Magyar Hírlap, 1970. június (3. évfolyam, 151-180. szám)

1970-06-29 / 179. szám

Magyar Hírlap NÉPGAZDASÁGVILAGGAZDASAG 1970. JÚNIUS 29. HÉTFŐ 7 PÉTER-PÁL Ha megfelelő időben elvetik, Magyar­­országon június végére haszaérett az őszi árpa, ekkor jelzi a naptár Péter- Pált, ezért számítja innen a hagyomány a valaha legnehezebb nyári munka meg­indulták Az aratás kezdetének persze csak jelképe a mai nap, hiszen tájtól, s időjárástól függően változik, mikor mondhatják ki a határszemléről megté­­rők: viaszérett az árpa, indulhatnak a kombájnok. (Ha körömmel benyomható, de szét már nem nyomható a mag, ak­kor viaszérett, a teljes érésig várni vé­tek — olyankor már pereg a kalászból a szem.) Az első híradásokból kitetszik, hogy a voltaképpen teljesen gépesített munka az ország némely vidékein már megkezdő­dött. Legdélibb végeinken, Baranyában például a héten már nem csupán az ár­pát, de az elsőként érő olasz búzákat is arathatják. („Arat” szavunkat a finn­ugor „irt” szóból vezették le nyelvé­szeink.) A Duna—Tisza közén a szoká­sosnál valamivel később látnak dolog­hoz, Békés megyében pedig, ahol még a tavalyinál is nagyobb hozamokkal szá­mol némely termelőszövetkezet, az utób­bi évtizedek legnehezebb aratása ígérke­zik. Nem volt ugyanis mód — országos gond! — a vegyszeres gyomirtás elvég­zésére, akadályozta ezt az időjárás. Má­sutt sok a megdőlt, vihar dúlt a gabona­tábla, egyes tájakról pedig — a Hanság­ból, Kalocsa mellől, Tolnából — aszályt jelentettek. Mindent összevetve, 300 ezer holdnyi, bevetett földön nem kell, nem lehet majd aratni, ennyi pusztult ki, jórészt ár- és belvizek következményeként. Mai színvonalunk, a mezőgazdaság teljesítő­­képessége mellett a 2,1 millió holdon be­takarításra váró kenyérgabona elegendő lesz a honi ellátáshoz, illetve exportköte­lezettségeink teljesítéséhez. Miként dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­­­­zésügyi miniszter mondotta az ország­­gyűlés minapi ülésszakán: „Annak elle­nére, hogy a több éves átlagnál nagyobb arányú a kenyérgabona-vetés kipusztulá­sa, a terméskilátások jók, kenyérellátá­sunk biztos alapokon nyugszik.” Meglepetések persze lehetségesek , sok múlik még az időjáráson. Annyi va­lószínűnek látszik, hogy a tavalyi rekord, a 15,2 mázsás búzaátlag nem terem meg, viszont bizonyos nyugalommal állapít­hatjuk meg az aratási idény kezdetén: kevesebb most az üres raktár, mint ta­valy ilyenkor. Igaz, gondot okozhat ez a felvásárló trösztnek, az 1969. évi produk­tum tartalékkészlete mégis kivédené a nem várt meglepetéseket. Néhány éve még nem beszélhettünk volna tartalékokról. Közismert, hogy az egykor búzaexportőr Magyarország éveken át importra szorult. Az okok ösz­­szetettek, tény, hogy sokféle új ipari nö­vénynek kellett a hely. A termésátlagok számai: az 1934—38-as években 7,9, 1959—65-ben 10,7, majd 1966-ban 12,4, 1967-ben 14,9, 1968-ban némi visszaesés — aszályos esztendő! — 14,5, s tavaly az említett 15,2 mázsa holdanként. A ma­gyar kormány 1969-ben kenyérgabonát ajánlott föl a világélelmezési program céljaira, újbóli, méghozzá jelentős ex­portra kerülhetett sor, bízvást állíthatjuk, hogy a gabonaimport egyszer s minden­korra a múlté. Egy amerikai kutató mondta, aki még a múlt században azért barangolta be a fél világot, hogy a legjobb búzafajtákat honosítsa meg Kansasban, Nebraskában: „A búzanövény értékét nem az dönti el, mennyit terem a jó