentkezőket versenyeztették egymással. A beruházások gazdaságosságát több oldalról ellenőrizték, ilyen módon elmondható, hogy ezek népgazdasági és vállalati szempontból egyaránt eredményes beruházások lesznek. Természetesen nem lehet szó arról, hogy a hiánycikkek gyártásának hitelpreferálása egyszerre mindent megold. Viszonylag kevés vállalat jelentkezett hitelért, illetve kevesen kínáltak kedvező feltételeket. Beruházás elhatározása kétségkívül kockázattal is jár, de amelyik vállalat, szövetkezet manapság nem akar kockáztatni, az távlatilag aligha lehjet életképes. C. P. HORIZONT, HORIZONT • HORIZONT A kantoni vásár Az április 15-én megnyíló kantoni tavaszi vásáron a tervek szerint több mint ezer japán üzletember vesz részt. A nemzetközi kereskedelem előmozdítására alakult japán szövetség arra számít, hogy az egy hónapig tartó vásáron 200 millió dollár értékű üzletkötésre kerül sor. Finnország és a Nordek A finn kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta a skandináv országok szorosabb gazdasági együttműködését célzó Nordek-szerződés kérdését. Az ülés után a kormány szóvivője bejelentette, hogy Finnország a jelenlegi szakaszban nem írja alá a szerződést. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a skandináv gazdasági szövetség létrejötte és a Nordek-szerződésben foglaltak megvalósítása bizonytalanná vált, mivel egyes skandináv országok a Közös Piacba való belépés gondolatával foglalkoznak. Magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatok Az Ekonomszka Politika című belgrádi gazdasági hetilap megállapítja: A Jugoszlávia és Magyarország közötti árucsere-forgalom különösen tavaly dinamikusan növekedett. A jugoszláv export 1969-ben összességében 54 százalékkal nőtt és elérte az 533 millió dinárt, ugyanakkor a magyarországi vásárlások 31 százalékkal növekedtek és az 578 millió dináros szintet érték el. Ezzel a forgalommal a klíringszámla teljesen egyensúlyba került. Szeptember 11—22: Budapesti Őszi Vásár A Belkereskedelmi Minisztérium felhívást bocsátott ki, amelyben közli, hogy a tárcaközi vásárbizottság határozata alapján az idén is megrendezik — szeptember 11—22 között — a Budapesti Őszi Vásárt. Tekintettel a tavalyi nagy sikerre, az idén a városligeti vásárváros egész területe a kiállítók rendelkezésére áll. A felhívás szerint a termelők kiállíthatják mindazokat a belföldre szánt korszerű fogyasztási cikkeiket, amelyek gyártása már megkezdődött, vagy előkészítés alatt áll. A külkereskedelmi vállalatok elsősorban olyan fogyasztási cikkeket mutatnak be, amelyekkel a hazai gyártást kívánják ösztönözni. Kifizetődő A legnagyobb mennyiséget mi is — akárcsak külföldön — paradicsomból esszük, ezt követi a zöldpaprika, a zöldbab, a zöldborsó és az uborka. Az export iránya a felszabadulás előtti nyugati orientációtól eltért a legkülönbözőbb égtájaktól. Főként azonban a Szovjetunióval alakult ki olyan kapcsolat, amelyen szinte önmagában nyugszik a zöldségtermelés biztonsága. Az élelmiszergazdaság exportjából 1960-ban 11,6, 1968-ban 17 százalék erejéig részesedtek a zöldségfélék. Szokás mondogatni, hogy a zöldségtermesztés ráfizetéssel jár. Tompa Béla példákkal — igaz, a legjobbakéval — igazolta, hogy jó jövedelmeket ad ez az ágazat. A szolnoki Lenin Tsz tavaly 8,6 millió forintot vett be paradicsomból, de úgy, hogy az országos 170 mázsás átlag helyett 330 mázsát takarított be hektáronként. A tagok átlagrészesedése 29 338 forintra rúgott ebben a szövetkezetben, míg a szintén zöldségtermelést folytató szentesi Árpád Tsz-ben 37 741 forintra. Sajnálatos, hogy az állami gazdaságok ma már csak három százalék erejéig részesednek az ország zöldségtermeléséből. A miniszterhelyettes bevezetőjéhez hasonlóan dr. Tompa Béla is azzal zárta fejtegetéseit, hogy a területi növelés korszaka lezárult, a hozamok és a minőség javítása most a cél. A következő öt évben az a feladat, hogy évente négy százalékkal növekedjék a zöldségek menynyisége. Kertészeti kiállítás A minisztérium a megyei tanács székházának előcsarnokában kertészeti kiállítást rendezett a tanácskozás alkalmából. Megnyitó beszédet dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára mondott. A kiállításon láthatók az új hazai nemesítésű zöldségfajták és a legkorszerűbb üvegházak. ________________________E. N. Dr. Dimény Imre a szíriai államfőnél Dr. Nureddin Atasszi, a Szíriai Arab Köztársaság államfője és miniszterelnöke kedden baráti látogatáson fogadta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert és a magyar küldöttséget. Kedden este Mányik Pál damaszkuszi magyar nagykövet fogadást adott a küldöttség tiszteletére, amelyen megjelentek Mohammed Szajed Talab földművelés- és földreformügyi miniszter, Mohamed Taleb Hilal közellátás- és belkereskedelmi miniszter, Abdel Halim Khaddam gazdasági és külkereskedelmi miniszter, Fajez Iszmail város- és községgazdálkodási miniszter, dr. Daud Ridavi egészségügyi miniszter, a damaszkuszi diplomáciai testület tagjai és a sajtó képviselői. Megjelent a fogadáson Khaled Bagdas, a Szíriai Kommunista Párt főtitkára is. A magyar küldöttség Talab Hilal közellátás és belkereskedelmi miniszter meghívására szerdán Dél-Szíriába látogatott az ottani mezőgazdasági üzemek megtekintésére. A küldöttség csütörtökönérkezik Budapestre.