esztendőkben, ha­nem az, hogy miként állja meg helyét a rossz években.” Vizsga, kisebb próbatétel lesz az idei nyár is, bár sokszorosan bebizonyosodott, hogy a termőterületen uralkodó Bezosz­­tása igen állóképes: jól bírja a telet, tűri a szárazságot, s legyűri a betegségeket. Mi tagadás, a régi magyar fajtáknak nem csupán a termőképessége volt kisebb, de száruk sem volt eléggé szilárd, könnyeb­ben megdőltek. A váltás, a fajták ará­nyának teljes kicserélése alig néhány év alatt történt meg, ami példátlan teljesít­mény. A mozgalmi nyelv „csatává” minősítet­te a különféle termelési erőfeszíté­seket, így a többi között volt „gabona­csata” is. Ma már alig-alig hangzik el ez a kifejezés, idejét múlta, miként az az állítás is, hogy az aratás a legnehe­zebb munka. Hajdan ilyenkor kiürültek nappalra a falvak — ma észre sem ve­szik, hogy a határban néhány férfiú, kombájnok, teherautók vezetői letakarít­ják a termést.­­ Mikorra történik meg ez? Általában egyhónapos a szezon, ám az idén elhú­zódhat, később lesz — ha ugyan rendez­nek még — az aratóbál. Keresztényi Nándor A Balatonra ráfizetnek Kölcsönözzön akár luxusjachtot is — Színvonalas szolgáltatás szolid haszonnal — Hatvanötezer dollár új cikkekre Néhány­an azt mondták: az életszínvo­nal emelkedésével párhuzamosan fokoza­tosan csökken a használati tárgyak köl­csönzésének jelentősége, s végül elsorvad ez az üzletág. A tapasztalatok azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítják. A kölcsönzés világszerte nagy teret hódított és igencsak kifizetődő vállalko­zás. Azokban az országokban éri el a leg­nagyobb arányt, amelyekben a legmaga­sabb az életszínvonal. A Szovjetunióban jelentős állami támogatással szinte fil­lérekért kölcsönözhetők a legkülönfélébb cikkek. Angliában a tv-készülékek 45 szá­zalékát a lakosság kölcsönzi. Az Egyesült Államokban az ágyneműtől a helikopterig minden bérbe vehető a kölcsönzéssel fog­lalkozó tízezer cégtől, amelyek évi nye­resége meghaladja az egymilliárd dollárt, gyakran panaszkodik a lakosság, hogy éppen a legfontosabb cikkekhez lehet ne­hezen hozzájutni, hosszú a várakozási idő, olykor reménytelen is. Kari József, a vál­lalat igazgatója erről ezeket mondja: — Évente 44—45 millió forint értékű új cikket szerzünk be. A növekvő kereslet kielégítésére az idén nyolcmillió forint hitelt is felvettünk, az igényeknek még­sem tudunk megfelelni. Csecsemőmérleg­ből, gyermekkocsiból, parkettcsiszolóból, hűtőszekrényből, magnetofonból és még néhány cikkből — részben a piacon ta­pasztalható tényleges hiány, részben pedig minőségi hibák miatt — képtelenek va­gyunk elegendő mennyiséget beszerezni. Vállalatunk anyagi teherbírása ugyan­akkor véges, egyszerűen nem futja többre. — A kormány tavaly októberben hatá­rozatot hozott a lakossági ipar, kereske­delmi és áruszállítási szolgáltatások fej­lesztésére. Mit tett azóta a vállalat? — A határozatban foglalt kedvezmé­nyek elhárították a fejlesztés útjában álló legnagyobb akadályokat, s így javult a vállalat pénzügyi helyzete, nőtt a fejlesz­tési alapja. Kérésünkre módosították ala­pítólevelünket és kiterjesztették a javító tevékenységre is. Ezek alapján elkészítet­tük ötéves fejlesztési programunkat, amelynek megvalósításához már az idén hozzákezdtünk. Gazdag árulista Az igazgató elmondta, hogy a következő években jelentősen növelik a hűtőszekré­nyek, tv-készülékek, olajkályhák és más tartós fogyasztási cikkek mennyiségét és bővítik a választékot is. Bevezetik a hűtő­­szekrények és a tv-készülékek nyári bér­beadását, s már az idén színes tv-készülé­­keket is adnak kölcsön. A gázprogrammal összhangban új szolgáltatásként háztar­tási gázkészülékek is bérelhetők a válla­lattól, jövőre pedig megkezdik a villany­tűzhelyek és a villanybojlerek kölcsönzé­sét. A vállalat ötéves programjában szere­pel az építőipari és kertművelő kisgépek, valamint felszerelések bérbe adása, továb­bá több, korszerűen felszerelt, fém- és fa­munkára, elektromos és elektroakuszti­kai háztartási készülékek javítására alkal­mas műhely megnyitása. Ezekben a bar­kácsolók, szerény kölcsönzési díj ellené­ben, mindenféle gépet és eszközt használ­hatnak. Az autószerviz-gondok enyhíté­sére olasz típusú önkiszolgáló szerviztele­pet létesítenek, autómosó automatával. Valószínűleg igen népszerű lesz az a mosószalon, amelyben pénzbedobással működő mosó- és vasalógépek állnak az érdeklődők rendelkezésére. Sőt, kisautó­kat és utánfutókat is kölcsönöznek majd. A következő években elvállalják a ház­tartási gépek és készülékek garancián túli javítását, ami jelentősen enyhíti majd a jelenlegi gondokat. — Térjünk vissza a jelenbe. Most kez­dődik az igazi balatoni idény, amelynek sikerében a vállalatnak is nagy szerepe lehet. Hogyan készülnek erre? — Eddig is számottevő készletünket az idén újabb 120 négyszemélyes, hálófülkés luxussátorral, 2500 gumimatraccal és sok más cikkel bővítettük. Megtettük, habár a balatoni kölcsönzés vállalatunk fájó pontja. Évente majdnem kétmillió forin­tot fizetünk rá, ami igen tekintélyes ösz­­szeg, ha figyelembe vesszük, hogy nyere­ségünk mindössze ötmillió forint A Ba­laton mellett harmincegy telephelyen 12 milliós készletünk van és ezt egész évben 36, nyáron 120 munkás kezeli. Szerencsés esetben 60, kedvezőtlen időjáráskor 25 nap számunkra a nyár.­Ezekből az ada­tokból elkészíthető a számvetés. Ha nem lenne balatoni kölcsönzés, elérhetnénk az évi nyolcmillió forint nyereséget is.­­ Az, hogy mit és hol kölcsönöznek, vállalati elhatározás. Ha a balatoni köl­csönzés ráfizetéses, miért nem hagyják abba? Minden mennyiség kevés! Hazánkban 1956-ban alakult a Belke­reskedelmi Kölcsönző Vállalat, s igen sze­rényen, néhány mosógéppel, porszívóval és padlókefélővel kezdte meg működését. A keretek azonban gyorsan tágultak, mert az életszínvonal növekedésével együtt fokozódott a szolgáltatások iránti igény is. Ma már — szolid haszonnal — az úszóövtől a luxusjachtig, a mokkáskész­­lettől a betonkeverőig, összesen 200 áru­csoport cikkei bérelhetők, viszonylag ked­vező feltételek mellett. A vállalat áru­készletének értéke mintegy 120 millió fo­rint, s csupán tartós fogyasztási cikkekből több mint 12 ezer van forgalomban. E látványos és a gyors fejlődés ellenére A modern lakás eleganciája a KÜLÖNLEGES SUBASZŐNYEG falra — fotelra — fekhelyre is KÜLÖNLEGES SUBASZŐNYEGET • gyönyörű színekben • különleges mintákban • kis és nagy méretekben most igen nagy választékban a SZIVÁRVÁNY ÁRUHÁZAKBAN I., Mártírok útja 49. V., Martinelli tér I. XIX., Vöröshadsereg útja 109. MAGAZIN «MAGAZIN • MAGAZIN A Szovjetunió gyártja az Egyesült Ál­lamok és Japán után a legtöbb tehergép­kocsit a világon. Az utóbbi időben mind nagyobb figyelmet fordítanak a személy­­gépkocsik előállítására is. 1970-ben 1,4 millió autó, s ebből mintegy 800 ezer sze­mélygépkocsi hagyja el a futószalagot. A Togliatti-gyár teljes üzembehelyezésé­vel a személygépkocsi-gyártás kapacitása 660 ezerrel növekszik. 1971-ben például 200 ezer Moszkvics gépkocsit gyártanak. ▼ NSZK-beli cégek fénysorompók, fény­csapdák kísérleteivel foglalkoznak. Ezek a fénycsapdák infravörös, tehát szabad szemmel nem látható fénnyel dolgoznak. Lakások védelmét, múzeumok és templo­mok nagy értékű művészeti emlékeinek biztosítását is megoldják, s nemcsak a betörőket leplezik le, hanem a kép- és szoborrongálók akcióit is meghiúsítja. ▼ Angliában átlátszó, műanyagiból készült speciális védőburkolatban árusítják a to­jást. A burkolat véd az ütődéstől, és mint­hogy teljesen elzárja a levegőt, a tojást frissen tartja. A főzésnél a forró víz fel­oldja az átlátszó védőburkolatot. Japánban kőolaj alapanyagú, szinteti­kus papírt gyártanak. A kőolajból először nagy molekula súlyú polimereket állíta­nak elő, majd a műanyagokat vékony fó­liákká dolgozzák fel, s végül létrehozzák bennük a papírnak megfelelő tulajdonsá­gokat: megnövelik a fóliák szilárdságát, és megszüntetik az átlátszóságot. A szin­tetikus papír gyártására a cellulózé hiá­nya miatt került sor. Az új papírfajtának sok jó, a hagyományos papírénál előnyö­sebb tulajdonsága van: még nedvesen is nehezen szakad, könnyű, tartós, jól állja a nyomtatást, s különösen a több szín­nyomásra alkalmas.­­ Az élelmiszer-kereskedelemmel fog­lalkozó amerikai vállalatok nagy része évről évre többet költ reklámra. A gaz­dagabb cégek minden dollárnyi nyeresé­gükből 2,6 centet, a kisebb cégek pedig csak 0,8 centet fordítottak reklámcélra. Nyugat-Németországban tavaly 3,49 mil­liárd dollárt költöttek propagandára, az újságreklámokra például 1,7 milliárd márkát, a rádió reklámadásaira pedig 186,7 milliót. Az ötven legjelentősebb nyugatnémet reklámiroda forgalma 1969- ben 12,6 százalékkal nőtt, elérte a 2511 millió nyugatnémet márkát. Idén az első félévben a reklámkiadásokat 1,7 milliárd márkára becsülik. A kormányhatározat szellemében — Nem tehetjük, mert ez ellenkezne a kormányhatározat szellemével. Az idén először 65 ezer dollárt kaptunk külföldi cikkek beszerzésére. Ennek jelentős részé­ből olyan cikkeket vásárolunk, amelyek kölcsönzési díja részben kiegyenlíti a balatoni ráfizetést. Reméljük, hogy a kö­vetkező években — szolgáltatásaink bőví­tésével — kiegyenlíthetjük a balatoni deficitet. Ezért nem gondolunk az ottani kölcsönzés felszámolására, sőt húszmillió forintos beruházáshoz fogtunk Balaton­­bogláron, ahol korszerű raktárakat és mű­helyeket építettünk. ________________________ I. D. Budapesten készül a drezdai földalatti terve Drezda főpolgármesterének nagyon megnyerte tetszését az új budapesti föld­alatti vasút. Ezért megbízást adott az UVATERV-nek, készítse el egy földalatti vasútvonal tanulmánytervét, amely Drez­da egyik szélétől a másikig vezető, 7,5 ki­lométeres hosszúságú szakasz lenne. A budapesti megállók és aluljárók mintá­jára kérték a megállók és az aluljárók tervezését is; a drezdai metróhoz tíz — a Blaha Lujza térihez hasonló — állomást és négy-öt EMKE- vagy ASTORIA-rend­­szerű gyalogos aluljárót kérnek. Kedves Olvasónk! Megkérjük, hogy a hírlapterjesz­téssel kapcsolatban felmerülő mindennemű igényével (előfize­tés, címváltozás bejelentése, áru­sítási vagy kézbesítési panaszok orvoslása stb.) saját érdekében közvetlenül a KÉZBESÍTŐ POSTAHIVATALHOZ forduljon

Next